Karas javaslata nem javít az azonos nemű párok helyzetén

Hét hónappal az LMBTQ-közösség tagjaival szemben elkövetett pozsonyi terrortámadás után a törvényhozók második olvasatba utalták az igazságügyi miniszter javaslatát, mely célja, hogy a közeli kapcsolatban álló emberek, köztük a nem házas, azonos nemű párok is könnyebben tudják megoldani az egyes élethelyzeteket – például egymás kölcsönös képviseletét, az örökösödési ügyintézés és az egészségügyi ellátás terén. Eduard Heger (Demokraták) ügyvezető kormányfő tavaly a gyűlöletgyilkosság után megbízta Karast egy olyan törvénymódosítás megalkotásával, amely javít az azonos nemű párok jogi helyzetén. A felvázolt jogszabály értelmében a közjegyző előtt bárki kijelentheti egy másik személlyel kapcsolatban, hogy a bizalmasa, és ezt jegyzőkönyvben rögzítik.

A megbízott tárcavezető a törvény ismertetésekor arról beszélt, a „bizalmas” intézménye több bonyolult szituációt is megkönnyíthet azoknak a pároknak, akik nem kötöttek házasságot. Lehetővé teszi például, hogy a bizalmasnak megjelölt személy kezelje az adott személy hagyatékát, vagy a gyermeke gyámja legyen, amit a szlovák törvények eddig nem engedélyeztek. Az egészségügyi tájékoztatás terén szintén változást hoz – a bizalmas hozzáférést kap a közeli személy állapotáról szóló részletekhez, és adott esetben döntést is hozhat az egészségügyi beavatkozásról.

Karas elégedett

A jogszabály második olvasatba utalását a parlament májusi ülésszakán a jelen lévő 137 képviselőből 72 támogatta – az OĽaNO, a Sme rodina, a Demokraták és a Hlas egyaránt beállt Karas mögé. Az SaS tartózkodott, Ondrej Dostál a voksolás előtt ügyrendi javaslatot nyújtott be, hogy a tervezetet visszautalják a beterjesztőnek átdolgozásra. Ezt a kezdeményezést azonban mindössze 58 képviselő támogatta, így szavazásra bocsátották a jogszabályt. „Még van esély arra, hogy az egymáshoz közel álló személyek, beleértve az össze nem házasodott párokat, könnyebben fogják tudni kezelni a közös élethelyzeteiket. Ez azonban attól is függ majd, hogy az új igazságügyi miniszter tiszteletben tartja-e a képviselők akaratát és a törvényjavaslat visszavonásával nem folyamodik obstrukcióhoz. Ez nemcsak a képviselők azon jogát hiúsítaná meg, hogy döntsenek a beterjesztett javaslatról, hanem sok ember számára a valódi segítség esélyét is” – fogalmazott Karas a sajtóközleményben arra utalva, hogy a hivatalnokkormány kinevezése után más vezető kerül a szaktárca élére. A javaslatról jelen állás szerint júniusban, a választási időszak utolsó klasszikus ülésén születhet végleges döntés. Ha a harmadik olvasatban is rábólintanak a törvényhozók, 2024 január elsején léphet életbe.

Kritika több oldalról

Bár Karas többször hangoztatta, hogy az azonos nemű párok együttélésének megkönnyítése a cél, az Inakosť kezdeményezés a tárcaközi egyeztetésben a jogszabály visszavonását és átdolgozását javasolta. „A törvényjavaslat egyáltalán nem foglalkozik az azonos nemű párok és családjaik jogi elismerésének alapvető követelményével” – véli a szervezet. A véleményezés során hozzátette, az azonos nemű párok elismeréséhez, ami az LMBTQ-közösség legfőbb prioritása, két feltételnek kellene teljesülnie – az élettársi kapcsolat elismerése és annak védelme. Ezek közül azonban egyik sem szerepel a benyújtott javaslatban.

Róbert Dobrovodský emberi jogi biztos arra figyelmeztetett, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntése fényében a javasolt élethelyzetek nem tekinthetők elegendőnek. Az ombudsman úgy véli, a fiduciárius nyilatkozat konstrukciója kevés, mivel a bíróság szerint „az azonos nemű párok kapcsolatának elismerése azt a célt szolgálja, hogy legitimitással védje őket, és erősítse társadalmi beilleszkedésüket oly módon, hogy korlátozza a szexuális irányultságon alapuló megbélyegzést”.

A Szlovák Püspöki Konferencia (KBS) szintén bírálta a szaktárca javaslatát – elsősorban azt kifogásolták, a törvény bizonyos esetekben új jogintézményt vezet be, de nem világos, hogy mit jelent és mi a célja a más személy általi képviseletnek.

„Hamis játék”

Mária Kolíková (SaS) a parlamenti vitában élesen bírálta Karast, amiért nyilatkozataiban azt állította, hogy az azonos nemű párok számára kínál megoldást, a javaslat indoklásában azonban egyszer sem szerepel az „azonos nemű párok” kifejezés. „Az össze nem házasodott párok fogalmat használja, mintha félnénk kimondani, hogy igen, vannak itt emberek, akik azonos nemű párkapcsolatban élnek. Ugyanolyan méltóságuk van, mint nekünk, csak néhányunknak, azt hiszem, még ezt a kifejezést is nehezünkre esik kimondani” – jelentette ki az egykori tárcavezető azzal, képmutatásnak tartja, hogy a miniszter úgy tesz, mintha a törvényjavaslat az azonos nemű pároknak adna valami újat. „Hoz valamilyen méltóságot az azonos nemű pároknak? Nem, nem hoz számukra semmit. Ők nem fogják kihasználni ezt a jogszabályt. Nem fogja egyik a másikat a bizalmasának jelölni, hiszen ez nevetséges, egyenlőtlen helyzetet teremt közöttük” – szögezte le azzal, hogy ez a hamis játék nagyon zavarja. „Különösen ma, amikor érzékenynek kellene lennünk ahhoz, hogy a társadalom tovább lépjen, s úgy vélem, vehetnénk a bátorságot kimondani, hogy olyan társadalomban élünk, ahol tiszteletben tartjuk, hogy különbözünk és ez előny a társadalom számára” – mondta, majd hozzátette, a beterjesztett jogszabályoknak is a kölcsönös tisztelet kifejezését kellene követniük.

A parlamenten kívüli Progresszív Szlovákiának szintén elutasította Karas megoldását, mondván: nem oldja meg az azonos nemű párok problémáit, sőt megalázó az LMBTQ+ közösségre nézve. „A kormány ezzel megmutatta, hogy nem tartja egyenrangúnak az LMBTQ+ közösséghez tartozó állampolgárokat. A javaslat nem számol fel semmilyen akadályt, és ebben a formájában csak arra jó, hogy a képviselők a védtelen emberekkel szembeni gyűlöletkeltésre használják” – jelentette ki Lucia Plaváková, a PS alelnöke.