Hova jut a határidővita?

Ivan Gašparovič tegnap közölte: idejében vétózta meg a jogszabályokat, az alkotmányjogi bizottság azonban azt állítja, hogy a 15 napos határidő nem hosszabbítható meg akkor sem, ha az szabadnapon vagy munkaszüneti napon telik le. „Az alkotmányos határidők szó szerint értendők, példa erre a népszavazás kiírására megszabott 90 nap, azt szintén meg kell tartani akkor is, ha esetleg vasárnap telik le” – indokolta lapunknak a bizottság döntését Gál Gábor MKP-képviselő. Az alkotmányjogi bizottság értelmezésével ért egyet Ladislav Orosz alkotmányjogász is. „Ha a bizottság határozatát megerősíti a parlamenti plénum is, akkor nem kell szavazni a köztársasági elnök által javasolt módosításokról – mondta lapunknak Orosz. – Más törvényekben szereplő határidőkre vonatkozó szabályozást nem lehet alkalmazni az alkotmányra.” Ebben az esetben a jogszabályok visszakerülnek az államfőhöz, ami újabb értelmezési gondokat okozhat, ugyanis nem egyértelmű, hogy Gašparovičnak kötelező-e aláírnia a törvényeket vagy szignója nélkül is megjelenhetnek a törvénytárban. Milan Čič, az államfő hivatalának vezetője már jelezte, a taláros testülethez fordulnak, ha a parlament megerősíti az alkotmányjogi bizottság döntését.

Ha a plénum nem ért egyet a bizottsággal, akkor a képviselők szavazni fognak a hat törvényről és a köztársasági elnök által benyújtott módosításokról. „Az egészségügyi bizottság tegnap megtárgyalta az államfő indítványait, és egyiket sem javasolja elfogadásra” – mondta lapunknak Bastrnák Tibor MKP-képviselő. Ha a törvényeket újra elfogadják, az államfőnek már nem kell aláírnia őket, automatikusan érvényessé válnak. Az eset precedenst teremthet, mert az alkotmánybíróság még nem döntött az alaptörvényben szereplő határidők kérdésében. Az ugyanis nem gondol arra, mit kell tenni, ha a határidő hétvégén jár le. (lpj)