<p>Több magyar képviselő foglal helyet a megyei közgyűlésekben a következő négy évben, mint 2009–2013 között. A mandátumszám viszont még mindig elmarad a 2005-ös és a 2001-es választási eredménytől.</p>
Keleten és középen kevés a magyar megyei képviselő
Az első megyei választások eredményének megismétlése gyakorlatilag elérhetetlen cél. Akkor az MKP az egyik legeredményesebb pártként került ki a megyei megmérettetésből, Nagyszombat, Nyitra, valamint Besztercebánya megye magyarok által lakott járásaiban a megszerezhető helyek túlnyomó többségét elvitte.
Nagyszombat megye két déli járásában most is jól szerepeltek a magyar jelöltek (az MKP 11, a Híd 4 képviselői helyet szerzett, a többi párt nem rúgott labdába), Nyitra megyében viszont megismételhetetlen volt a 2001-es eredmény. Azóta ugyanis kettéosztották az Érsekújvári járást, az északi Érsekújvári választási körzetben 8 hely maradt, a magyarok aránya pedig csak 10% körüli. Az etnikai arányok miatt a Lévai járásból szintén nehéz sok magyart bejuttatni.
A legszembetűnőbb változás viszont az ország középső és keleti felében mutatható ki. Besztercebánya, valamint Kassa megyében alig volt eredményes magyar jelölt. „Nagyon nagy az elvándorlás, sok választónk külföldön dolgozik” – mondta lapunknak Csúsz Péter, az MKP Besztercebánya megyei vezetője. Szerinte érezhető a választók elfordulása a politikától, mivel azt látják, hogy az elmúlt két évtizedben a régióban nem javult a szociális helyzet. „Elegük van a pártokból, emiatt is szavaztak sokan a függetlenekre. Azt viszont nem látják, hogy egy független semmit sem ér el a 49 fős képviselő-testületben” – figyelmeztet Csúsz Péter. A megyében 4 MKP-s jelölt szerzett mandátumot, a hidasok közül egy sem.
„Nagy elvárások voltak a regionális önkormányzatokkal szemben, ám ezek nagy része nem vált valóra” – nyilatkozta lapunknak Jakab Elemér, a Híd kassai megyei főnöke. Pártja két helyet szerzett a déli járásokból, az Iglói járásból egy szlovák jelöltje jutott be. Tapasztalatai szerint a kampányokkal egyre nehezebb megszólítani az embereket, ezen a téren sok múlik a polgármestereken. „Ahol nemcsak az értesítőt küldik ki, hanem részletesebb információt adnak, magasabb az arány” – véli Jakab. Az általános közöny egyik jele szerinte az is, hogy a jelöltek már nem is ígértek semmit. A Híd politikusa úgy véli, a két magyar párt összefogva jobb eredményt érhetett volna el.
„Az emberek fásultak, nem látják a szavazás célját” – véli Köteles László, az MKP szepsi politikusa. A megyei parlamentben az MKP-nak négy képviselője lesz, ebből három a Kassa-vidéki járásból. Köteles szerint a közös magyar politizálás 2009-es megbomlása is negatívan hatott az eredményekre. „Akkor érzékelhető volt egy megtorpanás” – tette hozzá. Szerinte a részvételre rányomja bélyegét a szociális helyzet és a létbizonytalanság.
Köteles szerint főleg az idősek szavaztak, a fiatalokat nagyon nehéz volt megszólítani. Úgy véli, 2001-ben és 2005-ben azért is szerepelt jól az MKP a régióban, mert a szlovák választók és pártok nem érzékelték a megye fontosságát, a magyarokat pedig jobban lehetett mobilizálni.
S mit hoz a jövő? Csúsz szerint sok múlik azon, a Smer hogyan változtatja meg a megyerendszert. Köteles úgy véli, Kassa megyében megoldást jelenthetne a járások választási körzetre bontása – erre 2009-ben már volt egy sikertelen próbálkozás.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.