Európa és a madárinfluenza: az emberre is veszélyes lehet – felkészültünk?

A fertőzés nem csupán madarakat, hanem egyre több emlősfajt is elér: nyérceket, házimacskákat, sőt egy fogságban élő medvét is azonosítottak már fertőzöttként. Az állatok közti ilyen szintű terjedés növeli annak kockázatát, hogy a vírus átlépje a fajhatárokat, és embereket is megfertőzzön.

Európában jelenleg nincs regisztrált bizonyíték arra, hogy a madárinfluenza emberről emberre is terjedne. Ugyanakkor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az elmúlt két évtizedben közel ezer embert fertőzött meg világszerte a H5N1, akik közül mintegy minden második meghalt. A halálozási arány tehát kifejezetten magas.

„Nem túl jó a helyzet” – jelentette ki Marion Koopmans virológus, az Erasmus Orvostudományi Központ vezetője, hangsúlyozva, hogy nem engedhetjük meg magunknak a passzivitást: 

Ez most nem az a pillanat, hogy hátradőljünk, ellazuljunk és azt mondjuk: »Na ja, ez csak a szokásos«.

A felkészültség és az ellenőrzés hiányosságai

Habár az Európai Unió tagállamai aktívan monitorozzák a vadmadarakat és a baromfitartó gazdaságokat, több tagállamban is jelentős problémák mutatkoznak a megelőzésben. Magyarország például az egyik legmagasabb számú gócot jelentette 2024 ősze óta, de az ellenőrzések szerint nem javították azokat a „kritikus hiányosságokat”, amelyeket már 2020-ban is azonosítottak.

A jelentés szerint Lengyelországban késlekedtek a korlátozási zónák létrehozásával, Portugáliában nem működött hatékonyan a korai figyelmeztető rendszer, Spanyolországban a gyanús esetek kivizsgálása mutatott hiányosságokat. A Bizottság ugyan elismeri, hogy egyes országok, mint Spanyolország és Portugália, lépéseket tettek, de „további kötelezettségvállalásokat” vár például Magyarországtól és Lengyelországtól.

Ne legyünk hanyagok, mert így válnak ezek a vírusok végül világjárványokká

– figyelmeztet Koopmans.

Vakcinák és felügyelet 

A madárinfluenza megfékezése érdekében az Európai Bizottság több mint 27 millió adag influenzaoltó anyagot szerzett be pandémiás célra. Egyes országok már konkrét intézkedéseket is tettek. Franciaország például megkezdte a baromfiállomány vakcinázását 2023-ban, Finnország pedig emberi védőoltásokat kínált 10 ezer, fokozottan kitett munkavállalónak.

A felügyelet egyre fontosabbá válik más emlősök esetében is. Az Egyesült Államokban például tejtermelő tehenek között észlelt madárinfluenza-járvány már emberi fertőzéseket is okozott, megmutatva, hogy nemcsak a szárnyasok, hanem más haszonállatok és a velük dolgozók is kockázatnak vannak kitéve.

Alessandro Broglia, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) tudósa szerint a tejtermelő állatok szorosabb ellenőrzése már elindult Európában is, hangsúlyozta: „Európában egyfajta reagálóképesség és fokozott felkészültség tapasztalható.”

A legveszélyeztetettebbek

A vírus emberre való terjedése általában akkor történik, ha valaki hosszabb ideig, védőfelszerelés nélkül érintkezik fertőzött madarakkal vagy állatokkal. A legveszélyeztetettebb csoportokat elsősorban mezőgazdasági dolgozók képezik: baromfitenyésztők, tejipari munkások, állatorvosok, vágóhídi alkalmazottak. Ugyanakkor a szabadidős tevékenységeik során madarakkal érintkező személyek – például vadászok vagy háztáji gazdák – is kockázatnak vannak kitéve.

Az idősebb kor, alapbetegségek és a késlekedő orvosi ellátás tovább növeli a súlyos megbetegedés esélyét. Az oseltamivir nevű antivirális szer időben történő alkalmazása azonban jelentősen csökkentheti a halálozás kockázatát – ezt támasztják alá a nemzetközi adatok.

Miközben az uniós intézmények és több tagállam is tett lépéseket a járvány megelőzése érdekében, az ellenőrzések alapján az uniós régió összességében még nem tekinthető teljesen felkészültnek. Az élelmiszer-ellátás biztonsága már most komoly nyomás alá került, például a baromfihús-export ideiglenes leállításával. Az emberi fertőzések esetén azonban a következmények sokkal súlyosabbak lehetnek.