Az elmúlt hónapban 13,2 százalékkal nőttek az árak Szlovákiában az egy évvel korábbihoz képest, amire 2000 júniusa óta nem volt példa. Szinte mindennek nő az ára, miközben az elemzők szerint az elkövetkező hónapokban még nagyobb sebességbe kapcsolhat a drágulás üteme.
Huszonkét éves csúcson az infláció
„Az éves inflációs ráta már a negyedik egymást követő hónapban két számjegyű növekedést mutat. Csaknem mindennek egyre gyorsabb ütemben nő az ára, a legnagyobb drágulást azonban az élelmiszerek, az üzemanyagok és az építőanyagok esetében mértük. Az élelmiszerárak és a rezsiköltségek éves szinten közel 20%-kal nőttek” – nyilatkozta Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az éves inflációs mutató Szlovákiában már 17 hónapja megszakítás nélkül nő, hónapról hónapra egyre szédületesebb ütemben. Csak összehasonlításképpen: a mostani 13,2 százalékkal szemben tavaly júniusban még csak 2,9 százalékos drágulást mértek.
„Tavaly júniushoz képest a legnagyobb mértékben, csaknem 24 százalékkal a közlekedésben nőttek az árak. Ennek a hátterében az üzemanyagok több mint 43%-os drágulása áll. Az éttermi és szállodai szolgáltatások árai 19%-kal emelkedtek, ehhez azonban az iskolai étkeztetés látványos, 37 százalékos árugrása járult hozzá leginkább, a kormány ugyanis tavaly szeptembertől módosította az ezzel kapcsolatos szabályokat”
– mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.
Élelmiszer és rezsi
A szlovákiai családok továbbra is az élelmiszerárak és rezsiköltségek növekedését érzik meg a leginkább. Az élelmiszerek ugyanis a kiadásaik körülbelül ötödét teszik ki, míg a rezsiköltségek a negyedét. Ezért a fogyasztók ebben a szegmensben érzékenyebben reagálnak a magasabb árakra.Az élelmiszerek esetében a legnagyobb drágulást az egy évvel korábbihoz képest az étolajok és zsírok (47%), a kenyér és gabonafélék (21%), a tej, sajt és tojás (21%), a húsok (19%) és a zöldségek (15,4%) esetében mérték. „Az élelmiszerek összesített átlagára 18 százalékkal nőtt, ami azt jelenti, hogy ugyanazért az áruért, amihez tavaly nyáron még 100 euróért jutottunk hozzá, manapság már 118 eurót fizetünk. Ez persze csak az átlag. A leggyakrabban vásárolt élelmiszerek esetében ennél gyorsabban nőttek az árak, vagyis egy-egy napi bevásárlás esetében, amikor csak a legalapvetőbb élelmiszereket tesszük a kosarunkba, ennél is nagyobb kiadásnövekedéssel szembesülhetünk” – tette hozzá Sadovská.
Mi áll a háttérben?
Az élelmiszerek drágulásának Sadovská szerint több oka is van. Az elmúlt időszakban megugrottak a termelők energiaköltségei, az üzemanyagok drágulása miatt azonban többe kerül az élelmiszerek kiszállítása is.
„A nyersanyagválság, amelyről több mint egy éve kezdtünk el beszélni, az elmúlt hónapokban az ukrajnai háború miatt tovább súlyosbodott. A kőolaj, a gáz és számos kulcsfontosságú mezőgazdasági nyersanyag világpiaci ára az egekbe szökött, amit a fogyasztókkal fizettetnek meg”
– mondta el Sadovská, aki szerint idén az időjárás sem kedvez a gazdáknak, ami tovább súlyosbítja a helyzetet. A rezsiköltségek csaknem 16 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest, ami főként az energiaárak növekedésével magyarázható. Folytatódott azonban az építőanyagok látványos drágulása is.
Bizonytalan jövő
Mire számíthatunk az elkövetkező hónapokban? „Ami már most biztos, hogy az infláció idén meglehetősen magas lesz, becsléseink szerint biztosan 10% felett marad. Ez azt jelenti, hogy a szlovákiai családok az elkövetkező hónapokban még nagyobb összeget lesznek kénytelenek fizetni az élelmiszerért, az üzemanyagért, az energiáért és az építőanyagokért. Nem számítunk arra, hogy a közeljövőben az infláció bármelyik szegmensben csökkenne” – figyelmeztet Sadovská. Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint sok függ majd attól is, sikerül-e az uniós országoknak elegendő gázt felhalmozniuk a tározóikban a téli szezonra, az energiaválság eldurvulása ugyanis tovább ronthat a helyzeten.
„Az infláció üteme a nyári hónapokban meghaladhatja a 14 százalékot is”
– állítja Jana Glasová, a 365.bank elemzője.
Megcsapolt tartalékok
A magasabb árak azonban egyelőre nem vették el a lakosság kedvét a vásárlástól olyan mértékben, hogy azt a kereskedők is megéreznék. A kiskereskedelmi forgalom az idei év első öt hónapjában 13%-kal nőtt az előző évhez képest. A növekvő infláció, az omikronhullám és az ukrajnai háborús konfliktus ellenére a háztartások magasabb fogyasztása volt az, ami 2022 első negyedévében a leginkább hozzájárult a szlovák gazdaság növekedéséhez. „Becsléseink szerint a lakossági fogyasztás lesz az, ami rövid távon továbbra is támogatja majd a gyengülő gazdaságot. Bár a bérek növekedési üteme nem éri el az inflációét, vagyis a reálbérek csökkennek, a családok így a világjárvány és a megszorítások idején felhalmozott megtakarításaikat fogják elkölteni. Ezért arra számítunk, hogy a lakosság egy jelentős része legalább még az idei nyaralási szezonban igyekszik kihasználni a járványügyi szabályok enyhítését, és több pénzt költ majd a nyár folyamán, attól tartva, hogy a későbbiekben esetleg ezt már nem engedheti meg magának” – vallja a Wood & Company elemzője. Ő is elismeri azonban, hogy a látványos drágulás miatt már most rengeteg család kénytelen jelentős mértékben visszafogni a kiadásait, ami elsősorban a nyugdíjas és alacsony jövedelmű háztartásokra, a munkanélküliekre és az egyszülős háztartásokra érvényes.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.