Ineko: romlott a demokrácia szintje

A 80 megkérdezett szakember közül 35-en úgy vélték, hogy enyhén romlott a demokrácia állapota, 17 válaszadó szerint nagyobb mértékben, öt szerint jelentősen romlott a demokrácia állapota Szlovákiában az elmúlt öt évben. Tizenhárom megkérdezett úgy véli, nem javult és nem is romlott a demokrácia minősége. Ellenben nyolcan enyhe, ketten pedig nagyobb javulást véltek felfedezni. Jelentősebb javulást egyetlen válaszadó sem tapasztalt.

A szomszéd országok közül csak Magyarországot, Lengyelországot és Ukrajnát előzzük meg. Az INEKO társadalomkutató intézet 200, a társadalom különböző területein tevékenykedő, közismert szakembernek juttatta el elektronikus kérdőívét, melyet 80-an töltöttek ki. A válaszadók között volt többek között Konštantín Čikovský és Lukáš Fila, a Denník N munkatársa, Martin Dubéci a Progresívne Slovensko kezdeményezésből, Soňa Szomolányi szociológus, Grigorij Mesežnikov politológus, Daniel Milo szélsőségekkel foglalkozó szakértő és Ján Mazák volt alkotmánybíró, az államfő tanácsadója.

A megkérdezettek szerint a demokrácia minőségének romlásához nagyban hozzájárult, hogy a hatóságok nem vizsgálták ki a Gorilla- és a Bašternák-botrányokat, nem büntetik a korrupciót, előretört Marian Kotleba és az ĽSNS, hogyan reagálnak a politikusok a menekültválságra, hogyan választják meg Szlovákiában a főügyészt és hogy még nem nevezték ki az alkotmánybíró-jelölteket.

Ellenben a demokrácia állapotán nagyban javított a szerződések és a bírósági döntések nyilvánossá tétele, Andrej Kiska államfői tevékenysége, a Denník N napilap megalakulása, illetve az, hogy Štefan Harabint nem választották meg a Legfelsőbb Bíróság és a Bírói Tanács élére.

A megkérdezettek szerint azonnali javulást hozhatna, ha a hatóságok végre kivizsgálnák a Bašternák-botrányt, ha rendszeresen felügyelnék a többmilliós pályázatokat, ha bevezetnék a részletes vagyonbevallásokat, politikamentessé tennék a rendőrséget, az ügyészséget és a bíróságokat. A demokrácia helyzetének javításához leginkább Andrej Kiska köztársasági elnök és a civilszervezetek járulnak hozzá; legkevésbé a kormány, a parlament és a főügyészség.

A demokráciát leginkább a nem standard pártok, Marian Kotleba ĽSNS és Boris Kollár Sme rodina pártja veszélyezteti, valamint az SNS és a Smer. A felmérésből az is kiderül, hogy a megkérdezettek szerint a lakosság azért fordul a nem standard politikai pártok felé, mert kiábrándult a korrupt standard politikusokból, akiket az oligarchák és a nagyvállalkozók befolyásolnak, és képtelenek megoldani az egészségügy, az oktatásügy, valamint az igazságügy problémáit.