Jóval nagyobb az orosz befolyás az országban, mint ahogy azt gondolnánk

A Political Capital és az IVO a nemrég közzétett Tágra zárt kapuk című tanulmányában azt vizsgálta, miként szivárognak be a tekintélyelvű rendszerek jellegzetességei a közép-európai országok demokráciájába. Az elemzés szerint három nagyobb autoriter rendszer is érezteti jelenlétét a térségben: Oroszország, Kína és Törökország.

Mik a tekintélyelvű rendszerek?

A tekintélyelvű rendszerek közé azokat az országokat sorolják, amelyekben erős kormányzati hatalom mellett gyakorta egyetlen, nagy tekintélynek örvendő személy kezében összpontosul az irányítás. A sajtószabadság, az alapvető emberi jogok és a politikai szabadságjogok érezhetően korlátozva vannak ezekben a rendszerekben.
Az elemzés készítői szerint az autoriter rendszereknek több haszna is származik abból, hogy a közép-európai országokban befolyást szereznek. Egyrészt bomlaszthatják a nyugatorientált blokkok (EU, NATO) egységességét, ezzel gyengítve hatalmukat, másrészt pedig elősegíthetik az illiberális rendszerek kiépülését, relativizálva saját politikai berendezkedésüket.

Miért éppen Közép-Európa?

Az elemzők szerint a közép-európai országok kifejezetten érzékenyek a nagy tekintélyelvű rendszerek befolyásával szemben, melynek oka elsősorban a gyengén beágyazott demokratikus intézményrendszer. Szicherle Patrik, a Policital Capital elemzője lapunk megkeresésére elmondta: a gyenge beágyazottságnak elsősorban az az oka, hogy a rendszerváltás óta egyszerűen még nem telt el annyi idő, hogy a korábbi szocialista blokk országai magukévá tudják tenni a demokratikus alapelveket. Szicherle szerint ez nem véletlen, hiszen a folyamatot több belső tényező is lassítja.

„Az egyik, hogy a rendszerváltás során a korábbi rendszer funkcionáriusainak egy része át tudta menteni a hatalmát. A másik, ami ennél talán fontosabb is, hogy a demokráciába és a szabadpiaci kapitalizmusba vetett hitet megtépázta, hogy ezek az országok a vártnál sokkal lassabban zárkóznak fel a nyugati életszínvonalhoz, ráadásul korábban ismeretlen problémák is megjelentek a lakosság életében, mint a hosszan tartó munkanélküliség”

– magyarázta a tanulmány szerzője.

Véleménye szerint az is sokat rontott a helyzeten, hogy a független intézményrendszer többször képtelen volt fellépni a visszaélések, például a korrupció ellen.

„Mindez a rendszerváltás egészében keltett csalódást, és elfordította a régió lakosságát a liberális demokráciától”

– közölte az elemző.

Mi érződik nálunk?

Grigorij Mesežnikov, az IVO igazgatója úgy véli, hogy az említett országok közül Szlovákiában leginkább az orosz befolyás érződik.

„Nálunk egyértelműen Oroszország tevékenysége a legintenzívebb. Kína kulturálisan elég messze áll Szlovákiától, és nincs is olyan közös múltja az országgal, mint például a Szovjetuniónak, ezért a befolyása kevésbé érződik. Törökország sincs olyan nagy hatással ránk, mint az oroszok”

– magyarázta lapunknak az IVO elnöke.

Orosz motorosok

A tanulmányban az elemzők több példát is említenek az oroszok szlovákiai tevékenységével kapcsolatban. 
 

A befolyásszerzés egyik legszembetűnőbb példája az Éjszakai Farkasok nevű félkatonai szervezet korábbi látogatásai. A motorosbanda – mellyel Vladimír Putyin is jó kapcsolatot ápol – arról ismert, hogy folyamatosan terjeszkedik Európában, több országban hoznak létre úgynevezett klubokat, melyek gyakran katonai bázisokra emlékeztetnek. 2018-ban nagy felháborodást váltott ki, amikor a motorosbanda a Nagyszombat mellett található Alsókorompán (Dolná Krupá) alapított ilyen létesítményt. A banda tavaly is járt nálunk, emlékműveket koszorúztak meg.

Danko kapcsolatai

Az elemzők hangsúlyozzák, hogy az orosz befolyás a hazai politikai támogatás nélkül nem lehetne ilyen erős. A szlovák politikai pártok közül az Andrej Danko vezette SNS nyíltan oroszbarát nézeteket hangsúlyoz, a parlament elnöke gyakran dicsekszik azzal, hogy milyen jó a kapcsolata az orosz diplomáciával, ennek köszönhetően pedig többször is meghívást kapott az orosz parlamentbe. 

A tanulmány szerint a Kotleba-féle szélsőséges ĽSNS is potenciális terjesztője lehet az orosz befolyásnak. A nyíltan oroszbarát nézeteket valló politikusok közé tartozik a Smer parlamenti képviselője, Ľubos Blaha is, aki ellen jelenleg rendőrségi eljárás zajlik kommunista jelképek nyilvános éltetése miatt.

Grigorij Mesežnikov szerint felelőtlenség figyelmen kívül hagyni, hogy Szlovákia külpolitikai, gazdasági és biztonsági szempontból is a nyugati blokkhoz tartozik.

