Keveset spórolunk, és azt is rossz helyen tartjuk

Csak emlékeztetőül: 1997-ben a szlovákiai háztartások a bevételeiknek még nagyjából a 14%-át takarították meg, közvetlenül a gazdasági válság 2008-as kirobbanása előtt azonban ez 6 százalékra esett vissza. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakosság nagy része csak akkor kezd takarékoskodni, amikor baj van. „A többség a válság kirobbanását követően több pénzt tett félre, a kilencvenes években tapasztalt szintet azonban nem sikerült elérnünk. Tavaly a bevételeknek átlagosan a 8,8%-át spórolták meg” – mondta Arady. Csehországban ez ugyanakkor 12, Svédországban pedig 18 százalék. Nem érjük el azonban az uniós átlagnak számító 10,4%-ot sem. Szakértők szerint az egészséges szintű takarékosság 10% környékén kezdődik. A lakosság rohamos elöregedése, a hosszú távon nehezen finanszírozható nyugdíjrendszer miatt is szükség volna többet félretennünk. 

A megtakarítások összegét tekintve is csak Romániát, Bulgáriát és Lengyelországot sikerült megelőznünk. Míg nálunk egy lakosra átlagosan 12,2 ezer eurónyi megtakarítás jut, Magyarországon 14 900 euró, Csehországban pedig 18 600 euró. A fejlett nyugat-európai uniós tagok idevágó adatai egyenesen mellbevágóak: Németország átlaga 70 ezer, Ausztriáé 73 ezer euró, sőt, hat olyan állam is akad, ahol az átlagos lakossági megtakarítás nagysága meghaladja a 100 ezer eurót. Szlovákiában azonban Arady szerint a lakosság nagy része mindent megtesz azért, hogy saját lakásban vagy családi házban éljen, a megtakarítások egy jelentős részét a többség így ingatlanba fekteti. Nálunk a háztartások közel 90 százaléka saját tulajdonú ingatlanban lakik, miközben Ausztriában az idevágó mutató 50 százalék alatti. 
Még egy jelentős különbség van a nyugati EU-tagok és Szlovákia között: a megtakarítások formája. Nálunk abszolút túlsúlyban van a bankbetét vagy folyószámla, a befektetési alapokban, részvényekben, kötvényekben elhelyezett pénz a teljes megtakarítás alig 5%-a, miközben az eurózóna átlaga csak a befektetési alapok esetében 9%. (mi, shz)