Hetek óta zajló szerencsétlenkedés: mitől lesz könnyebb és nehezebb a kormány átalakítása?

Fico negyedik kormányának részleges átalakításához alapjában véve két dologra van szükség: hogy ismét megbízhatóan a koalícióval szavazzon a két egyénieskedő csoport, a Rudolf Huliak köré tömörülő Nemzeti Koalíció, valamint Samuel Migaľ, Ján Ferenčák és Radomír Šalitroš hármasa.

Segítség: Huliak csak hatalmat akart

Rudolf Huliak és a Nemzeti Koalíció már a szeptemberi felzúdulás óta meglehetősen világosan kommunikálta az igényeit a kormánypártok felé. 

A kispárt legfontosabb problémája az volt, hogy nem látható kellő mértékben a választóik előtt. A láthatóság garanciáját pedig az SNS-frakció nevének átalakításában, a koalíciós üléseken való részvételben, mindenekelőtt pedig egy önállóan igazgatott minisztériumban látták. 

Az SNS-ből kiléptek, a kormányüléseken miniszteri jogon vehetnek részt, a tárcát pedig némi huzavona után megkapták. Igaz, hogy Huliak elsősorban a környezetvédelemmel szeretett volna foglalkozni, de ezzel adódott egy probléma: abban a pozícióban Tomáš Taraba ül, akinek eltávolítása több problémát okozna, mint amennyit megoldana. Huliaknak így maradt az idegenforgalom és a sport, amihez annyira (nem) ért, mint a környezetvédelemhez.

Akadály: Migaľékról nem derült ki, mit szeretnének

Három héttel a kormány átalakításáról szóló egyezkedések után sem tudni, hogy pontosan mit is akar a másik elégedetlen frakció. Egy ponton úgy tűnt, hogy a Smer által ultimátumszerűen átvett beruházási és régiófejlesztési minisztérium kerül a Hlasból kizárt, illetve elégedetlenkedő képviselők hatáskörébe, de a zárt ajtók mögött zajló egyeztetések megfeneklettek. 

Több oka is lehet a csúszásnak: 

Ján Ferenčák nem szívesen adná fel a késmárki polgármesteri tisztségét, Migaľ és Šalitroš nem elég megbízható, esetleg a képviselők autonómiára vágynak, amit a kormány nem hajlandó megadni nekik. 

Megegyezés híján azonban legfeljebb csak találgatni lehet arról, melyik fázisban és miről zajlanak a tárgyalások, miközben a kormánykoalíciónak hosszú távon nincs esélye a parlament irányítására a hiányzó három szavazat nélkül.

Segítség: az idő előtti választás tabu

Az egymással marakodó pártok és kisebb képviselői csoportok egyetlen dologban képesek egymással megegyezni: hogy el szeretnék kerülni az előrehozott választást, azaz a kormány megbuktatását. Idáig pedig úgy tűnik, mintha nem is vennék komolyan Robert Fico miniszterelnök ezzel kapcsolatos fenyegetéseit, márpedig a Smer kormányfője az egyetlen, aki folyamatosan erről a témáról beszél. 

Hosszú távon nem fenntartható az a helyzet, melynek során a kormány nem tud kormányozni, megbukni viszont nem szeretne – Fico is bízhat abban, hogy Migaľ háromfős csoportját a választással fenyegetve próbálja meg visszahozni a koalícióba. 

Minél tovább tart a vonakodás, annál erősebb lehet a fenyegetés.

Akadály: ideológiai árkok

Bár a Smer minisztériumok osztogatásával igyekszik felszámolni a koalíciós válságot, annak van egy másik vetülete is, amiről kevesebb szó esik. 

A Hlasból kiváltak csoportja ugyanis a koalíció döntési módszereit kritizálta előszeretettel:

bírálták az ultimátumszerűen bemutatott törvénytervezeteket, a belső egyeztetés hiányát, az SNS által leuralt tárcák munkamódszereit, valamint a keleti irányultságú külpolitikát is. 

A Szlovák Nemzeti Párt sem maradt adós a kritikával: Andrej Danko például már egy éve szidja a kormány soraiba beszivárgó liberálisokat, akik visszafogják a kormány tempóját. Ahhoz, hogy a koalíció hosszú távon túléljen, ennek a két csoportnak konstruktívan együtt kellene egymással működnie és ez nem biztos, hogy sikerül. A koalíció ugyanis több ellentmondásos ügyben sem jutott eddig döntésre, legyen szó például a tévétanácsról, vagy a kulturális alapok működéséről.

Segítség: korlátlan forrás

Ami ezen a ponton elmondható, hogy a Fico-kormány nem ragaszkodik a tisztségeihez, egy-egy funkció vagy támogatás ígérete nem jelent problémát a stabilitás bebiztosításában. Az elmúlt hónapokban rengeteg hasonló ügyre akadt példa: 
 

• Huliak csoportja több régiós kedvezmény fejében szavazta meg tavaly a költségvetést, majd egy miniszteri tisztségért cserébe sorakozik fel ismét a kormány mögé. 

• Migaľéknak ajánlottak már minisztériumot és államtitkári tárcát is, de képbe kerültek a Hlas képviselőinek kedves sportágak támogatásai is. 

• Dušan Keketit, az SNS idegenforgalmi és sportminiszterét a távozása után egy pozícióval kárpótolták a Nemzeti Bankban, de a tárcája is eleve egyfajta gazdasági szívességből született meg az SNS felé. 
   

A kormánykoalíció egysége ezen a ponton annyira fontos, hogy egy anyagi kérés nem akadály.

Akadály: a nehéz emberek

Egy kormány átalakítása szükségképpen feszültségeket szül, a feszültségekből pedig hosszú távú sérelmek keletkeznek – ami különösen veszélyes akkor, ha kicsi parlamenti többséggel kell megszavazni egy fontos törvénytervezetet. A kormánykoalíción belül épp elég hasonló konfliktust látunk már most is: 

Andrej Danko és Tomáš Taraba nem szereti Rudolf Huliakot, Samuel Migaľ és csapata egyre hidegebb viszonyba került a Hlas pártfőnökével, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszterrel, de Robert Fico sem jelent kivételt, hiszen a kormányfő a kritikák esetén látványosan megvédi az SNS-jelölte minisztereket, miközben feleennyi gesztust sem tesz a Hlas jelöltjei felé. 

A politika nem mentes az érzelmektől: minél tovább tart az egyezkedés, annál több lesz hosszú távon a sértett is.