Pozsony. A szlovák gazdaság gyors fejlődése elle-nére az ország nagy részében még mindig jóval az Európai Unióban megszokott színvonal alatt él a lakosság jelentős része. Ennek oka a regionális különbségekben keresendő: Pozsony régió összterméke az uniós átlag 119 százalékát teszi ki, míg Kelet-Szlovákiában ez az érték nem éri el a 40 százalékot sem.
Kettészakadóban az ország
Azonban sok európai országban sem sokkal jobb a helyzet, regionális különbségek a kis államok – Luxemburg, Málta, Ciprus stb. – kivételével mindenhol vannak. A 64 uniós régióban lakók negyedének az egy főre eső GDP-je nem éri el az uniós átlag 75 százalékát, ami a legbőkezűbb strukturális támogatásokra való jogosultság alapját képezi. Az új tagállamok lakosságának a 90 százaléka lakik ilyen elmaradottnak számító régióban, pusztán Prága, Pozsony, Budapest, Ciprus és Szlovénia a kivétel. A legnagyobb regionális különbség Nagy-Britanniában van: a unió legfejlettebb részének számító London-központ és az ország legfejletlenebb része közt több mint 200 százalékos különbség mutatkozik az egy főre jutó nemzeti össztermékben. Cornwall és Scilly-szigetek gazdasági fejlettsége nem éri el az unió átlagának 80 százalékát sem. Az unió legfejletlenebb régiója a sztomszédunkban található: a lengyelországi Lubelskie tartomány, mely az uniós szint 35 százalékát is alig éri el.
Szlovákiában a legfejletlenebb régió továbbra is Kelet-Szlovákia, vagyis a két keleti megye: Kassa és Eperjes. Itt a legalacsonyabb az átlagbér és a foglalkoztatottak aránya, de a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. Ezen a területen a legmagasabb a szociális segélyen élők aránya is. 2005 májusában Kassa megyében közel 41 500 ember élt a létminimumnál alacsonyabb jövedelemből. A szociális ügyi minisztérium szerint azonban a helyzet javul: az ország egész területén emelkedik az átlagkereset és csökken a munkanélküliség. Az ország azonban továbbra is kettészakadóban van: a fejlett Pozsony áll szemben a többi megyével. Egyes elemzők szerint a regionális különbségeknek történelmi okai vannak: kelet mindig fejletlenebb volt, és ez „öröklődik” a mai napig. Hozzájárul azonban a lassú infrastrukturális fejlesztés is: Szlovákia 12 éves önálló létezése nem volt elég ahhoz, hogy a fővárost és Kassát autópálya kösse össze. Peter Staněk gazdasági elemző nem osztja a minisztérium optimizmusát a munkanélküliség és a foglalkoztatottság kérdésében. „A legnagyobb mértékben az egyéni vállalkozók száma nőtt, ez arra utal, hogy a külföldi vállalatok nem akarnak rendes munkaviszonyra vesznek fel embereket, hanem vállalkozóként foglalkoztatják őket – mondta lapunknak Staněk. – Az idénymunkák befejeztével a munkanélküliség visszaállhat a tavasz elején mért értékekre.” Szerinte is a fejlesztés egyik motorja lehetnek az infrastruktúra gyorsabb fejlesztése, elsősorban az utak, autópályák építése.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.