Kérdések és válaszok a rövidített karanténról

Mikor kell karanténba vonulnom?
Továbbra is két olyan eset fordulhat elő, amikor el kell zárnunk magunkat a külvilágtól. Az egyik, ha saját magunkon észlelünk tüneteket, a másik, ha közvetlen kapcsolatban voltunk egy személlyel, akiről utólag kiderül, hogy fertőzött. Az egészségügyi minisztérium mindkét esetben más megnevezést használ: ha pozitív tesztet produkálunk, akkor izolációról beszélnek, ha viszont közeli kapcsolatba kerültünk egy beteggel, akkor a karantén megnevezést használják.

Tüneteket észleltem magamon, és pozitív lett a tesztem. Mennyi ideig kell izolációba vonulnom?
Az izoláció hossza 5+5 nap. Ez azt jelenti, hogy az első öt napban teljesen el kell zárkóznunk a külvilágtól, nem hagyhatjuk el az otthonunkat (vagy azt a helyet, ahol a karantént elkezdtük), és nem találkozhatunk senkivel. Ha az izoláció utolsó 24 órájában nem jelentkeznek olyan tüneteink, amelyek gátolják a munkavégzést, akkor az elzártság öt nap után véget ér. Ez azonban nem jelent teljes szabadságot a karanténból szabaduló személyek számára. További 5 napig minden nyilvános helyen FFP2-es védőeszközt kell viselni, és ezeknek a személyeknek nem szabad éttermekbe, tömegrendezvényekre, és egyéb olyan helyekre látogatniuk, ahol valamilyen oknál fogva lekerülhet a maszk. Ha ez idő alatt ismét jelentkeznének tünetek, akkor haladéktalanul fel kell keresnünk a kezelőorvosunkat, aki eldönti, mennyi ideig kell még karanténban maradnunk.

Mi értelme van az ilyen rövidített izolációnak, ha eddig 10, azelőtt pedig 14 napig kellett elzárkóznunk? Most már öt nap alatt lecseng a vírus?
Az omikron mutáció az eddigi kutatások alapján valóban gyorsabban jelentkezik, és gyorsabban le is küzdi a szervezet, ugyanakkor a minisztérium elismeri, hogy nem egészségügyi, hanem pragmatikus okok miatt kellett lerövidíteni az izolációt és a karantént. Az omikron gyors terjedése miatt ugyanis arra számítanak, hogy annyi ember esik ki a munkahelyéről, hogy néhány szolgáltatás akadozhat majd a következő hetekben. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az izolációból szabaduló személyek 5 nap után már nem terjeszthetik a vírust. Egy friss amerikai tanulmány szerint a pozitív teszt utáni 5. napon még a fertőzöttek legalább fele terjesztheti a vírust. A hatodik napon a betegek 25 százaléka, a hetedik napon pedig a 13 százaléka még fertőző volt. Ezért kiemelten fontos, hogy az izoláció ötödik napja után is folyamatosan viseljük a védőmaszkot, ne járjunk tömegrendezvényekre, és akinek lehetősége van, dolgozzon otthonról.

Mikortól kezdődik az izoláció?
Az izoláció első napja akkor kezdődik, amikor megkapjuk a pozitív teszteredményt. A minisztérium erre a célra már 4 tesztet is elismer: a PCR-, a LAMP-, és az antigénteszten kívül az úgynevezett PoCT-teszteket is. Az utóbbi típus is tulajdonképpen egy gyorsteszt, főként a kórházakban használják, amikor újabb betegeket fogadnak, és ezzel derítik ki, hogy az adott személy fertőzött-e. A tárca emellett rámutatott, az otthon készített pozitív antigéntesztek eredményét is elismerik a karantén kezdeteként, ha az eredményt az általános orvos is leellenőrzi. Viszont fontos kiemelni, hogy a fertőzés utáni védettséget továbbra is csak PCR-teszteredménnyel lehet igazolni, vagyis ilyen esetben is érdemes regisztrálni a mintavételre. Az más kérdés, hogy a tesztelési kapacitások kibírják-e az omikron hullám miatt leterheltséget.

Mi a helyzet a másik esettel, vagyis amikor nincsenek tüneteink, de közeli kapcsolatban voltunk egy fertőzöttel. Ilyenkor meddig tart a karantén?
A karanténnál két kategóriát kell megkülönböztetni. Míg az izolációnál mindenkire vonatkozik az ötnapos elzárás, addig a karantén esetében különbséget tesznek az oltottak és az oltatlanok között. Azok, akik még nem kapták meg a kiegészítő vakcinát és az utóbbi 180 napban nem is estek át a fertőzésen, 5+5 napos karanténba mennek, ha tudomásukra jut, hogy közeli kapcsolatban voltak egy fertőzöttel. Erre az esetre ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az izolációra: ha az ötödik napon sincs tünetünk, elhagyhatjuk otthonunkat, de még 5 napig mindenhol maszkot kell viselnünk.

És mi a helyzet a teljesen beoltottakkal?
Azok, mindhárom vakcinát felvették (a Johnson&Jonhson esetében két adag), vagy az utóbbi 180 napban átestek a betegségen, nem mennek karanténba, ha pozitív személlyel voltak kapcsolatban, és nincsenek tüneteik. Esetükben a „0+7” elvet kell követni: egyetlen napig sem kell otthon maradniuk, viszont 7 napig mindenhol viselniük kell a maszkot. Fontos még kiemelni, hogy a kezelőorvos ilyen esetben is dönthet az elzárásról – ha például egy háztartásban élő személyekről van szó, de nem lehetséges olyan módon elzárni a lakótársat, hogy csökkentsék a fertőzés esélyét, vagy akár olyan esetben is, ha az adott személynek a munkahelyén dolgozik egy olyan betegséggel rendelkező személy, akit nem lehet beoltani, és emiatt különösen veszélyeztetettnek minősül.

Mi számít közeli kapcsolatnak?
A Szlovák Közegészségügyi Hivatal meghatározása szerint akkor voltuk közeli kapcsolatban egy fertőzöttel, ha a találkozó során egyikünk sem viselt szájmaszkot, és közvetlen fizikai érintkezésben voltunk egymással, vagy 2 méternél közelebb voltunk egymáshoz legalább 5 percig, vagy egy elzárt helyiségben voltunk legalább 5 percig. A közeli kapcsolat időtartama 2 nap a pozitív teszteredmény vagy az első tünetek megjelenése előtt.

Mi van azokkal, akik még a rendelet megjelenése előtt kerültek karanténba? Számukra is rövidül az elszigetelés?
Nem. A rendelet január 25-én, azaz kedden lépett életbe. Bárki, aki ezelőtt került karanténba, továbbra is tíz napig marad elzárva.

A karantén lezárásához szükség van egy negatív tesztre?
Nem, erre nincs szükség. Ugyanakkor, ha lehetőségünkben áll, érdemes a karantén vége előtt teszteltetni magunkat, hogy megbizonyosodjunk arról, nem jelentünk-e veszélyt másokra.