Így változnak januártól a nyugdíjak

A 2004-es nyugdíjreformtól a nyugdíjak összege az úgynevezett svájci módszer szerint emelkedett évente, vagyis a béremelkedés és az infláció összegének felezésével kapott aránynak megfelelően emelkedtek a nyugdíjak. A rendszer előnye volt, hogy a korábbi évektől eltérően a nyugdíjak valorizációját nem kísérte politikai harc, nem a parlamenti adok-kapok határozta meg, hogy mennyivel emelkedik a nyugdíjasok járadéka, egyik politikai oldal sem dicsekedhetett a választásokon, hogy neki köszönhetően emelkedtek a nyugdíjak, és egyik párt sem ígérhetett óriási nyugdíjemelést.

Egy kiskaput ugyan talált a Smer, amikor bevezette a karácsonyi nyugdíjat, és a Radičová-kormány sem vette a bátorságot ennek megszüntetésére. Az összegszerű nyugdíjemelést már ők is tervezték, a megvalósítás azonban a Fico-kormányra maradt. 2013 januárjától tehát 11,20 euróval emelkednek az öregségi nyugdíjak a szociális ügyi minisztérium napokban nyilvánosságra hozott nyugdíjrendelete értelmében. Miért 11,20 euró?A valorizáció összegének meghatározása ma sem csak a politikusok szociális érzékenységén múlik, jelenleg is fontos szerepet kap a béremelkedés és az infláció. A konkrét összeget hasonlóan határozzák meg, mint ahogy a valorizáció a múltban működött: az infláció és az átlagos béremelkedés mértékét összeadják, és elosztják kettővel.A bérek az év első felében 2,4%-kal emelkedtek, az árak pedig 3,7%-kal, ezek átlaga pedig 3,05%, a régi valorizációs elvnek megfelelően tehát ekkora mértékben emelkedne mindenki nyugdíja. Most viszont ez az arány segít a konkrét összeg kiszámításában: a nyugdíjemelés összege egyenlő az adott nyugdíjtípus átlagos összege és az átlagos valorizáció arányának megfelelő értékkel. A Szociális Biztosító 2012. június 30-i adatai szerint az öregségi nyugdíj átlagos összege 366,58 euró volt, ennek 3,05 százaléka 11,20 euró. Ugyanígy számították ki a nyugdíjemelés összegét valamennyi nyugdíjtípus esetében. Kinek jó az új rendszerA konkrét összeggel való emelés azoknak jó, akik járadéka az átlagnyugdíj alatt van, akiknek megegyezik az átlagnyugdíjjal, azok esetében semleges, veszítenek viszont rajta azok a nyugdíjasok, akik az átlagnál magasabb nyugdíjat kapnak. Az öregségi nyugdíj átlagos összege mintegy 366 euró. Aki ennél többet kap öregségi nyugdíj címén, az mindenképpen rosszul jár, hiszen az emelkedés alacsonyabb lesz, mintha a 3,05 százalékos emelést a saját járadéka összegéből számítanák ki. 600 eurós járadék esetében a 3,05 százalék 18,3 euró, vagyis havonta 7,10 euróval kisebb összeget kap majd, mint amekkora a régi emelés szerint járt volna. Ezzel szemben az alacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők örülhetnek, hiszen például a 200 eurós járadék 6,15 euró helyett 11,20 euróval emelkedik, vagyis havonta öt euróval többet kap majd a nyugdíjas. A legszegényebb nyugdíjasok járnak jólA szociális ügyi tárca számításai szerint az új rendszer legkézzelfoghatóbb eredménye, hogy csökken a létminimum összegénél, vagyis a 194,58 eurónál is alacsonyabb járadékok száma. A szaktárca szerint jelenleg 36 ezren kapnak ilyen alacsony nyugdíjat, januártól a számuk várhatóan mintegy 1500-zal csökken. Ezt emeli ki a minisztérium is a nyugdíjemelés végrehajtására vonatkozó intézkedés indoklásában.A szegénység azonban nem a nyugdíjasokat sújtja legnagyobb mértékben. Az EU SILC 2011 uniós felmérés alapján a nyugdíjasok háztartásainak csak 6,3 százaléka található a szegénységi küszöb alatt. Ez az arány fokozatosan csökken, 2008-ban még mintegy 10 százalékos volt. A szegénység meghatározásához figyelembe vett küszöb az egyszemélyes háztartások esetében 315 euró, a kétszemélyes háztartások esetében pedig 473 euró volt. Meddig marad az összegszerű emelés?A nyugdíjakat az elképzelések szerint 2018-tól valorizálják majd újra a százalékos módszer alapján, de a valorizációs módszer addig sem marad változatlan. Jövőre ugyan még konkrét, mindenki számára azonos összeggel emelkedik egy-egy járuléktípus, azonban az összeg kiszámítása változik. Fokozatosan nagyobb súlyt kap a kiszámítási képletben az infláció és csökken a béremelkedés súlya. Ez idén például pozitív módon hatott volna a nyugdíjemelés összegére, mivel az infláció aránya magasabb volt, mint az átlagos béremelkedés. Ez azonban nem törvényszerű, a válság előtti évekből emlékezhetünk 8 százalékos átlagos béremelkedésre is.A béremelkedést tehát fokozatosan, évente 10 százalékpontos csökkenéssel kiemelik a nyugdíjak valorizációjának képletéből, 2014-ben már csak 40%-os súlya lesz, vagyis 2018-ban már egyáltalán nem veszik figyelembe. A 2018-as év lesz a törésvonal – legalábbis a jelenlegi elképzelések szerint – akkor ugyanis újra visszatér a százalékos emelés, de már kizárólag az inflációs ráta mértékében emelkednek majd a nyugdíjak. A valorizáció céljára azonban nem az általános inflációt, hanem egy speciális, úgynevezett „nyugdíjas inflációt”, vagyis a nyugdíjasok háztartásaiban érzékelhető inflációt veszik majd figyelembe, amit az élelmiszerek, a lakhatási és a gyógyszerköltségek emelkedése alapján számítanak majd ki. A statisztika ugyanis azt mutatja, hogy ezek a tételek teszik ki egy átlagos nyugdíjas „költségvetésének” legnagyobb részét. Az idei évre vetítve ez a specifikus infláció magasabb az átlagosnál, 3,8 százalékos, tehát ha idén a 2018-as valorizációs mechanizmus alapján emelkednének a nyugdíjak, akkor az emelkedés mértéke 3,8 százalék lenne.