Kevés magyaróra: Levelet írtak a tanárok Draxlernek

Több szempontból sem jó az állami kerettanterv, ezért azt kérjük, ne vezessék be most szeptembertől – ezt írta és javasolja Juraj Draxler oktatási miniszternek az SZMPSZ. A szövetség vezetősége egy hete tartott gyűlésén megfogalmazott kritikák alapján írták meg a levelet, amelyet a múlt héten postáztak a tárcavezetőnek. A levél tartalmát tegnap küldte át szerkesztőségünknek a pedagógusszövetség. „Megírtuk kérésünket, erre a minisztériumnak kellene reagálnia. Ha hamarább nem, akkor Rozsnyón az országos találkozón találkozunk a miniszterrel” – nyilatkozta lapunknak Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet vezetője, az SZMPSZ szakértője. A miniszter, valamint a kerettantervet előkészítő Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) vezetője már hetekkel ezelőtt megígérte, hogy részt vesz a szövetség március végi rozsnyói országos találkozóján.

Kevés magyaróra

A kerettantervnek magyar szempontból két nagy hiányossága van az SZMPSZ szerint, ezek részben össze is függnek. Egyrészt szűkült a mozgástér, ugyanis sokkal több az államilag előírt óraszám, évfolyamonként átlagosan csak 1–2 órát választhat szabadon az iskola. A másik probléma, hogy továbbra is nagyon alacsony maradt a magyarórák dotációja. „Az alapiskola első, második évfolyamában a gyerekek minden nap olvasnak, írnak. Ebben a jelenlegi tervezetben van heti öt óra. Csak összevetésként a szlovák iskoláknak kilenc. A magyar gyerekeknek tehát az írást, olvasást heti öt órában kell megtanulniuk, hozzá terhelődik a belépéstől öt óra szlovák” – mondta Fodor Attila. A probléma 2008 óta jelen van, azóta ezt a választható órákból toldották meg. „Most viszont a mozgástér szűkült, alig van miből kompenzálni” – tette hozzá a szakember. Ha az iskolák a magyarórákat a választható keretből pótolják, gyakorlatilag a szabadon beosztható órákat teljesen elhasználják. „A magyar iskoláknál gyakorlatilag elesik a szabadon választható rész” – mondta Fodor Attila.

Minisztériumi mélyszlovákok

Az SZMPSZ a levélben azt javasolja a miniszternek, hogy az alsó tagozat első két évfolyamában csökkentsék a szlovákórák számát, így az írás és olvasás – vagyis az alapkészségek – elsajátítására több idő juthat. Kérdéses, ez a javaslat – főként politikailag – mennyire lesz elfogadható a tárca számára, főleg, hogy szlovák szempontból a magyar iskolák a szlovák nyelv oktatása miatt szoktak terítékre kerülni.

A pedagógusszövetség már korábban jelezte fenntartásait a kerettantervet szakmailag előkészítő ŠPÚ-nak. Ott állítólag megértésre találtak. „Az ŠPÚ-ban értik a mi problémáinkat, bele is mentek volna, hogy a magyarórák száma magasabb legyen, mint a szlováké” – fejtette ki Fodor Attila. Ám itt lép be a képbe a politika: a minisztériumban bizonyos szintű vezetők hallani sem akarnak erről. „Ha a minisztérium hajthatatlan lesz, akkor nincs mozgástér” – ismerte el a szakértő, hozzátéve: volt, amikor a szlovák nyelv oktatása a második osztályban kezdődött. „Hatékony szlovákoktatással ezt a fáziskésést be lehet hozni” – véli a pedagógus. A levélben egyébként pont ezt javasolják: jobb módszertannal alacsonyabb óraszámmal, későbbi kezdéssel is jó eredményeket lehet elérni. Több mint kérdéses, hogy ez meghatja-e a minisztériumot. Fodor Attila szerint a szaktárcánál egyesek görcsösen ragaszkodnak ahhoz, hogy a szlovákórák száma nem lehet alacsonyabb, mint a magyaróráké – ezért már az indulástól ugyanolyan a két tantárgy óradotációja.

Dicsérnek is

A pedagógusszövetség pozitívnak tartja, hogy nagyobb hangsúlyt kapnak a természettudományi tantárgyak, hogy választható tárgy lesz a második idegen nyelv az alapiskolákban, valamint, hogy ismét bevezetésre kerül a munkára nevelés.

„A magyar iskolákban sem mindenki kiemelkedő tanuló. Eddig egy hetedikesnek kötelezően négy nyelv volt (magyar, szlovák, angol és általában a német), egy közepesen gyenge tanulónak ez felesleges. Az ilyen gyerekek szempontjából nem káros, ha szerszámot lát az alapiskolában” – fejtette ki Fodor Attila. A gond az, hogy a műhelyek és a munkára nevelés szakú pedagógusok is hiányoznak. Az utóbbi 25 évben ugyanis ez a típusú nevelés teljesen háttérbe szorult.

Az SZMPSZ szerint ideális esetben a munkára nevelést és a második idegen nyelvet választható óraként lehetne kombinálni. Vagy ezt, vagy azt lehetne választani a hetedik, nyolcadik és kilencedik osztályban. Az új kerettantervet három hete hozta nyilvánosságra a minisztérium. Szeptembertől lép hatályba, ám fokozatosan vezetik be: idén az első és az ötödik osztályokban kellene ezek szerint oktatni, jövőre vezetnék be a második és hatodik osztályokba. A pedagógusszövetség bízik benne, hogy a szaktárca legalább részben megváltoztatja eredeti elképzelését.