<p>Történelmet csinált, áttörte az üvegplafont, és személyében először lehet női elnöke az Amerikai Egyesült Államoknak. „Ez nemcsak egyetlen embernek köszönhető, hanem mindazoknak a nőknek és férfiaknak, egy egész nemzedéknek, amely állandóan küzdött, és feláldozta magát, hogy ez a pillanat bekövetkezhessék” – mondta hívei előtt tartott beszédében, és fontosnak tartotta azt is hangsúlyozni, hogy az ő jelöltsége a nők győzelme is. Hillary Clinton több mint negyven éve folyamatosan politizál. </p>
Hillary Clinton: az első nő, aki az USA elnöke lehet
Hillary Diane Rodham 1947-ben, Chicagóban született középosztálybeli és hívő protestáns (metodista) családban. Édesapja meggyőződéses republikánus volt, ezt a meggyőződést ő is magáénak vallotta, egészen egyetemista koráig. 1965-ben kezdte meg tanulmányait a tekintélyes Wellesley Főiskolán, ahová akkoriban csakis leányhallgatók jártak. A hatvanas évek közepének egyetemi mozgalmai, polgári jogi küzdelmei, a feminista mozgalom megnyilvánulásai őt is megváltoztatták: a Demokrata Párt híve lett. A Wellesley után a híres Yale Egyetemre ment, ahol megismerkedett az Arkansas államból érkezett Bill Clintonnal. 1975 óta házasok, egyetlen lányuk, Chelsea, 1980-ban született meg. 1992-ben az Egyesült Államokban Arkansas kormányzóját választották elnökké: Bill Clintont. Az elnökség első esztendeiben Hillary Clinton aktívan politizált férje mellett, az ő nevéhez fűződik az első egészségügyi reform kidolgozása is, amely azonban kudarcot vallott. Ezt követően Hillary Clinton már nem az első vonalban politizált, de mint az azóta megjelent életrajzi könyvekből kiderül, a háttérben erőteljesen befolyásolta Bill Clintont a politikai döntéseiben. Népszerűsége különös módon akkor volt a legnagyobb, amikor az Egyesült Államok és a világ Bill Clinton nőügyeit, elsősorban is a Monica Lewinsky gyakornokhoz fűződő kapcsolatát tárgyalta. A Clinton-elnökség második ciklusa után Hillary Clinton ismét „saját jogon” kezdett politizálni. Megválasztották New York állam szenátorává, és a 2008-as elnökválasztáson Barack Obama vetélytársaként indult az elnökjelöltségért. Megválasztása után Barack Obama őt kérte fel az amerikai diplomácia irányítására, ám külügyminiszteri tevékenységét az elemzők ellentmondásosnak ítélik. Többek szerint sokat utazott, összesen 112 országban járt, és keveset tett – az elemzők a konkrét eredményeket hiányolják, a republikánusok pedig egyenesen hozzá nem értéssel vádolják, s szemére vetik a líbiai Bengáziban 2012-ben történteket: terroristák megtámadták az ottani amerikai diplomáciai képviseletet, életét vesztette az amerikai nagykövet is, majd kiderült, hogy a nagykövet korábban többször jelezte a várható támadást, segítséget is kért a külügyminisztériumtól, Clinton azonban elmulasztotta a segítségnyújtást. [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"253278","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP-felvétel","class":"media-image","height":"2343","style":"width: 600px; height: 443px;","title":"Egy baseball-meccs nézése közben","typeof":"foaf:Image","width":"3171"}}]] A vádak Hillary Clintont más bírálatok és támadások is érték, és ezek egy részéről be is bizonyosodott, hogy nem alaptalanok. Így például szemére vetik a Clinton Alapítvány ügyeit, túl szorosnak vélt kapcsolatait a Wall Street nagybankjaival, vagy azt, hogy külügyminiszterként a hivatalos levelezését magánszerveren bonyolította. Ellenfelének, Donald Trumpnak ezzel tökéletes támadási lehetőséget biztosított, bár mindeddig nem sikerült igazolni, hogy a nyilvánosságra került levelekben titkos információk is szerepeltek volna. TRUMP ESÉLYE? AZ FBI ÚJRA LECSAPOTT HILLARY CLINTONRA A kampány során aztán előtérbe került Hillary Clinton egészségi állapotának kérdése. Több felvétel került fel az internetre, melyeken úgy tűnik, mintha görcsöket kapna, epilepsziás rohama lenne. A szeptember 11-i terrortámadások megemlékezésén, New Yorkban rosszul lett, majd elvezették a rendezvényről. Egy előkerült felvételen látni, ahogy testőrei rakják be az autóba, mert képtelen megállni a lábán. Később Hillary Clinton bejelentette, nincs súlyos egészségügyi problémája, tüdőgyulladása volt és ezért gyengélkedett. Akik támogatják Hillary Clinton kampánya jelentős részét építette arra, hogy ő lehet az első nő, akit az Amerikai Egyesült Államok elnökének választanak. Nem véletlenül a nők között élvezi legnagyobb támogatottságát – különösen Donald Trump szexista és sértő megnyilvánulásait után. Ezen túl viszont az afroamerikaiak körében is nagy a népszerűsége, ennek oka még férje, Bill Clinton elnökségének idejére vezethető vissza. A Clinton-elnökség éveiben ugyanis az átlagos afroamerikai háztartások jövedelme évente 25 százalékkal gyarapodott, kétszer olyan gyorsan, mint a nem afroamerikaiaké. A fekete közösségeket sújtó munkanélküliség aránya tizennégy százalékról nyolc százalékra apadt, miközben természetesen a társadalom más csoportjaiban is csökkent az állástalanok aránya. S a kormányzat rekordnagyságú kölcsönökkel segítette a kisebbségi csoportokat. Jóllehet abban az időszakban voltak az afroamerikaiakat negatívan érintő döntései és kudarcai is a kormányzatnak, a Clinton-évek pozitív emlékei ma is jótékonyan hatnak a Clinton-házaspár megítélésére. (dem, MTI) [[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"253279","attributes":{"alt":"","author":"SITA/AP-felvétel","class":"media-image","height":"2272","style":"width: 600px; height: 389px;","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"3500"}}]] --------------------------------------------------------------------------------------------- Programjának fontosabb pontjai AdópolitikaHillary Clinton a leggazdagabb amerikaiakat adóztatná meg. Négy százalékkal emelné a jövedelemadót azoknak, akik évente több mint ötmillió dollárt keresnek. Ezzel számításai szerint évi 150 milliárd dollárral bővülne a költségvetés bevétele. A meredeken növekvő adókulcs már nem vonatkozna a középosztályra, sőt, a legrosszabbul keresőknek kifejezetten adócsökkentést ígér. OroszországClinton meggyőződése, hogy Oroszország megpróbál beavatkozni az amerikai elnökválasztásba. „Komoly aggodalmaink vannak. Soha nem voltunk még olyan helyzetben, hogy külföldi hatalom érintetté vált volna az amerikai választási folyamatban. Soha nem volt még olyan jelöltünk, aki arra biztatott orosz hackereket, hogy támadjanak más jelöltekre” – mondta kampányában Clinton. Fontosnak tartja az európai szövetségesekkel való együttműködést, s támogatja az Oroszország elleni szankciókat abban az esetben, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök lépései továbbra is sérteni fogják a nemzetközi jogot. FegyvertartásAmerika állampolgárai számára a fegyvertartás kulcsfontosságú kérdés, hiszen az alapvető emberi jogok egyike a fegyverviseléshez való jog. Mivel az elmúlt hónapokban megnőtt az USA-ban a lövöldözések áldozatainak száma, a fegyvertartás korlátozása komoly vita tárgyát képezi. Clinton szigorítaná a fegyverhasználatot, ám a korlátozás inkább a brutális tűzerejű automata, sorozatlövő fegyverekre vonatkozna. Megtagadná a fegyverviselési jogot a családon belüli erőszak elkövetőitől és a bűnözőktől, s megkönnyítené a gyártók és kereskedők felelősségre vonását is. Szexuális kisebbségekHillary Clinton rendszeresen figyelmeztet, hogy az Amerikai Egyesült Államok 31 tagállamában továbbra sem érvényesek olyan jogszabályok, melyek megakadályoznák a LMBT kisebbség diszkriminációját. Egy szövetségi törvény elfogadását ígéri, amely az USA területén megtiltaná a szexuális orientáltság szerinti megkülönböztetést, egyszerűsítené az azonos nemű párok örökbefogadására vonatkozó előírásokat is. „Körülbelül 108 ezer árva gyermek vár arra, hogy szerető családokba kerüljön. Azt, hogy ilyen gyermekeket azonos nemű párok is örökbe fogadjanak, például Mississippi államban továbbra is illegális” – figyelmeztetett Clinton. TerrorizmusHillary Clinton szerint szorosabb együttműködésre van szükség a szövetségesekkel a terrorizmus elleni küzdelemben. A demokraták elnökjelöltje a hírszerzés erősítésére, a muszlim közösségekkel történő erőteljesebb együttműködésre, a NATO szerepének erősítésére összpontosítana. A terrorizmus elleni harcban együttműködne a közösségi portálokat üzemeltető társaságokkal, s megakadályozná, hogy olyan emberek kapjanak amerikai vízumot, akik terroristák által uralt területekre utaznának. Menekültek, SzíriaEgyetért azzal, hogy az USA tízezer szíriai menekültet fogadjon be, ám csak azután, hogy a hatóságok mindegyikük előéletét leellenőrizték és igazolták, hogy nem jelentenek biztonsági kockázatot. Követeli Bassár el-Aszad szír államfő leváltását, ám nem támogatná, hogy amerikai katonák vegyenek részt Szíriában az Iszlám Állam elleni harcban. (Összeállította: dp)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.