Keresik az előzetesben ülő Kováčik utódját

A bizottság Peter Kysellel kezdte a meghallgatást. Az ügyész már régóta a különleges ügyészségen dolgozik, a szervezett bűnözéssel foglalkozó osztályt vezeti. Korábban ő felügyelte a Basternák-gyilkosság kivizsgálását, jelen pillanatban a Júdás nevű ügy felügyelő ügyésze – ebben szerepelt Milan Lučanský korábbi rendőrfőkapitány is, aki öngyilkos lett a cellájában. Meghallgatásának jelentős része épp a Lučanský-ügy és az épp aktuális korrupciós botrányok körül forgott.

A prímet ezzel kapcsolatban elsősorban a bizottság ellenzéki tagjai, illetve a jelen lévő ellenzéki politikusok vitték – kérdéseket tehetett fel például Ľuboš Blaha, a Smer képviselője is. Lučanskýval kapcsolatban több olyan dologra is rákérdeztek, melyek szerves részét képezik a Smer politikai kommunikációjának az elmúlt időszakban: például, hogy mi indokolta a volt rendőrfőkapitány kollúziós okokból történő előzetes letartóztatását, vagy épp nem azért került-e Lučanský az eperjesi büntetés-végrehajtási intézetbe, hogy elvágják őt családjától és az ügyvédi segítségtől. Kysel előbbire azt válaszolta: bizonyítékaik voltak a Júdás-ügy tanúinak befolyásolásáról, ezért javasolták az előzetes letartóztatást, amivel a bíróság azonosult is. Utóbbi felvetésre pedig azt mondta: Lučanský azért került Eperjesre, mert el akarták kerülni, hogy az ügy további gyanúsítottjaival egy intézetbe kerüljenek. A volt rendőrfőkapitány előzetes letartóztatásának feltételei szerinte standardok és törvényesek voltak.

Kysel beszélt arról is, milyen állapotok uralkodtak az ügyészségeken, mikor Dušan Kováčik volt a különleges ügyészség vezetője, vagy épp Dobroslav Trnka a főügyész. A jelölt szerint a helyzet katasztrofális volt, Trnkát dilettánsként írta le, Kováčik ellen pedig szerinte szélmalomharc lett volna harcolni – ezzel indokolta, hogy eddig hallgatott, és nem beszélt nyíltan az ügyészségen uralkodó helyzetről. Kováčik szerinte fokozatosan szétverte a kollektívát, és egyedül Jaromír Čižnár, a korábbi főügyész tehetett volna ez ellen valamit – ám Kysel szerint annak ellenére sem lépett, hogy már a közvélemény nyomása is hatalmas volt rajta.

A jelölt beszélt arról is, hogyan változtatná meg azt a struktúrát, amely a különleges ügyészség hatáskörébe utal bizonyos bűncselekményeket. Kifejezetten égetőnek tartja az aktív ügyekkel kapcsolatos információszivárgást a médiába, ám szerinte ez nem az ügyészségen, hanem a rendőrségen történhet. Amellett tör pálcát, hogy az extrémista bűncselekményekkel ne a különleges ügyészség foglalkozzon. A képviselők rákérdeztek politikusokkal való kapcsolataira, Kysel ezzel kapcsolatban azt mondta, nem tegeződik velük, és nem is tart fenn kapcsolatot egyetlen politikussal vagy toxikusnak számító emberrel sem.

A több mint öt órán át tartó első meghallgatás után Daniel Lipšic került sorra. A korábbi igazságügyi miniszter az egyetlen a jelöltek között, aki nem dolgozott ügyészként, és politikusi múltja, valamint az ellene született jogerős ítélet egy ember halálát okozó közlekedési baleset miatt a legnagyobb vitát kiváltó jelöltként tartották számon. Lipšic szerint azonban egyik dolog sem diszkvalifikálja őt: elmondása szerint megszakítaná minden kapcsolatát a politikában aktív ismerőseivel, amennyiben a parlament őt választaná meg. Azt pedig nem tudja elképzelni, hogy a politika bármilyen módon is beleavatkozna a munkájába – a büntetőeljárásnak minden esetben kizárólag bizonyítékokon kell alapulnia, semmi máson. Hozzátette: abban az esetben, ha a különleges ügyészség olyan politikus ellen indítana eljárást, akivel Lipšicnek aktív konfliktusa volt, ő semmiképpen nem felügyelhetné az ügyet, és nem avatkozhatna bele. Ugyanígy van azokkal az ügyekkel, melyeket az ő ügyvédi irodája visz.

Lipšic meghallgatása leginkább a politikai múltja, illetve az ügyvédi praxisa körül forgott, a kormánypárti képviselők is kemény kérdéseket tettek fel neki például azzal kapcsolatban, miért vállal el ellentmondásos ügyfeleket is ügyvédként, vagy épp azzal kapcsolatban, mennyire lenne apolitikus a különleges ügyészség vezetőjeként, és elítélt emberként mennyire tartja elfogadhatónak, hogy megpályázza a posztot. Lipšic az utóbbira azt felelte, felrótta volna magának, ha nem indul el a posztért, szabad akaratából pályázik. „Sosem menekültem a harcból, most sem fogok” – jelentette ki.

A jelöltek meghallgatása ma folytatódik, Ján Šanta és Vasiľ Špirko lép majd az alkotmányjogi bizottság elé. A különleges ügyészt a parlament választja majd meg, miután a bizottság minden jelöltről eldönti, ajánlja-e a posztra, vagy sem. A választásra februárban kerülhet sor.