Ismét akcióban a nyelvrendőrök

Az államnyelvörvény betartására szólította fel Stubendek László polgármestert a kulturális minisztérium illetékes osztálya (köznapi nevén a nyelvrendőrség). A tárcánál Martin Daňo újságíró tett panaszt még április 8-án, azt kifogásolva, hogy a március 19-i komáromi képviselőtestületi ülés nem kizárólag államnyelven zajlott, hanem a városban elfogadott gyakorlatnak megfelelően - és valamennyi képviselő beleegyezésével - mindenki a saját anyanyelvén szólalt fel.  A szóban forgó ülés kezdetén Martin Daňo bekiabálva, nem éppen kulturált módon kifogásolta, hogy magyarul is zajlik a tárgyalás, amit ő nem ért, és azt követelte, hogy teljes egészében szlovákul folyjon. Az ülést vezető polgármester sem reagált azonnal - nem biztosított tolmácsot -, viszont rendreutasította a bekiabálót, hogy ne zavarja a tárgyalás menetét és csak akkor beszéljen, ha szót kap. A június 18-i ülés hasonlóan indult: Daňo ismét megjelent, az előzőhöz hasonló módon viselkedett, ekkor viszont mintegy negyed órán belül már egy szaktolmács fordította neki és társának az elhangzottakat.  Keszegh Béla alpolgármestertől megtudtuk, a feljelentés nyomán május folyamán ellenőrök jártak a városi hivatalban, akik három dolgot vizsgáltak: a szlovák nyelv használatát a testületi üléseken, a városi krónika vezetését, illetve az írásos hivatali érintkezést; mégpedig több évre visszamenőleg.  „Az ellenőrök két dolgot kifogásoltak csupán: az államnyelvtörvény megsértését a március 19-i ülésen, mivel nem volt bebiztosítva, hogy minden felszólalás államnyelven is elhangozzon, magyarán, amiért nem volt tolmács - mondta az alpolgármester. - Másrészt abban találtak hibát, hogy egy korábbi, konkrétan a 2014. október 30-i testületi ülésre szóló meghívó fejlécében magyarul is szerepelt Komárom város neve. Ez egyébként minden meghívón így szerepel. Az ellenőrök a hibák eltávolítását és a felelősök megnevezését kérték. Semmilyen egyéb szankciót, vagy pénzbírságot nem róttak ki a városra.“ Keszegh Béla hozzátette: a testületi üléseken természetesen ezentúl is minden képviselő saját anyanyelvét használhatja, hiszen erre törvény adta joga van. A hivatal pedig felkészül arra a helyzetre, ha tolmácsra lenne szükség.  Szekeres Klaudia jogász, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának munkatársa szerint a törvényi szabályozás nem egyértelmű, többféle magyarázatra ad lehetőséget. „A kisebbségek nyelvhasználatáról szóló törvény leszögezi, hogy az önkormányzati ülések a kisebbség nyelvén is folyhatnak, ha azzal minden jelenlévő egyetért. Megfordítva: ha valaki kifogást emelt, akkor pedig nem. Másrészt a képviselők jogosultak a kisebbség nyelvét használni az üléseken - mondta. - Azt ugyanakkor már nem szabályozza egyértelműen a törvény, hogy tolmácsot vagy szakképzett tolmácsot kell-e biztosítani, egy másfajta jogi értelmezés szerint viszont ilyen esetben az egész ülést államnyelven kell lefolytatni.“  Ez utóbbi értelmezéssel azonosul Martin Daňo is a közösségi oldalon megjelent bejegyzésében: szerinte, ha akár egy jelenlévő is kéri, hogy szlovákul folyjon a testületi ülés, kérésének eleget kell tenni. A jogásznő viszont úgy véli, elég, ha van tolmács. A nemzetközi porondon is nehezen állná meg a helyét, ha a megfelelő tolmácsolás ellenére bárki kifogást emelne azért, mert nem kizárólag államnyelven zajlik az önkormányzat tanácskozása.