Keresztbe tettek a kis cégeknek

ÚJ SZÓ-HÍR

A köztársasági elnököt kérik a vállalatok, hogy ne írja alá a kollektív szerződésről szóló törvény módosítását. Ha a törvény mégis életbe lép, akkor várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mondta lapunknak Martin Hošták, a Munkaadók Országos Szövetségének (RÚZ) képviselője. A szövetség szerint az intézkedés mintegy 11 ezer kisvállalatot érinthet, a legnagyobb veszélyben a 20 főnél kicsivel több embert foglalkoztató cégek vannak.

Az ágazati szakszervezet és a munkaadók ágazati szövetsége évente tárgyal a következő évre vonatkozó feltételekről, amelyeket az úgynevezett kollektív szerződésben rögzítenek. Ez tartalmazza a következő évre vonatkozó béremelést is. A szerződés eddig csak azokra a vállalatokra volt kötelező, amelyek tagjai voltak a munkaadói szövetségnek vagy amelyek csatlakoztak a szerződéshez. Januártól elég, ha az adott ágazaton belül vállalkozik, nem kell egyetértenie a szerződéssel, nem kell, hogy tagja legyen a szövetségnek. Ha 20 embernél többet alkalmaz, akkor rá is vonatkoznak a feltételek, emelnie kell például a béreket.

Ha tehát a szerződés 10%-os béremelést tartalmaz, akkor minden vállalatnak 10%-kal emelnie kell a fizetéseket. Az ágazati béremelésre a szakszervezet vagy a munkaadók szövetsége tehet javaslatot, a döntést egy bizottság hozza meg, amelyben azonban számbeli fölényben vannak a szakszervezetek képviselői.

A nagyvállalatok, például az autógyárak számára az új szabályozás nem okoz majd problémát, ők már ma is rendelkeznek kollektív szerződéssel, a bérek ezekben a vállalatokban általában magasabbak, mint az ágazati átlag. A hazai beszállítóik viszont megérzik majd a törvény hatását. Ha emelik a béreket, emelniük kell a végtermékeik árát, ami a versenyképességük elvesztéséhez vezethet. A kisvállalatok számára megoldást jelenthet, ha 20 fő alá csökkentik alkalmazottaik számát, vagyis újabb munkahelyek szűnhetnek meg.

A szakszervezetek szerint a cégeknek nincs mitől tartaniuk. „Biztosan senki sem fog béremelést követelni ott, ahol ez problémát okozhat” – nyugtatta a cégek képviselőit Jozef Kollár, a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) elnöke. A törvényt szükségesnek tartják, mert szerinte a cégek sok esetben azért csökkentették a béreket, hogy nagyobb nyereségre tegyenek szert.

Nem zavarja a vállalatok panasza Ján Richter szociális ügyi minisztert, a törvény előterjesztőjét sem. Kijelentette, hogy a törvény előkészítése során nem is törekedett megegyezésre a munkaadókkal. Ő gyakorlatilag csak leporolta a 2010 előtti smeres szociális ügyi miniszter, Viera Tomanová elképzelését. 2009-ben például a gépiparban követelt a szakszervezet 3,2 százalékos béremelést, amire a munkaadók kevesebb mint 20 százalékát tömörítő ágazati szövetség rábólintott. A kollektív szerződés életbe lépését végül a 2010-es parlamenti választások és a jobboldali kormány megalakulása akadályozta meg. (lpj, SITA)