ÖSSZEFOGLALÓPozsony. A mérnöki és a mesterképzés nem garantálja az oktatás színvonalának emelését, ezért az egyetemeknek és a főiskoláknak gyakorlatorientált alapképzésre kellene összpontosítaniuk, meggátolva, hogy a hallgatók tömegesen felvételt nyerjenek a mérnöki és a mesterképzésre.
Korlátoznák a mérnöki és a mesterképzést
ÖSSZEFOGLALÓ
Pozsony. A mérnöki és a mesterképzés nem garantálja az oktatás színvonalának emelését, ezért az egyetemeknek és a főiskoláknak gyakorlatorientált alapképzésre kellene összpontosítaniuk, meggátolva, hogy a hallgatók tömegesen felvételt nyerjenek a mérnöki és a mesterképzésre. Ezt javasolja éves jelentésében a kormány tanácsadó szerve, az Akkreditációs Bizottság. Az oktatási minisztérium a javaslat lényegével egyetért, de egyelőre nem készül konkrét intézkedéscsomaggal. „Úgy gondoljuk, a korlátozást inkább a felvételiknél kellene alkalmazni, a megfelelően munkapiac-orientált szakoknál pedig nem is lesz rá szükség” – tolmácsolta a tárca álláspontját Michal Kaliňák, a minisztérium szóvivője. Az Akkreditációs Bizottságtól jelenleg elsősorban azt várják, hogy dolgozza ki ezeknek az új Bc-képzéseknek a feltételrendszerét.
A hazai munkaerőpiacon viszont jelenleg nincs súlya az alapképzésnek (Bc.), sőt sok magiszter és mérnök is nehezen talál munkát. A bizottság javaslata ezért meglepő és váratlan, véli Komzsík Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tudományok Karának dékánja. „Ennek nem volt semmilyen előjele, nem hiszem, hogy jelenleg ez lenne a hazai felsőoktatás legnagyobb gondja” – mondta lapunk kérdésére Komzsík.
Szerinte bizonyos szakokon elég lehet az alapképzés, de vannak kivételek. Példaként a tanárképzést említette, ahol az alapképzéssel a végzős csak segédtanári állást vállalhatna. „De Nyitra megye például csak nyolc segédtanári helyet biztosít. Vagyis minek küldjük Bc. végzettséggel a fiatalokat a munkapiacra, ha nincsenek a képesítésüknek megfelelő helyek?” – kérdezi Komzsík. Abban sem lát logikát, hogy az Akkreditációs Bizottság a komplex akkreditációs folyamat kezdete előtt három hónappal javasolja, hogy a helyzetet így orvosolják. Meglátása szerint a bizottság ezzel a 2007-es elképzelését akarja megvalósítani, amikor három szintre osztották volna az intézményeket: egyetemre, főiskolára és szakfőiskolára. „Ahol csak alapképzés lesz, azt nyilván besorolják a szakfőiskolák kategóriájába” – jegyezte meg. (vps, SITA)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.