Kisöpörték a magyarokat

Botrányosnak és alpárinak tartják a kisebbségi kormánybizottság tegnapi ülésén történteket a testület magyar tagjai. Mária Jedličková megbízott kormánybiztos ugyanis váratlanul napirendre vett egy javaslatot, mely szerint ezentúl minden kisebbség csak egy tagot küldhet a bizottságba, vagyis megszűnik a jelenlegi felállás, amely a nagyobb lélekszámú nemzetiségeknek több bizottsági helyet biztosít. Az egyik legkisebb kisebbség, a szerbek képviselője az ülés kezdete után, a szabályzattal ellentétben terjesztette be a javaslatot, tudtuk meg Orosz Örstől, a bizottság egyik magyar tagjától. „Két ruszin tag hiányzott. Könnyen lehet, hogy ezért várták meg az ülés kezdetét, ugyanis a ruszinok általában velünk szavaznak” – véli Orosz, hozzátéve, hogy az anyagot a kormányhivatal dolgozhatta ki. „A szerb küldött csak eszköz volt” – véli. Úgy látja, ez egyértelmű visszatérés az első Fico-kormány kisebbségi politikájához, akkor hasonló összetételben működött a bizottság. Minden kisebbség egyenértékű, ezért mindegyiknek azonos képviselet kell a bizottságban, indokolta javaslatát lapunk kérdésére Stane Ribič, a szerb kisebbség küldöttje. „Én ezt évek óta mondom. Az elmúlt két év tapasztalatai azt mutatják, hogy az eddigi felállás nem volt szerencsés” – tette hozzá. Korábban is sokszor hangoztatta, hogy minden nemzetiség egy tagot delegáljon, de A. Nagy László korábbi kormánybiztos idején ez nem talált meghallgatásra. A bizottsági tagok magánbeszélgetéseiből információink szerint kiderült, hogy a kormányhivatal nyomást gyakorolt a kisebb kisebbségek küldötteire, hogy szavazzák meg a javaslatot. Az ülésen szó volt a kisebbségi kulturális támogatási keret jövő évi felosztásáról is. Elfogadták az új képletet, amely szintén a kisebb kisebbségeknek kedvez. Az új elosztás szerint minimum 25 ezer euró jár mindegyik kisebbségnek. A magyar szervezetek az új képlet szerint az idei 4,25 milliós összkeretből csak 2,1 milliót kaptak volna, a régi képlet szerint 2,6 millió járt. Ráadásul a jövő évi keret csak 3,83 millió euró körül lesz, ebből 1,89 millió jut a magyar kisebbségnek. MKP: elfogadhatatlan az egyetlen szavazat
 Az MKP elfogadhatatlannak tartja, hogy az egyes kisebbségeknek ezentúl csak egy szavazata lesz a szlovák kisebbségi kormánybiztos hivatalának kisebbségi és etnikai bizottságában. Erről maga a testület döntött 2013. november 12-én

„A kisebbségeknek létszámukkal arányos számú szavazattal kellene rendelkezniük, ám ez a múltban sem volt így. De legalább a bizottság minden egyes képviselője szavazhatott. A keddi döntés szerint azonban mindegyik kisebbségnek csak egy szavazata lesz, tekintet nélkül a bizottságban tevékenykedő képviselők számára. Ez mindenképen hátrányos megkülönböztetés a nagyobb létszámú kisebbségekre nézve” – véli Berényi József. Az MKP elnöke szerint ez az újabb lépés még inkább ront a szlovákiai magyarok helyzetén. „A kulturális támogatások nyújtása már a múltban sem volt arányos, az új szavazási lehetőség további hátrányos intézkedéseket jelenthet számunkra. Ez elfogadhatatlan, s ez ellen tiltakoznunk kell. A bizottság magyar, roma és ruszin tagjai kedden elutasították a javaslatot, de a többi jelenlevő kisebbségi képviselő szavazatával érvényt nyert” – áll Berényi sajtónyilatkozatában.  Botrányos döntések a Kisebbségi Bizottságban, kivonultak a magyar képviselők November 12-én került sor a Kisebbségi Bizottság XI. ülésére, amelyen a kisebbségi támogatások végső összegének meghatározása mellett többek között Pered ügye is téma volt. Az ülés ugyanakkor botrányos véget ért, mivel azután, hogy a bizottságban nagyobb lélekszámmal helyet foglaló kisebbségek szavazati jogát közösségenként egyre főre csökkentették, az öt magyar jelölt tiltakozásképp kivonult a teremből.
    
