Ingatlanadó január végéig

1. Mekkora az éves ingatlanadó?

A hatályos normák értelmében a beépített területek minden négyzetmétere után – a megkezdett négyzetméterek után is – 0,033 eurót kell fizetni évente. Ugyanakkor ezt az összeget minden község a saját igényeinek megfelelően a helyi viszonyokhoz idomíthatja, azaz általánosan kötelező érvényű rendeletben a község egész területén vagy annak egy részén módosíthatja: csökkentheti, de emelheti is. A rendelet mindig az időszerű adózási év január 1-jétől lép életbe. Az adóhatóság különböző adókulcsot határozhat meg az egyes épületek számára, miközben bizonyos építmények. pl. garázsok esetében az adókulcs nem lehet magasabb az általánosan kötelező érvényű rendeletbe foglalt legalacsonyabb adókulcsok tízszeresénél. A többemeletes épület esetében az adóhatóság (ez esetben a község) emeletenként legtöbb 0,33 euró pótdíjat szabhat, kivéve az első emeletet.

2. Akkor is kell adóbevallást készíteni, ha változik a városunkban az ingatlanadó kulcsa?

Ilyen esetben az adóköteles személynek nem kell új adóbevallást kidolgoznia.

3. Ki számolja ki az adót, és meddig kell befizetni?

Az adóhatóság az adóbevallások feldolgozása után az adóköteles személyeknek határozatot küld a kiszabott adóról. A pontos összeget az adott község számítja ki. Először a jogi, majd a természetes személyeket tájékoztatják. A határozatban azt is közlik, pontosan milyen dátumig és milyen módon kell az adót befizetni.

4. Meddig kell leadni az adóbevallást, ha új lakásom van?

Az ingatlanadó esetében a naptári év számít adózási évnek, s az adóbevallást a vásárlást követő év január végéig kell leadni. Vagyis idén azoknak kell kidolgozniuk, akik 2017-ben váltak ingatlantulajdonossá. Az ingatlanadót előre fizetjük, tehát a most kiszabott adó a 2018-as évre szól. Aki az idén vesz lakást, majd jövőre készít adóbevallást.

5. Tavaly elfelejtettem benyújtani az ingatlanadó-bevallást. Idén is megtehetem?

Igen, de vigyázni kell, hogy a megfelelő űrlapot használjuk! Az aktuális évre vonatkozó nyomtatványokat le lehet tölteni a pénzügyminisztérium honlapjáról, de a községi hivatalokban is beszerezhetők. Aki az előző években elmulasztotta kötelességét, utólag is elintézheti, de ezt csak maximum 4 évre visszamenőleg lehet megtenni. Nem feltétlenül, de a nyomtatványok évente változhatnak, olykor csak apró módosításokat tartalmaznak, ezért a biztonság kedvéért tanácsos kimondottan az adott évre vonatkozó űrlapot beszerezni, és a nyomtatványon ne felejtsük el az első oldalon x-szel bejelölni, hogy utólagos adóbevallásról van szó. (sza)

1. Az ingatlanadó-bevallás esetében kétféle nyomtatvány közül lehet választani, de nem aszerint, hogy jogi vagy természetes személy tölti-e ki, hanem hogy teljes vagy részleges adóbevallásról van-e szó. A jogi és természetes személyek egyforma űrlapokat használnak, és a nyomtatvány pontos megnevezése: Adóbevallás ingatlanadó, ebadó, a nem pénznyerő játékautomaták és a különféle árut kínáló automaták után fizetendő adó céljából (Priznanie k dani z nehnuteľnosti, k dani za psa, k dani za predajné automaty a k dani za nevýherné hracie prístroje). Normális, teljes ingatlanadó-bevallást akkor kell készíteni, amikor az első ingatlan kapcsán kialakul a tulajdonviszony. Részleges adóbevallást pedig akkor kell kidolgozni, ha valaki további ingatlan tulajdonosává válik, illetve ha változik a telek nagysága vagy a szóban forgó ingatlan felhasználási célja.

2. A nyomtatvány négy részből áll. Az 1. rész tartalmazza az adóköteles személy adatait. Ki kell jelölni, hogy jogi vagy természetes személyről van-e szó. A 2. rész a telekadóra vonatkozik – meg kell adni a kért információkat a telekről, például a kataszteri területet, a parcella számát, a telek nagyságát, fajtáját, a jogviszonyt, a társtulajdonosi viszonyt stb. A 3. rész az épületek utáni adóra vonatkozik – közölni kell adatokat az adózóról, az építményről, például a kataszteri területet, a parcella számát, a beépített terület nagyságát, az építmény fajtáját, a jogviszonyt, az adókötelezettség kialakulásának és megszűnésének a dátumát stb. A 4. rész a lakásokra és a nem lakás célú ingatlanokra vonatkozik – meg kell adni a lakás pontos nagyságát, a jogviszonyt, a társtulajdonosokkal kapcsolatos információkat, az adókötelezettség kialakulásának és megszűnésének a dátumát stb.

3. A leggyakoribb hibák közé tartozik, hogy a nyomtatványt elfelejtik aláírni, illetve elfelejtenek kitölteni egyes mezőket, például hogy jogi vagy természetes személyről van-e szó, illetve a környező telkekre vonatkozó adatokat. (sza)