Ismét csak papíron épül a déli sztráda

A kormánykoalíció héten nyilvánosságra hozott programja sem adott pontosabb választ arra, konkrétan mely útszakaszok építését fogja a közlekedésügyi tárca megkezdeni a déli régiókban, s hogy ezt miből akarja finanszírozni. A dokumentumban gyakran megjelenik az „előkészíti” szókapcsolat, pontosabb magyarázat nélkül. Ami biztos, hogy a magántőke bevonásával, vagyis PPP-projekt keretében elkezdik építeni a pozsonyi körgyűrűt valamint az R7-es gyorsforgalmi út Pozsony–Egyházgelle közti szakaszát.

Azt már senki sem tudja, mi lesz a magyarlakta vidékek számára kulcsfontosságú, Losoncig tervezett R7-es, valamint a Losoncot és Kassát összekötő R2-es gyorsforgalmi úttal. „Fontos, hogy ezekről az utakról se feledkezzünk meg, hogy megkezdjük a tervek kidolgozását, az előkészületeket, a telekfelvásárlást. A projekteknek olyan stádiumba kell kerülniük, hogy ha találunk rá pénzt, akkor az egyes szakaszokat azonnal elkezdhessük építeni” – nyilatkozta tegnap lapunknak Érsek Árpád (Híd), a közlekedésügyi tárca államtitkára, elismerve, hogy jelenleg a költségvetésben és az uniós alapokban sincs pénz ezekre az utakra, egy újabb PPP-projekt lebonyolítása pedig több mint kérdéses. Magyarán: a déli úthálózat fejlesztése ugyan bekerült a kormányprogramba, prioritásként viszont csak papíron kezelik. Érsek azt sem tudta megjósolni, mikor kezdődhetne meg délen egy jelentősebb útszakasz építése. „Bízom benne, hogy az R2-es legalább két szakaszát ebben a megbízatási időszakban elkezdhetjük” – magyarázta az államtitkár.

A tárca szerinte nemcsak az úthálózat, hanem a vasúthálózat bővítésére is összpontosítani akar, különös tekintettel arra, hogy a vasúti projektekre elkülönített uniós alapokat az ország még nem merítette ki teljes egészében. „Ha minden jól megy, ennek köszönhetően Pozsony és Dunaszerdahely között megépülhetne egy újabb sínpár, amelynek segítségével sűrűbb és gyorsabb lehetne a vasúti forgalom ezen a szakaszon” – állítja Érsek.


Papírízű a déli útfejlesztés terve

Végtelen történetre emlékeztet a fővárost Kassával összekötő D1-es autópálya befejezésének folyamata is. A kormányprogram prioritásként határozza meg, hogy a teljes útszakaszt 2020-ig átadják a forgalomnak. Az útépítésre elkülönített költségvetés jelentős részét tehát erre fogják elkölteni, s már most biztosra vehető, hogy a 2020-as határidőt sem sikerül teljesíteni, reálisabb a 2023.

A D1-es építését jelenleg a Turany–Hubová szakasz fékezi. Környezetvédelmi szervezetek bírálják az államot, amiért a sztráda e szakaszát természetvédelmi övezeten akarja átvezetni, ezért inkább alagutat javasolnak. Egyelőre senki sem tudja, merre vezet majd a sztráda, a pontos nyomvonalról még folynak az egyeztetések. Ha mégis az alagút mellett döntenek, azt négy év alatt aligha fogják befejezni. „Én eléggé szkeptikus vagyok ezen a téren” – válaszolta érdeklődésünkre Érsek Árpád, a Híd közlekedési államtitkára arra a kérdésre, reálisnak tartja-e a D1-es 2020-ban történő befejezését.

Az útépítésre meríthető uniós alapokat már jóformán lefoglaltuk a D1-es, illetve a Zsolnáról Lengyelország irányába vezető D3-as autópálya bizonyos szakaszaira. A kormányprogramban rengeteg további sztrádaszakasz, gyorsforgalmi és elsőrendű út építéséről is szó esik, igaz, nagyrészt elméleti szinten. „A kormány érdeke folytatni az R2-es gyorsforgalmi út építését Zólyom és Kassa között” – olvasható a programban, de azt már nem tudjuk meg, hogy ez reálisan mit jelent.

Minimum előkészítik

Érsek szerint kulcsfontosságú, hogy a minisztérium dolgozzon az R2-es és R7-es gyorsforgalmi utak projektjeinek előkészítésén. „Az én célom az, hogy a projekteket folytassuk, ahol pedig nem kezdődtek el, ott elkezdjük. Ezzel nem lehet 2020-ig várni, folyamatosan dolgozni kell, ha sikerül pénzt szerezni, elkezdhetjük építeni az utat” – állítja Érsek. Ugyanúgy fontos szerinte, hogy míg megépül a Komáromot elkerülő körgyűrű, addig legyen egy út, amelyre a forgalmat el lehet vezetni.
Azt az államtitkár is elismerte, hogy a költségvetésben és az uniós alapokban sincs jelenleg elég pénzforrás ezekre a projektekre. Nem kizárt, az útszakaszok valamelyikét PPP-projekt keretén belül, tehát magántőke bevonásával fogják megépíteni, ám ehhez fel kell mérni, elég pénze marad-e az államnak a következő években a törlesztésre.
[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"226959","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"480","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"450"}}]]
Roman Brecely (Sieť) közlekedési miniszter megbízatási idejének legnagyobb projektjét még az előző kormány készítette elő, ám mivel nem tudta befejezni, a szerződés aláírása már az új miniszterre vár. Ez a pozsonyi körgyűrű, illetve az R7-es Pozsony–Egyházgelle közti szakaszára kiírt PPP-projekt. Brecely utasítására a projektet jelenleg egy külön szakértői csoport vizsgálja, zárójelentésüket ma adják át a miniszternek. „Ha nem talál semmi kivetnivalót, akkor információim szerint a jövő héten aláírja a szerződést a tender győztesével, a spanyol Cintra cég vezette konzorciummal” – mondta Érsek. Ezzel egy időben dolgozni akarnak az R7-es gyorsforgalmi út folytatásán, hogy az út ne fejeződjön be Egyházgellénél. Itt viszont a nyomvonal okoz gondot, mivel az R7-est sűrűn lakott területen kell átvezetni.

Vasúti projekt

A kormányprogram közlekedéssel kapcsolatos része kiemelt helyen említi az állami InterCity-járatok ismételt bevezetését. Ez volt a koalíciós tárgyalások során az SNS egyik prioritása. Az állam tavaly azután törölte ezeket a Kassa és Pozsony között ingázó járatokat, hogy szüntelenül veszteséget termeltek, hiszen minőségben és árban sem tudtak versenyre kelni a cseh RegioJet magán-vasúttársasággal.

A Híd államtitkára szerint a vasúthálózat bővítésénél is megpróbálnak kiemelten foglalkozni a déli nyomvonalakkal. „Például Dunaszerdahely és Pozsony között az egy sínpár már most nem elég. Ahhoz, hogy jelentősebb forgalmat tudjunk lebonyolítani, akár teherforgalom, akár személyszállítás terén, fontos a következő sínpár megépítése” – állítja Érsek azzal, hogy erre a projektre akár uniós forrásokból is lehetne meríteni, mivel a közlekedésre elkülönített uniós támogatás egy része még nincs lekötve. Így nem kizárt, hogy a déli gyorsforgalmi út akár egy kilométerénél is gyorsabban megépülhet egy újabb sínpár a főváros és Dunaszerdahely között.