A Kisebbségi Bizottság legutóbbi ülése inkább színházra, semmint a kisebbségi érdekek érvényesítésének fórumára emlékeztetett, hiszen az elnöknő, Mária Jedličková csak azután rendelt el szavazást a kisebbségi kultúrák finanszírozásának 2014-es szerkezetéről, hogy azt már napokkal korábban közzétették a hivatal honlapján. Az egyértelműen a legkisebb lélekszámú kisebbségeknek kedvező rendszerben a magyarok az ideivel megegyező költségvetési keret esetében 400 000 euróval kapnának kevesebbet 2014-ben. Az idei, 2 600 000 – ről tehát jövőre a magyaroknak jutó csomag 2 193 127 euróra módosul. (2011-ben a magyar kisebbségi támogatásokra költhető összeg 2 326 680, 2012-ben pedig 2 470 000 euró volt.) Ez az állapot a jelenlegi körülmények között részben akár sikernek is könyvelhető el, hiszen a hivatal mindent megtett azért, hogy a magyaroknak jutó részt még inkább lecsökkentse több hátrányos kritériumot beiktatva a feltételek közé. A hivatal képviselői ráadásul az elosztás kidolgozásában közreműködő munkacsoport összetételét is időközben megváltoztatva megpróbálták kisebbségbe szorítani a több száz szervezet érdekét képviselő roma, ruszin és magyar szakértők álláspontját, a folyamat során Szekeres Klaudia a Jogsegélyszolgálat vezetője képviselte a magyar kisebbség érdekeit.
  
Magán az ülésen Orosz Örs Pered ügyében szólalt fel és terjesztette be a magyar tagok állásfoglalását a demokratikus alapelveket figyelembe nem vevő belügyminisztériumi döntésről. Az ülés kezdetén Stane Ribič szerb küldött egy, a Fico, Slota és Mečiar nevével fémjelzett, 2006 és 2010 közötti időszakában működő rendszer bevezetését célzó indítványt terjesztett be. Ennek értelmében a nagyobb lélekszámú közösségek (magyar, roma, ruszin, ukrán és cseh) képviselők szavazati jogát akarta kisebbségenként egy főre csökkenteni. A Kerekasztal jelenlévő képviselői megtervezett színjátékot sejtenek az eset mögött. Ezt alátámasztja, hogy az ülésen megtárgyalandó anyagokat napokkal a bizottság előtt kell beterjeszteni, ám a bizottság elnöke mégis támogatta a téma napirendre való felvételét és úgy tűnt, a kisebb lélekszámú kisebbségek képviselőit nem érte váratlanul a felvetés. Megjegyzendő, a szerb küldött lánya a hivatal újdonsült munkatársa, így első kézből befolyásolhatta az előzetes egyeztetést.
    
A határozati javaslat vitája során Öllös László felhívta a figyelmet arra, hogy kisebbségekről szóló kormányjelentések rendre büszkélkedni szokotak a tanácsban létező „arányos” képviselettel, valamint, hogy a Szlovákia által is ratifikált Kisebbségi Keretegyezmény 15. cikkét kifejtő tematikus kommentár is felhívja a figyelmet a tanácsadó szervek reprezentatív és inkluzív mivoltának szükségességére. A vitában elhangzott felszólalások, valamint a tagokkal folytatott magánbeszélgetések arra utaltak, hogy előkészített, koordinált akció történt. Tiltakozásul a szavazást követően, a jelenlévő magyar tagok: Géresi Róbert, Hrubík Béla, Orosz Örs, Öllös László és Pék László elhagyták az üléstermet. További fejlemények az ügyben november 25-én várhatók, akkor kerül ugyanis a határozat a Kormány Emberjogi Tanácsa elé, melynek jóvá kell hagynia a döntést.
  
 A Szlovákia Magyarok Kerekasztala mélyen elítéli a történteket és az ügy kapcsán további lépéseket tervez. Feltéltenül szükséges megvizsgálni, hogy egyáltalán törvényesen zajlott-e le az ülés, hiszen több kritérium és előfeltétel betartására sem került sor az elnöknő részéről (ruszin képviselők hiányzása, a beadványok tíz napos határidejének betartása). A Kerekasztal a Jogsegélyszolgálattal való konzultáció függvényében európai intézmények segítségét is igényben veszi, továbbá Robert Ficóhoz fordul, hiszen a fejlemények egyértelműen felrúgják a nemzetiségi status quót. A tiltakozásnak egyben írásos formáját is választja egy memorandum formájában - áll a Kerekasztal Új Szó Online-hoz eljuttatott sajtóközleményében.