Kiből lehet alkotmánybíró?

A honlapon elérhető az egyes jelöltek önéletrajza, a publikációs listájuk, a végzettségüket igazoló dokumentumok, a motivációs levelük és az is, hogy milyen intézmény, vagy személy jelölte őket az Alkotmánybíróság bírájának. A posztért versenybe szálló személyek között szép számmal vannak elismert szakemberek, de megkérdőjelezhető személyiségek is. 

Az előző csoportba tartozik a szakmai közösség által nagyra tartott, de a nyilvánosság által is ismert Lucia Kurilovská, a Rendőr-akadémia rektora, hiszen a sajtóban is gyakran szerepel, mint büntetőjogi-szakértő. A Híd már jó ideje hangoztatja, hogy az alkotmánybírói posztra a párt parlamenti képviselőjét, Peter Kresákot jelöli. Kresák, a parlament alkotmányjogi bizottságának tagja, a jogtudomány terén pedig hosszú publikációs listával rendelkezik. Ennek jelentős részét teszik ki az alkotmányjogi írások, egyetemi tankönyvek. 

A jelöltek között azonban vannak olyanok is, akik a múltban megkérdőjelezhető döntéseket hoztak, vagy olyan személyekkel vannak kapcsolatban, akiknek a megítélése, ha más nem, ellentmondásos. Például Eva Fulcová korábban a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztásakor szavazatával Štefan Harabint támogatta. Miloš Maďar pedig Mikuláš Černák maffiafőnök védőügyvédje volt. Az alkotmánybíró-jelöltek között van Monika Jankovská, a Smer igazságügyi államtitkára is. Jankovská neve akkor vált közismertté, amikor Lucia Žitňanská, az akkori hidas igazságügyi miniszter nem volt hajlandó a Bírói Tanács tagjává kinevezni őt. Žitňanská még a lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha Jankovskát mégis a Bírói Tanács tagjává választják.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, jelentős sajtóvisszhangot keltett, hogy a Kuciak-gyilkosság után távozni kényszerülő miniszterelnök, Robert Fico is jelölteti magát a posztra. A pályázatához csatolt életrajzából például kiderült, hogy 1986 óta az igazságügyi minisztérium alkalmazottja. Ezt néhány napja Gál Gábor (Híd) tárcavezető is megerősítette. Mint kiderült, Fico a minisztériumban a 90-es években büntetőjogi kérdésekkel foglalkozott, 2000 óta azonban fizetetlen szabadságon van, így a mai napig is él az állami alkalmazotti státusza.

Az alkotmánybíró-jelölteket a parlament január 29-én kezdődő ülésén választják meg. A törvényhozásnak 18 jelöltet kell állítania, amiből az államfő 9-et választ ki. Az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztása azonban el is húzódhat. Ha ugyanis nem sikerül 18 jelöltet állítani, akkor újabb jelölési eljárás veszi kezdetét. A 13 tagú Alkotmánybíróság 9 bírájának ugyanakkor februárban lejár a mandátuma. Az is elképzelhető, hogy Andrej Kiska államfő nem fogja tudni kinevezni az új alkotmánybírókat, mert hamarább jár le a mandátuma. Ebben az esetben a házelnök, Andrej Danko választhatja majd ki a jelöltek közül az alkotmánybírókat.