HOGYAN ÉRTELMEZZÜK AZ ADATOKAT?

Ez az adat az alap menedzsmentjének munkáját értékeli. Az alap létrehozásakor a hozamráta értéke 1,0000 volt, a táblázatnak ebben az oszlopában lévő szám azt mutatja, hogyan változott időközben ennek a mutatónak az értéke márciustól, vagyis amikortól az első összegeket átutalta a Szociális Biztosító a nyugdíjalapnak. Ha ez a szám nőtt, vagyis nagyobb, mint egy – például 1,0009 –, ez azt jelenti, hogy az alap a rendelkezésére álló idő alatt a pénzeszközöket kamatoztatta, vagyis minden befizetett korona időközben már 1,0009 koronát ér. Ha a hozamráta egy alá csökken, akkor a befizetett összeg vesztett nominális értékéből.

A nyugdíjalap vagyonának nettó értéke

Ez az adat azt mutatja, hogy mekkora vagyont kezel a nyugdíjalap. Minél nagyobb az összeg, annál nagyobb vagyont fektethet be az alap, ami növelheti a hozamot. Ezekben a napokban a nyugdíjalapok nettó vagyona csak néhány tíz- vagy százezer korona, de a folyamat előrehaladtával az alapok több milliárd korona vagyont kezelnek majd.

A nyugdíjalapoknak járó jutalom

Ezt a költséget a magánnyugdíjpénztár havonta vonja le az ügyfél számlájáról. A jutalom összegét az alap teljes vagyonából számítják ki, mivel ez a vagyon a kezdeti időkben alacsony, a költség is elenyésző, de idővel ebből fedezik majd a nyugdíjpénztárak működési költségeinek legnagyobb hányadát.

Mi a különbség az alapok között?

Minden pénztárnak három, különböző befektetési stratégiával rendelkező nyugdíjalapot kell létrehoznia:

a progresszív alap a befizetések 80 %-át részvényekbe, 20 %-át kötvényekbe fektetheti

a kiegyensúlyozott alap a befizetések 50 %-át részvényekbe, 50 %-át kötvényekbe fektetheti

a konzervatív alap a befizetések 100 %-át csak kötvényekben tarthatja.

A legnagyobb hozamot várhatóan a progresszív alap biztosítja majd, viszont ennél a részvénypiac ingadozásai miatt meglehetősen nagy kilengések fordulhatnak elő. Szakemberek szerint hosszabb távon mindenképpen ez a legjobb befektetési forma, de rövid távon érdemes meggondolni, hogy érdemes-e kockáztatni. Ezért a törvény korlátozza a biztosítottak számára ezt a befektetési lehetőséget: nyugdíj előtt 7 évvel kötelezően átkerülnek a kiegyensúlyozott alapba, 5 évvel pedig a konzervatív alapba. Ez az intézkedés a megtakarítás értékállóságát igyekszik biztosítani a nyugdíj előtti időszakban, mivel a részvények esetén fennállhat annak veszélye, hogy rövid távon nagyobb értékesés következik be, melynek hatását már a nyugdíjkorhatár eléréséig nem lehet kiküszöbölni. Mindenki csak egy alapot választhat, a korhatárra vonatkozó korlátozások figyelembe vételével szabadon lehet választani közülük. (lpj)