Kiska kinevezte az új alkotmánybírókat

Pozsony. Három év után ismét teljes létszámban működhet az Alkotmánybíróság. Andrej Kiska államfő tegnap átadta megbízólevélét a három új alkotmánybírónak, akik jövő szerdán kezdhetik el a munkát. Andrej Danko szerint Kiska helytelenül járt el, ezért találkozót kezdeményez az államfővel.

Andrej Kiska államfőt az Alkotmánybíróság (AB) első tanácsának határozata kötelezte az alkotmánybírók kinevezésére. Az államfő a parlament által már több éve megválasztott hét alkotmánybíró-jelölt közül Michal Duriš, Jana Laššáková és Mojmír Mamojka kinevezése mellett döntött. Kiska korábban mindhármuk szakmai rátermettségét és nyelvtudását kétségbe vonta. „A kinevezésükre vonatkozó döntésemre kicsit tovább kellett várniuk. Remélem, hogy az országnak megérte ez a várakozás. Remélem, hogy munkájukkal hozzájárulnak az Alkotmánybíróság tekintélyének növeléséhez” – mondta Andrej Kiska, aki tegnap már kerülte a konfrontációt a frissen, 12 évre kinevezett bírókkal.

Duriš, a jegyző

Michal Duriš kijelentette, hogy bár az utóbbi években valóban jegyző volt, korábban az ügyészségen és a bíróságon is dolgozott. Több éven keresztül a Közjegyzői Kamara elnöke volt. „Az alkotmánybírói poszt megszerzésében az alkotmányosság megőrzése és betartása motivált” – közölte Duriš. Állítása szerint eddig tevékenysége során napi szinten foglalkozott alkotmányjoggal.

Mamojka nem tett panaszt

Mojmír Mamojka egyetemi oktatót a Smer parlamenti képviselőjeként választotta meg a plénum alkotmánybíró-jelöltnek. Ő volt az egyetlen jelölt, aki nem tett panaszt az AB-nál az államfő elutasítását követően, az AB első szenátusa azonban rá is kiterjesztette határozatát. „Én tiszteletben tartom a tanács döntését” – reagált Mamojka az AB döntésére.

Neki azt is felróják, hogy parlamenti képviselőként számos alkalommal olyan törvényjavaslatokat is megszavazott, amelyek nyilvánvalóan ellenétben álltak az alkotmánnyal. „Jó jogász vagyok, de nem vagyok annyira kiváló, hogy előre meg tudjam mondani egy törvényről, hogy alkotmánysértő-e” – válaszolta Mamojka a korábbi szavazásait firtató kérdésekre. Hozzátette, hogy néhány jogszabályról még Nostradamus is képtelen lenne megjósolni, alkotmánysértő-e vagy sem.

Már nem Smer-tag

Jana Laššáková egy nappal kinevezése előtt, szerdán lépett ki a Smerből, még ebben a választási ciklusban is parlamenti képviselő volt. Szerinte lehetnek előnyei annak, hogy egyenesen a parlamentből kerül az Alkotmánybíróságra. Bár évek óta nem aktív jogász, az alkotmánybírói posztra felkészültnek tartja magát, a parlament alkotmányjogi bizottságában és a törvényhozásban szerzett tapasztalatai alapján. „Nincs semmi különleges abban, hogy a politikából érkezem. Más hazai bíróságokon és európai bíróságokon is kiváló politikusok dolgoznak, sőt, az Alkotmánybíróság több tagja is a politikából érkezett a testületbe” – jegyezte meg Laššáková.

Felesleges vita?

Ivetta Macejková, az Alkotmánybíróság elnöke szerint az AB sokat bírált döntései nem ellentmondásosak és az alkotmánybíró-jelöltek ügyében született három határozat is egy irányt képvisel. Kijelentette, tiszteletben tartja Andrej Kiska választását, és miután kinevezte az alkotmánybírókat fölösleges arról vitázni, hogy kinevezhette-e alkotmánybíróvá Laššákovát és Mamojkát egyszerre.

Andrej Danko (SNS) azonban továbbra is kitart amellett, hogy a Laššáková–Mamojka-kettős egyike nem lehet alkotmánybíró. Ugyanakkor azt is elismerte, hogy álláspontjával egyedül van, hiszen nem csak elismert alkotmányjogászok, de Lucia Žitňanská (Híd) igazságügyi miniszter is rendben találta az államfő választását. Ráadásul Robert Ficónak sincs ellenvetése két volt képviselője kinevezése ellen. A házelnök nem zárta ki, hogy a parlament az AB-hoz fordul átfogó és kötelező érvényű magyarázatért az alaptörvény vonatkozó részére. Kezdeményezte a három legfőbb közjogi méltóság találkozóját is.