„Jó magyarokat” keresnek Ficóék

Pozsony |

<p>A kormányhivatal tovább korlátozza a kisebbségek szerzett jogait. Míg eddig a kisebbségi civil szervezetek szabadon dönthették el, milyen lesz a kisebbségi bizottság összetétele, mostantól a kormányhivatal &bdquo;selejtezőt&rdquo; tart &ndash; állami hivatalnokok mondják meg, kiből válhat bizottsági tag.</p>

A kisebbségi kormánybizottság tagjait e hónapban újraválasztják, mert mandátumuk lejár. Június 12-ig jelölhetnek a kisebbségi szervezetek, áll a Mária Jedličková megbízott kisebbségi kormánybiztos által közzétett felhívásban. A tagokat viszont nem úgy fogják választani, mint 2011-ben.

Három éve a kisebbségi civil szervezetek tehettek ajánlásokat a tagok személyére, és közülük a legtöbb szavazatot szerző jelöltek jutottak be. Ez autonóm választás volt, a kormányhivatal nem szűrte a jelölteket. Akkor a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala jelöltjei szerezték meg a magyar kisebbségnek jutó öt helyet.

Idén új rendszer szerint választanak. A jelölteknek a szakmai életrajz mellett írásos tervet kell készíteniük, melyben öt részterülettel kapcsolatban kell felvázolniuk elképzeléseiket. Ezeket egy túlnyomó részben kormányszervek képviselőiből összeállított bírálóbizottság fogja pontozni. Csak az lehet jelölt, aki legalább 50%-ot szerez.

A Kerekasztal és a hivatal volt szakértői szerint az új feltételek elfogadhatatlanok: szerintük a kormányhivatal célja, hogy a neki megfelelő jelöltek jussanak tovább. A Kerekasztal tiltakozásként senkit sem jelöl a testületbe. A kritériumrendszer lényege, hogy olyan szakemberek kerüljenek a bizottságba, akik valóban értik a kisebbségek problémáit – írta válaszában az Új Szónak a hivatal munkatársa. 

Abszurd kritériumok

Az új választási rendszer teljes visszalépés, véli Bukovszky László, a kormányhivatal volt főosztályvezetője, aki 2011-ben a bizottság felállításakor titkárként közreműködött. „Teljesen kizárja a kisebbségek döntési jogát a folyamatban, és abszurd kritériumokat szab a jelölteknek” – mutat rá Bukovszky.

A jelölteknek írásos tervet kell benyújtaniuk, ebben pl. be kell számolniuk arról, hogyan képzelik el az interetnikus kapcsolatokat. A bizottság viszont nem az interetnikus kapcsolatokról szól, hanem a kisebbségi nyelvi és egyéb jogok védelméről, figyelmeztet Bukovszky. Az egyik kitétel az, hogy hogyan képzeli a jelölt a bizottsági munkát és mit gondol a bizottságról. „Hát hogyan képzelné az, aki még soha nem volt ott?” – teszi fel a kérdést Bukovszky.

A választási bizottságban túlnyomó részt – nyolc emberből hat – az állami szektor képviselői vannak, ők fogják értékelni az egyes jelöltek pályázatát. És ha úgy döntenek, hogy a jelölt nem éri el az 50%-ot, nem válhat jelöltté. „Hol van itt a kisebbségek aktív részvétele a közügyek intézésében? Küld valakit a kisebbség, ők meg majd eldöntik, hogy sajnos csak 47 százalékra teljesített” – mutat rá Bukovszky. Az értékelési feltételek ráadásul teljesen szubjektívek.

További részletek az Új Szó hétfői nyomtatott számában.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?