Közélet

Iskolák az integráció szélén

Tornalja/Szepsi | A magyar iskolák Tesztelés 9 járási adatai alapján ismét azok a régiók teljesítettek a leggyengébben, ahol sok a hátrányos helyzetű diák. Míg az oktatási tárca a diákok szegregációjának felszámolásában látja a megoldást, addig az iskolák saját erőből, a helyi igényekből kiindulva külső segítséggel is fejlesztik a diákokat.
Ibos Emese

2019. június 5. 10:00

Az Oktatásügyi Szabványosított Mérések Nemzeti Intézete  (NÚCEM) kidolgozta a magyar iskolák Tesztelés 9 adatait járási bontásban. A szlovák iskolákhoz hasonlóan a magyar iskolákban is ugyanaz a trend figyelhető meg. A leggyengébb eredmények azokban a járásokban születtek, ahol a halmozottan hátrányos helyzetű, marginalizált diákok vannak többségben. Magyar nyelv és irodalomból Kassa-vidék iskolái 40,6%-os, Rozsnyó 45,7%-os, a Rimaszombati járás pedig 48,2%-os átlageredményt ért el. Az élen Pozsony, Kassa és Losonc végzett. Szlovák nyelv és irodalomból, minimális különbséggel, a Tőketerebesi (51,4%), a Rimaszombati (51,5%) és a Nagymihályi (53,4%) járás iskolái végeztek. Az élen Pozsony, Kassa és Szenc zárt. Természetesen az adatokat az adott járás iskoláinak és diáklétszámának tükrében kell vizsgálni. Ettől függetlenül évek óta ismétlődő trend, hogy a leggyengébb eredmények azokban a régiókban születnek, ahol sok a halmozottan hátrányos helyzetű diák. Az eredmények ismertetésekor Martina Lubyová (SNS-jelölt) oktatási miniszter arra a kérdésre, hogyan kívánja a tárca megállítani ezt a több éve tartó trendet, azt felelte: „egyértelműen a szegregáció felszámolása a megoldás. Ügyelni kellene arra, hogy a keleti iskolák diákjainak struktúrája ne térjen el a nyugati iskoláéktól.”

Az általunk megszólított két iskola igazgatója viszont teljesen másképpen látja a helyzetet. Nagy Katalin, a tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola igazgatója szerint iskolájuk minden diákot integrál. Állítja, a felzárkóztatás és az integráció sokkal szélesebb körű törődést igényel, mint pusztán a diákok „vegyítése”. Ő a családi háttér helyzetének változtatásában és a szülőkkel való szorosabb együttműködésben látja a megoldást. Iskolája ezért is csatlakozott a magyarországi Kedvesház Esélyteremtő Programhoz. Papp Andrea, a Szepsi Alapiskola igazgatója viszont a korai fejlesztésben látja a megoldást. Az iskola roma diákjait 3-4 éves lemaradással iskolázzák be, ráadásul nem ismerik az oktatás nyelvét sem. 70 diákjukat külön program keretében fejlesztik.

2019. május 31. 13:09

Tesztelés 9: javultak a matekeredmények

A magyar iskolák Tesztelés 9 adatainak részletes, járási adatai alapján ismét azok az iskolák teljesítettek a leggyengébben, ahol sok a hátrányos helyzetű diák. Az oktatási tárca szerint ezt a trendet azzal lehet csak megfékezni, hogy az iskolák felszámolják a diákok szegregálását, ami annyit jelent, hogy a gyengén teljesítő diákokat integrálni kell a jól teljesítő társaikkal. A gyakorlatban azonban nem a szegregáció okozza a legnagyobb gondot. A diákok felzárkóztatása érdekében az iskolák a helyi problémákra reagálva külső segítséggel is fejlesztik a diákokat.

Nincs szegregáció

Nagy Katalin, a tornaljai Kazinczy Ferenc Alapiskola igazgatója szerint eredményük azért nem változik látványosan, mert a diákok összetétele sem változik. Martina Lubyová szavaival azért nem ért egyet, mert állítása szerint iskolájában nincs szegregáció. „Mi a jó képességű, az átlagos diákokat, a roma és a problémás, vagyis a tanulási és viselkedési zavarokkal küzdő gyerekeket is igyekszünk integrálni. Nálunk az A és a B osztályokba is vannak roma diákok, viszont a D és az E osztályokban nem azért vannak jobbára roma gyerekek, mert szegregáljuk őket, hanem azért, mert olyan képességűek, olyan szociálisan hátrányos helyzetű és marginalizált közegből érkeznek, hogy csak oda tudjuk besorolni őket” – magyarázza Nagy Katalin. Az igazgató szerint diákjaik felzárkóztatása és az integrációja sokkal szélesebb körű törődést igényel, mint pusztán a diákok „vegyítése”.

