Kisajátítási törvény: megtörték az elnöki vétót

Az alkotmánytörvényt 81 képviselő támogatta, 45-en szavaztak ellene.

Érsek Árpád (Híd), a törvénymódosítást benyújtó közlekedési minisztérium vezetője szerint a javaslattal azok ellen a telekspekulánsok ellen veszik fel a harcot, akik miatt jelenleg áll például a pozsonyi D4-es körgyűrű építése. Elmondása szerint ezek a spekulánsok még mezőgazdasági területként felvásárolták a telkek egy részét, és minél több pénzt akarnak kisajtolni a kisajátítási eljárás során azzal, hogy késleltetik a döntést, időzavarba hozva ezzel az államot. Addig ugyanis, míg nem történt meg a kisajátítás, a hivatalok nem adhatják ki az építési engedélyt, márpedig a D4-es körgyűrű esetében az állam olyan szerződést kötött a kivitelező konzorciummal, melyben garantálták az engedélyeztetést, és az építkezés befejezésének csúszása esetén komoly büntetést kell fizetniük. A törvényjavaslat azonban az „előzetes kisajátítás” intézményének bevezetésével lehetővé teszi, hogy olyan telkeken is elkezdődhessenek bizonyos visszafordítható építkezési munkálatok, melyeknél még nem zárult le a kisajátítás – az államnak elég azt dokumentálnia, hogy az eljárás már zajlik, és kiemelkedő közérdek fűződik hozzá.

A javaslat ellen az ellenzéki SaS és az OĽaNO is élesen tiltakozott, a keddi parlamenti vitában pedig az állam felelősségét firtatták, a telekkisajátítás és az autópálya-építés rendszerét bírálták, mely szerintük teret ad a telekspekulánsoknak, mivel nem rendezi előre a telkek tulajdonviszonyait. Az elnök azzal indokolta a törvény megvétózását, hogy a közlekedési tárca által kidolgozott jogszabály sérti a tulajdonhoz való alkotmányos jogot. Ellenzéki képviselők utaltak rá, hogy az Alkotmánybíróság elé viszik a törvényt. Többen kifogásolták azt is, hogy nem volt idejük elolvasni az elnök döntésének hivatalos indoklását. Az elnöki vétó és a törvényjavaslat újbóli tárgyalása között alig néhány óra telt el.