Karácsonyra jut tojás bőven, a pénztárcánk viszont megsínyli

Bár tojásból idén sem lesz hiány az ünnepi időszakban, a vásárlók már most érzik a drágulás hatását. A szlovák termelők szerint az ellátás biztosított, minden tartásmódból és méretkategóriából elegendő mennyiségű tojás áll rendelkezésre, ám a járványok, az átállási kötelezettségek és a növekvő termelési költségek együttesen olyan terheket rónak az ágazatra, amelyek tartósan magas árakat vetítenek előre. 

Csökkenő termelés 

„2025-ben ismét a fogyasztási tojástermelés visszaesésére számítunk. Ennek fő oka, hogy a ketreces tartású állományokat alternatív rendszerekre kell átállítani, amelyekben jóval alacsonyabb az egy tojóra jutó termelés, miközben magasabb az éves elhullás” – fogalmazott Daniel Molnár, az ÚHS igazgatója. 

A visszaesést tovább súlyosbította, hogy 2025 első negyedévében az udvardi telepen felütötte a fejét a madárinfluenza, és az állományt teljes egészében fel kellett újítani. Pozitívum azonban, hogy 2025 októberében Galgóc közelében egy új, 37 000 tojó befogadására alkalmas szabadtartású farm kezdte meg működését, amely a következő években erősítheti a hazai termelést – hangsúlyozta Molnár. 

Nehéz év a madárinfluenza miatt

Az ÚHS igazgatója szerint 2025 egészségügyi szempontból is rendkívül megterhelő volt. Bár a hazai telepeken sikerült elkerülni a madárinfluenza elterjedését, ez csak a rendkívül szigorú járványvédelmi intézkedéseknek volt köszönhető. Eközben számos EU-tagország – köztük Lengyelország, Magyarország és Németország – súlyos fertőzésekkel küzdött, ami uniós szinten tojáshiányt és árnövekedést eredményezett.

Ketreces vagy szabadtartású?  

A vásárlók továbbra is elsősorban a ketreces tartásból származó tojásokat keresik: 2025-ben ezek adták az eladások mintegy 65%-át. Ennek oka egyszerű – az ár. Eközben a nagy nemzetközi áruházláncok már 2018-ban jelezték, hogy 2025 után nem forgalmaznak ketreces tartású szlovák tojást. 

Bár uniós és hazai jogszabály sem tiltja a ketreces tartást, a szlovák termelők már 2018-ban megkezdték az átállást alternatív rendszerekre, többnyire saját forrásból. Jelentősebb uniós támogatás csak 2025-ben érkezett, és ez is csupán néhány projekt megvalósítását segítette. 

Mit várhatnak a tojótyúktartók 2026-ban?  

A jövő év sem ígérkezik könnyebbnek. A járványveszély miatt továbbra is elengedhetetlen lesz a szigorú védelmi intézkedések betartása, miközben a kereskedelmi láncok elvárásai miatt 2026 során legalább a telepek 15%-át át kell alakítani ketrecesről alternatív tartásra. Molnár szerint a beruházások többsége EU-s forrásokból valósulhat meg. 

Az átállás új csarnokok, tojótelepek és jércenevelők építését igényli, amelyek hosszabb távon segíthetnek visszaerősíteni a hazai önellátottságot. 

Drága tojás, egyre nagyobb terhek 

Molnár figyelmeztetett: a fogyasztók számára az átalakulás magasabb árakat jelent. Az almozott és szabadtartású rendszerekben jóval nagyobbak az előállítási költségek – több takarmányra van szükség, alacsonyabb a tojástermelés, magasabb a munkaerőigény –, ami óhatatlanul tovább növeli az árakat. 

A drágulás már most is erősen érzékelhető.

Míg 2024-ben tíz darab M-es tojás átlagára 2,23 euró volt, 2025 augusztusára ez 2,70 euróra emelkedett.

A madárinfluenza miatti korlátozások, az állománycsökkenés és a karácsony előtti kereslet mind hozzájárulnak az árak emelkedéséhez. 

Molnár arra is felhívta a figyelmet, hogy a magas árak miatt erősödhet az import – akár más EU-országokból, akár harmadik országokból, különösen Ukrajnából. Ezért azt javasolja, hogy a vásárlók mindig ellenőrizzék a tojások héján szereplő jelölést: az SK kód garantálja a friss, hazai eredetet.