„A szlovák parlament elnökének ezt tudnia kellene, de mégis úgy tűnik, hogy alábecsüli a helyzet súlyát. Szlovákia gazdasági fejlődése elsősorban az uniós integrációtól függ. Olyan politikát folytatni, amely megkérdőjelezi ezt az orientáltságot, felelőtlen lépés”

– mondta a tanulmány szerzője. 

Gazdasági függés

A szakértő hangsúlyozta: a gazdasági közeledés egy olyan ország felé, amelynek célja megbomlasztani az egységet, amelyből Szlovákia is profitál, meggondolatlan dolog.

„Szlovákia főleg energetikai szempontból függ Oroszországtól, gondolok itt az olajra, a gázra és a nukleáris fűtőanyagokra. Fontos lenne elkerülni, hogy az ország ennél is nagyobb mértékben függjön az orosz gazdaságtól. Ne feledjük, hogy Oroszország olyan politikát folytat az EU-val szemben, melynek része a nyomásgyakorlás, de már szinte a fenyegetőzés is”

– tette hozzá Mesežnikov.

A tanulmány szerzői az említett okok miatt azt javasolják az uniós tagországoknak, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az uniós támogatások előnyeinek kiemelésére, hiszen a tekintélyelvű rendszerekkel való üzletelés politikai szempontból kiszolgáltatottá teheti az országot.

Az orosz kémek jelenléte

Az elemzők szerint a befolyásszerzés további megnyilvánulásának számít az orosz kémek tevékenysége. A Szlovák Információs Szolgálat (SIS) a 2018-as jelentésében az orosz hírszerző egységek intenzív aktivitására figyelmeztetett, mely főleg arra irányult, hogy a szlovák közvélemény szemében pozitívan tüntesse fel az orosz rendszert, és meggyengítse a nyíltan kritikus intézmények hatalmát. Szicherle Patrik elmondta, hogy az orosz titkosszolgálat más európai országokban is aktívan működik, például Magyarországon, ahol az orosz katonai hírszerző szolgálat tagjai szélsőjobboldali félkatonai szervezetekkel gyakorlatoznak.

„Szerbiában a közelmúltban került fel a YouTube-ra egy videó, amelyben vélhetően egy orosz titkosszolgálati tiszt kenőpénzt ad át egy szerb hivatalnoknak. Később a szerb kémelhárítás előbbit a belgrádi orosz nagykövetség volt munkatársaként azonosította. Az oroszokkal hagyományosan jó viszonyt ápoló Görögország 2018-ban tiltott ki az országból orosz diplomatákat azért, mert érzékeny információkat akartak megszerezni, többek között azzal a céllal, hogy görög hivatalnokokat vesztegessenek meg”

– nyilatkozta a szakértő.

Dezinformációs portálok

A közvélemény befolyásolásának egyik hatékony eszköze lehet az álhírportálok támogatása. A tanulmány szerzői egyebek mellett a Hlavné správy és a Zem a vek nevű szlovákiai álhírportálok tevékenységét emelték ki, melyek az ukrán elnökválasztás eseményeit nyíltan oroszbarát nézetek mentén közvetítették, gyakran összeesküvés-elméletek szintjén. Az elemzők szerint Magyarország ebből a szempontból rosszabbul áll, mint Szlovákia, hiszen míg nálunk elsősorban dezinformációs portálok működtetésére van szükség az orosz narratíva közvetítéséhez, addig Magyarországon már az állami média látja el ezt a feladatot. A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy a dezinformáció elleni harc érdekében az uniós tagállamok nagyobb hangsúlyt fektessenek a független újságírás támogatására, valamint a médiatudatosság oktatására. Utóbbi a közép-európai országokban egyelőre kezdetleges állapotban van, Szicherle szerint azonban nem lehetetlen, hogy a közeljövőben magasabb szintre fejlődjön. 

„Finnország jó példa lehet, de Ukrajna is. Ukrajnában az adminisztráció gyakorlatilag rá volt kényszerítve arra, hogy legalább kísérleti szinten bevezessen ilyen képzéseket, örömteli lenne, ha máshol nem kellene megvárni a kényszerhelyzetet. Az általában is erős, kreativitást ösztönző, kompetencia alapú oktatási rendszer szintén erősítené a lakosság dezinformációval szembeni ellenálló képességét”

– vélekedett a Political Capital elemzője.
 

A szociális háló szerepe

Az álhírek terjedésében hatalmas szerepet játszik a közösségi média, Szicherle szerint erre is oda kellene figyelni.

„A közösségi médiának főként az algoritmusait kellene úgy alakítania, hogy a lehető legjobban elrejtse a manipulatív tartalmakat, ugyanis az explicit tiltás kontraproduktív lehet, és lehetőséget adhat a szélsőségeseknek, hogy liberális cenzúrát kiáltsanak”

– magyarázta a szakértő. Hozzátette: a közösségi médiaplatformokkal való együttműködés eddig igencsak nehézkesnek bizonyult, és várhatóan a közeljövőben sem lesz másképp, hiszen a cégek elsősorban a saját érdekeiket tartják szem előtt.