Fejlesztés családsegítéssel

Ő a családi háttér helyzetének változtatásában és a szülőkkel való szorosabb együttműködésben látja a megoldást. „Iskolánkban a felzárkóztatás feltételei adottak, kiváló pedagógusokkal, szakemberekkel dolgozunk, vannak speciális pedagógusaink, asszisztenseink, van pszichológusunk. Nálunk nem a hellyel, nem az eszközzel van a gond, hanem a családi háttérrel. Nem egy olyan szülőnk van, ahol az anyuka főállású anya, 5–6 gyerekkel. Több szülőt nem érdekli, mi történik a gyerekével. Azoknál, akiknél a családi háttér úgy ahogy rendezett és a szülők együttműködnek, ott tudunk eredményeket elérni, hiszen nem egy ügyes roma tanulónk van” – érvel az igazgató. Nagy kérdés, kinek a feladata lenne megsegíteni ezeket a családokat. Nagy Katalin elmondása szerint iskolájuk több családsegítő programba is bekapcsolódik. „Iskolánk csatlakozott a »Kedvesház Esélyteremtő Programba«, mi is szervezünk számos alkalmat, de ezek felé is az átlagon felüli roma családok nyitnak” – mondta az igazgató azzal, hogy ennél többet az iskola már nem tud tenni.

A Nyírteleki Kedvesház Esélyteremtő Program filozófiája szerint a roma/hátrányos helyzetű népesség társadalmi befogadását, oktatási, társadalmi integrációját leghatékonyabban azok a programok mozdíthatják elő, melyek helyi társadalmi szinten adnak megoldásokat; helyi szükségleteket, hiányokat pótolnak. Kidolgozásánál stratégiai célul tűzték ki, hogy egy olyan programot alkossanak és tegyenek fenntarthatóvá, amely – az iskola kompetenciáit meghaladóan – komplex módon képes kezelni és csökkenteni a hátrányokat.

 

Radikális változtatás kell

Ennél is sokkal nagyobb munkát kell elvégeznie például a Szepsi Alapiskolának, diákjaik ugyanis a helyi roma telepről érkeznek. Papp Andrea igazgató szerint diákjaik a beiskolázás idejében 3–4 éves lemaradással érkeznek az iskolába. „Óriási deficittel kell dolgoznunk, hiszen a hatéves diák 2–3 éves gyermek szintjén van, ráadásul nem beszéli az oktatás nyelvét, ezt a lemaradást nem tudjuk olyan szintre felfejleszteni, hogy állják a sarat a teszteléseken” – mutat rá az igazgató azzal, hogy ennek a hátránynak a ledolgozására egy fejlesztő programra lenne szükség. „Szlovákiában van ugyan speciális pedagógia, de nincs fejlesztő pedagógia, míg Magyarországon a fejlesztő pedagógusképzésnek már több évtizedes hagyománya van. Mi a Miskolci Pillangóház Korai Fejlesztő és Tehetséggondozó Központtal működünk együtt, mivel a gyerekeink fejlesztéséhez elengedhetetlenek a különböző fejlesztő, szimulációs és akcelerációs programok. Ezeknél a gyerekeknél korai fejlesztés nélkül behozhatatlan a deficit” – magyarázza Papp Andrea azzal, hogy az olyan gyermek tudását nem lehet fejleszteni, amelyik még az oktatás nyelvét sem beszéli. Emlékeztet arra is, hogy a tárca korábban törvénybe iktatta, hogy az övékhez hasonló iskolákban szükség van logopédusra, speciál pedagógusra vagyis egy inklúzív csapatra. Viszont a költségvetésben nem támogatta a tárca a pedagógiai szakszolgálat kiépítését. Papp Andrea szerint az igazgatók zúgolódását követően mindezt törölték a törvényből. A Szepsi Alapiskola igazgatója szerint addig nem lesz előrelépés ezen a téren, amíg a minisztérium nem szembesül ezzel a problémával, és nem hoz radikális törvénymódosításokat. „Be kellene ismerni, hogy például a mi iskolánk nem normál, nem speciális alapiskola, hanem specifikus, és pont ezt a másságot kellene anyagilag támogatniuk” – érvel az igazgató. Hozzátette, a létszámnak köszönhetően ők saját költségvetésből fedezni tudják a fejlesztést, a kisebb tanintézmények viszont ezt képtelenek megfizetni.

Korai fejlesztés

Szepsiben első lépésben a korai fejlesztésre koncentrálnak. Heti rendszerességgel foglalkoznak mintegy 70 nulladik osztályos diákkal. A kicsik felmérését követően négy fejlesztőcsoportot állítottak össze. „Kísérleti jelleggel individuálisan, egyénre szabott foglalkozást tartanak például a beszédindító vagy a tehetséggondozó csoportban. Munkalapokkal kiegészített elméleti résszel indítanak, arra épül egy mozgásos rész. Szeptembertől pedig a miskolci szakemberek ajánlásával fejlettségi szintjükből kiindulva soroljuk őket osztályokba” – magyarázza az igazgató. Papp Andrea jelenleg azon dolgozik, hogy iskolája egy újabb programhoz csatlakozhasson, ennek lényege, hogy olyan családokkal próbálnak majd együttműködni, ahol 3 éves gyermekek vannak. Állítja, az első évek fejlesztésének hiányát nem lehet kompenzálni. Elmondta azt is, hogy óriási munkát jelent ennek a fejlesztésnek az anyagi hátterét biztosítani.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk

Az 1989-es rendszerváltás üzenete

Vida Kristopher szerződést hosszabbított a DAC-cal

Súlyos baleset az R1-esen: egy kamion és két autó ütközött, egy személy meghalt

Jótékonysági licit és adománygyűjtés Dávidkának

Nyitrára és Kolonba látogat ma Zuzana Čaputová

VIDEÓ: Így bikázza Orbán Viktor a Karmelita erkélyéről a Puskás Stadionba a labdát

Legfrissebb galériák
Olvasta már?

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!