Kettős keresztre feszítve

Pozsony |

<p>Számos vita övezi a kettős kereszt szlovákiai, illetve magyarországi használatának kezdetét, a szimbólum eredetét. Egyesek szerint a jelképet először a szlovákok elődjei kezdték használni, mások viszont azt állítják: a kettős kereszt mindig is magyar szimbólum volt. Ugyanúgy, mint a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) Szlovákiában, a Jobbik és a Magyar Gárda is állított néhány ilyen keresztet Magyarországon. Az SNS hangoztatja: az mindenképpen a szlovák nemzet szimbóluma, a gárdisták azonban úgy vélik, hogy ki kellene vágni a szlovák zászlóból, mert a szlovákok elrabolták a magyaroktól.</p>

Értelmetlen versengés Nemrég kettős keresztet avatott a Jobbik Keszthelyen, Egerben és Debrecenben. Egyesek szerint a gárdisták elégedettek lehetnek, ugyanis az SNS a keresztállítással nemcsak Szlovákia, hanem Magyarország szimbólumát is terjeszti országszerte. Jozef Novák heraldikus meggyőződése, hogy jelenleg nincs értelmük az „állítgatásoknak”, mert csak lejáratják a jelképet. „Az állami szimbólumokkal nem kellene így bánni – odatenni bármilyen helyre, ami csak az eszünkbe jut” – állítja Novák. Hasonló véleményen van Miroslav Kusý politológus is, aki szerint „ilyen megnyilvánulás nem a 21., hanem inkább a 19. századba, a Štúr-korszakba való”.

Szakértők szerint a kettős kereszt sosem volt kizárólag szlovák nemzeti szimbólum, mert a mai Szlovákia a történelmi Magyarország, illetve az Osztrák–Magyar Monarchia részét alkotta. „A kettős kereszt szlovák állami szimbólum, és jogosan, ez viszont nem jelenti azt, hogy kizárólagos jogunk van a használatára” – állítja Novák. Arra a kérdésre, hogy a szlovák vagy a magyar nemzetnek van-e „nagyobb joga” a kettős keresztre, ezt válaszolta: „Egyértelműen mindkettőnek.”

Sas is csak egy van
Történészek szerint a kettős kereszt bonyolult története igazolja, hogy Európában a nemzetek, jelképek és emberek természetes módon keveredtek, és az egyedülállóság vagy az egyediség érzése, amelyről az SNS emberei beszélnek, értelmetlen. Ugyanez a helyzet az „idióta turullal” is, amelyről Ján Slota nemzeti vezér szokott beszélni. A turul ugyanis a magyar eredetmondák mitologikus madara, amelynek a honfoglalásban az volt az egyik szerepe, hogy a magyarokat Pannóniába, Attila egykori földjére vezette.

A turul leginkább egy sasra hasonlít, a sas pedig számtalan más nemzeti szimbólum részét képezi. Fontos szerepet játszott például Amerika őslakosainak mitológiájában, de a náci Hitlerjugend szimbóluma is volt – ők az egykori Poroszország állami jelképei közül vették át a sast. S nem kellene megfeledkezni arról sem, hogy az SNS szimbóluma szintén egy sas, még akkor is,ha azt állítják, hogy az ő sasuk különbözik a többitől. „A szirti sas nagyon elterjedt madárfaj, de alfajok nélkül, tehát tátrai alfaja nincs” – magyarázta LadislavHlôžka zoológus.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?