Kezdődhet a marakodás az uniós pénzekért

Az ellenzéki pártok az elmúlt napokban élesen bírálták a kormányt azért, mert még mindig nem tette közzé, mire is kívánja pontosan felhasználni a koronavírus-járvány okozta károk helyreállítását célzó uniós pénzügyi csomag Szlovákiának járó részét. Az uniós tagországok július közepén tartott brüsszeli csúcstalálkozóján fogadták el a járvánnyal kapcsolatos 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő alapot, amelyben 390 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatás, és 360 milliárd eurós kölcsön szerepel.

„A tét nem kicsi, hiszen Szlovákia történetében először nyílt lehetőségünk arra, hogy csaknem 8 milliárd eurót kapjunk az Európai Bizottságtól”

– nyilatkozta ezzel kapcsolatban Robert Fico, a Smer elnöke, aki szerint az idő sürget, hiszen a tagállamoknak október 15-éig kellene elküldeniük az Európai Bizottságnak a pénzek felhasználásáról szóló nemzeti stratégiai terveket, miközben a kormány továbbra is hallgat. „A helyreállítási alap a koronavírus-járványból történő gyors kilábalást hivatott elősegíteni, ha ezt a lehetőséget is elszalasztjuk, nem sikerül kimásznunk a gödörből” – tette hozzá Ladislav Kamenický, a Smer alelnöke, volt pénzügyminiszter.

A kormánypártok szerint az ellenzéki pánikkeltésnek nincs semmi alapja.

„Október 15. nem a végső határideje a nemzeti újjáépítési tervek beküldésének, hanem a kezdete”

– mondta el a parlament uniós ügyekért felelős bizottságának a csütörtöki ülését követően a bizottság elnöke, Tomáš Valášek (Za ľudí), aki szerint az ellenzék összekeveri a célt a starttal. „Eddig csak egy uniós tagország, Franciaország dolgozta ki a nemzeti tervét. Olyan országok is akadnak, amelyek még hozzá sem láttak a munkához. A tagországoktól függ, hogy mikor küldik el a nemzeti tervüket Brüsszelnek. Természetesen, minél hamarabb kerítenek erre sort, annál jobb, hiszen így több idő marad ezek megvitatására az Európai Bizottsággal” – tette hozzá Valášek, aki további részletekkel egyelőre nem szolgált. Eduard Heger pénzügyminiszter hétfői ígérete szerint legkésőbb e hét végén szeretnék közzétenni a felújítási alappal kapcsolatos szlovák nemzeti stratégiát.

Annak ellenére, hogy a nemzeti tervvel kapcsolatban eddig még csak a nem hivatalos változat szivárgott ki a sajtóba, egyre több szakmai szervezet emeli fel a hangját ellene. Csütörtökön szinte az összes mérvadó élelmiszeripari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakmai szervezet egy nyílt levélben közösen fordult a kormányfőhöz, azt sürgetve, hogy a felújítási alapból származó pénzek szétosztásánál rájuk is gondoljon a kormány. Daniel Poturnay, a Szlovák Élelmiszeripari Kamara (PKS) elnöke szerint személyes találkozót is kértek Igor Matovič kormányfőtől, amelyen szeretnék felvázolni a helyzet súlyosságát. A földművelésügyi tárca szerint azonban a szakmai szervezetek nyitott kapukat döngetnek. „A földművelésügyi tárca 2,4 milliárd eurós keretre jelentett be igényt a felújítási alappal kapcsolatban, amit az ágazat legégetőbb problémáinak a megoldására szeretne fordítani” – nyilatkozta Ján Mičovský földművelésügyi miniszter, aki szerint az ezzel kapcsolatos javaslatukat már el is küldték a pénzügyminisztériumnak. A tárcavezető elismeri azonban, hogy az ágazatnak átutalt összeg végül jóval alacsonyabb lesz, mint az említett 2,4 milliárd euró, hiszen más ágazatoknak is szükségük van a pénzre.

Csütörtökön Peter Kažimír jegybankelnök is felvázolta az uniós pénzekkel kapcsolatos elképzeléseit.

„A jegybank szerint a pénzek elosztásánál előnyt kellene élveznie az oktatásügynek, a regionális különbségek csökkentésének, a nehezebb helyzetben levő rétegek felemelésének és a vállalkozói környezet javításának is”

– nyilatkozta Kažimír. A jegybankelnök szerint azonban a szlovák gazdaságnak a beruházások mellett átfogó – adózással, pénzügyekkel, nyugdíjrendszerrel, egészségüggyel kapcsolatos – reformokra is szüksége lesz, ha ki szeretne lábalni a jelenlegi válságból, visszatérve a stabil növekedési pályára.