<div>Azt híresztelik a faluban a fiamról, hogy tolvaj. Már a rendőrségen is volt emiatt. Nem mondott részleteket, de sejtem, honnan fúj a szél. Attól tartok, bizonyos körök be akarják mocskolni a nevét. Elhiszem neki, hogy nem lopott el semmit az égvilágon. Csak épp nem úgy ugrál, ahogy fütyülnek.</div><div>Nagy szomorúsággal tölt el, hogy efféle támadások érik. Hogy lehet az, hogy egyesek büntetlenül rágalmazhatnak, meghurcolhatnak egy ártatlan embert? Az embereket meg csak addig érdekli az egész, amíg szenzációszámba megy. De itt az ideje, hogy a fiam tisztázza a nevét. Azért írok, hogy megkérdezzem, hogyan tudna a fiam jogilag védekezni az alaptalan vádak ellen.</div>
Hogyan védekezhetünk az alaptalan vádak ellen?
Az emberi méltóság védelme alkotmányos jogunk. Az alkotmány 19. cikke kimondja, hogy minden polgárnak joga van a becsülete, emberi méltósága és jó hírneve védelmére. A lehetőségek attól függnek, milyen jellegű támadás érte olvasónk fiát. Az információból nem állapítható meg, hogy ellene hamisan vádaskodtak-e, rágalmazták, esetleg más módon csorbították emberi méltóságát. Hamis vádaskodásról (krivé obvinenie) akkor beszélünk, ha valakit bűncselekmény elkövetésével vádolnak meg hamisan, azzal a szándékkal, hogy büntetőeljárás induljon ellene. Ilyen tényállás például, ha lopás gyanújával feljelentenek valakit a rendőrségen, miközben a feljelentő tudja, hogy a vád koholt, alaptalan. A hamis vád egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Háromtól nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetik azt, aki különös szándékkal vagy nyilvánosan vádol meg valakit hamisan. Négytől tíz évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik azt, aki e tettével jelentős kárt (značná škoda) vagy más súlyos következményeket okozott. Például, ha hamis vád alapján büntetőjogi értelemben elítélnek valakit, vagy ugyanazon okból elveszti az állását. Rágalmazást/becsületsértést (ohováranie) követ el az, aki másról hazugságot állít, és ezáltal jelentős mértékben csorbulhat az e személyről a társadalomban kialakult kedvező értékítélet, felborulhat a családi egyensúlya, károkat szenvedhet el a munkahelyén vagy a vállalkozásában, esetleg más súlyos következményeket szenvedhet el. (folytatjuk) A tájékoztatás nem minősül jogi tanácsnak. Veszelei Viktória jogász
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.