Ki képviseli majd a magyarokat szeptember után?

Jobb oldalt Tóth Barnabás Felicián, középen Tokár Géza, balra a cikk szerzője (Somogyi Tibor felvétele)
Gombaszög |

A politológusok szerint a belső ellentétnek köszönhetően vált viszonylagos kudarccá a Szövetség-projekt, hiszen eredeti célját jelenlegi formájában nem tudja teljesíteni. A szakértők azonban kifejtették, a nemzetiségi politizálásnak még nem áldozott le, ahogy valószínűleg az sem igaz teljesen, hogy a 2023-as választáson van utoljára esélye a magyar képviseletnek.

 

Lapunk szervezésében Gombaszögön egy beszélgetés valósult meg, melynek témája az aktuális politikai helyzet és a szeptemberi parlamenti választás volt. Tokár Géza és Tóth Barnabás Felicián politológusokat a cikk szerzője kérdezte.

Tokár szerint a Szövetség projekt, melynek eredeti célja az egységes magyar képviselet lett volna, részint a párt kettős kommunikációjának köszönhetően nevezhető kudarcnak. A 2020-as választás után mindenki számára nyilvánvalóvá vált, szükség van egy egységes magyar képviseletre. „Az alapfeltételezés az lett volna, hogy kölcsönös egyetértésben és jóakaratban, egyfajta közös érdeket szem előtt tartva, operatívan tudjanak együtt dolgozni” – mondta Tokár. Ezzel szemben azt láttuk, hogy ez a fajta közös munka nem működik, hiszen ellehetetlenítették a párton belüli hatalmi harcok. Míg a párt próbálta fenntartani a látszatot, hogy bár vannak véleménykülönbségek, a kommunikációjuk egységes, a nyilvánosság számára mégis a konfliktusok voltak szembetűnőek. A politológus szerint ennek eredménye, hogy míg a szlovák pártok az utolsó pillanatig az együttműködésre törekedtek, addig a Szövetség szétesett, mivel kiderült, hogy az egyik fél nem képes együttműködni a másik féllel.

Nemzetiségi politizálás

A Szövetség gyűjtőpártban három olyan elődpárt egyesült, melyek között bizonyos témakörökben jelentős véleménykülönbségek vannak. Ennek ellenére, a szakértők szerint még nem járt le a nemzetiségi alapú politizálás ideje, ahogy elméletben a magyar gyűjtőpárté sem. „Amíg Szlovákiában egy rendszerszintű különbség van a szlovákok és a kisebbségek között, addig igény van az etnikai pártokra” – vélekedett Tóth. Tokár szerint jelenleg nagyon sokan azt a következtetést vonják le az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva és a sikeresnek nem nevezhető Szövetséget látva, hogy az etnikai politizálásnak leáldozott és borítékolható, hogy az egységes képviselet a jövőben sem jön létre. „Szerintem ez egy olyan hazugság, ami rettentően kényelmes a jelenlegi politikai elitnek, mert elfedi a saját alkalmatlanságát” – tette hozzá Tokár.

Gyimesi személye

Tóth véleménye szerint az MKP-platform részéről logikus lépés volt Gyimesi felvétele a listára, mivel a jelölt ugyanazon szavazóbázist mozgatja meg, mint a platform maga. Ráadásul, a listára kerülése azt is jelentheti, a vérfrissítés jegyében az MPK-sok teret adnak a fiataloknak. Gyimesi jelenleg nem tagja a pártnak, azonban Tokár szerint csak idő kérdése, hogy hivatalosan is belépjen. A politikusnak ugyanis jelenleg nincs más lehetősége, mint magyar pártban érvényesülni. Abban az esetben, ha a Szövetség a választáson nem érné el a 3%-ot sem, elképzelhető, hogy Gyimesi beléphetne akár a Smerbe, akár más karcosabb véleményeket megfogalmazó szlovák pártba, hogy egy személyben alkosson magyar platformot. Ha viszont a Szövetség jól teljesít szeptemberben, nem kizárt, hogy idővel átveszi majd a párt vezetését.

A Szövetség listáján maradt Híd-platform azon 9 jelöltje, aki már a 2020-as választáson is indult, akkor összesen 3300 karikát ért el, ami a Híd összes preferenciaszavazatának a 2%-át teszi ki. A Kékek-Híd listáján az első 20 helyen szereplő Hidas politikusok ezzel szemben a legutóbbi választáson a hidas karikák 18%-át szerezték meg. Tóth szerint, ha ezekből a statisztikákból indulunk ki, megállapítható, hogy a Szövetség kevesebbet nyer Gyimesi érkezésével, mint amennyit a Híd jelentős részének távozásával veszített.

A szlovák pártoknál

Korábban is próbálkoztak a szlovák pártok a magyar szavazók megszólításával. A Progresszív Szlovákia részéről a kezdetben három nyelvű platform Tóth szerint inkább szimbolikus jelentéssel bírt. A Progresszív Szlovákia valóban kidolgozott kisebbségi programmal rendelkezett, mára azonban úgy tűnik, mintha elengedték volna a magyar vonalat. „Ennek a magyarázata az lehet, hogy pont a liberális szlovák oldalon válik a magyarfóbia újra aktuálissá, összekapcsolódva az Orbán Viktor kormányával szembeni kritikával és félelemmel” – magyarázta Tóth. Van rá esély ugyanis, hogy ha a Smer nyeri a választást, Magyarországhoz hasonló politikai helyzet alakulhat ki Szlovákiában, akár konkrét partnerségben a Fidesszel.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?