Hátrányban érzik magukat a magyar fiatalok

A Közéleti Kérdések Intézete (IVO) által készített kutatás többek közt azt vizsgálta, miként látják a 15–19 év közötti fiatalok a saját helyzetüket, illetve más társadalmi csoportokat. A megkérdezettek nagy része viszonylag kritikusan értékeli a magyar kisebbségnek a többséggel szembeni helyzetét és esélyeit. 
Az összes válaszadó kétötöde szerint a magyarok rosszabb helyzetben vannak a szlovákoknál, hozzávetőlegesen a megkérdezettek fele mondta, hogy a két csoportnak azonosak a lehetőségei és csak a felmérésben résztvevők tizede állította, hogy a magyar fiataloknak jobb a helyzete. A felmérést elemző tanulmány szerint ez egybevág a felnőttek körében végzett kutatások eredményeivel.

Magyarok és szlovákok

Ha ugyanennél a mutatónál a nemzetiségük szerint külön vizsgáljuk, miként válaszoltak a megkérdezettek, akkor kiderül, a magyar fiatalok még annál is borúsabban látják a helyzetüket, mint ahogy a szlovák kortársaik értékelik az ő lehetőségeiket. A magyar fiatalok 57%-a vélekedik úgy, hogy a többséghez képest rosszabb a helyzete, 43%-szerint a két nemzet tagjai azonos lehetőségekkel rendelkeznek. A viszonylag kicsi magyar mintában (nagyjából 40 válaszadó) pedig senki sem gondolta úgy, hogy közösségének jobb helyzete lenne a szlovákokénál.

A szlovák fiatalok azonban kicsit másként látják a magyar kisebbség helyzetét. A többségiek 40%-a gondolja, hogy a magyarok helyzete az országban rosszabb, mint a szlovákoké, 48% szerint a két nemzetiség tagjai azonos helyzetben vannak, 12% szerint pedig a magyarok több lehetőséggel rendelkeznek, kedvezőbb a helyzetük.

Az egyszínű Smer-kormány idején rosszabb volt

A tanulmány idéz egy 2014-ben készült kutatást, amely szerint a 18–24 év közötti szlovák nemzetiségűek 18%-a kedvezőtlenebbnek, 58%-a azonosnak, 24%-a pedig jobbnak tartotta a magyar kisebbség helyzetét, mint a sajátjáét. Az intézet elemzője, Zora Bútorová az öt évvel ezelőtti helyzettel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy akkor a magyar pártok ellenzékben, illetve a parlamenten kívül voltak, és a Smer egyedül irányította az országot. Ebben az időszakban sokkal kevesebb válaszadó gondolta úgy, hogy a magyar kisebbség tagjai hátrányt szenvednek. „A jelenlegi kormány kommunikációjának hangvétele azonban sokkal kevésbé magyarellenes, hiszen a magyar párttal közös koalícióban bizonyos témák a háttérbe szorultak” – mondta Bútorová, de hozzátette, nem lehet egyenes összefüggést kimutatni a kormányok összetétele és aközött, hogy a többség miként érzékeli a magyarok szituációját.

A nők helyzete rosszabb

A kutatásban azt is vizsgálták, miként érzékelik a tizenévesek más csoportok, kisebbségek helyzetét. Ebből kiderül, hogy a nők szituációját a férfiakéval összehasonlítva 47% rosszabbnak, 45% azonosnak és 8% jobbnak értékeli. A megkérdezett tizenéves romák 63%-a mondta, hogy a közösség tagjainak rosszabb, 17% szerint azonos és 20% szerint kedvezőbb a helyzete a nem romákénál.

Hátrányban a melegek

A nem heteroszexuálisokra, vagyis az LGBTI közösség tagjaira vonatkozóan is hasonló eloszlást mutatnak a megkérdezettek válaszai. 61% szerint rosszabb, 32% szerint azonos, 7% szerint jobb a helyzetük, mint a heteroszexuálisoké.
Ez utóbbi, vagyis az LGBTI közösség szituációjának értékelése, jelentősen eltér a fiú és a lány válaszadók között. Míg a fiúk 50%-a szerint az LGBTI közösség tagjai a többséghez képest rosszabb, 39%-a szerint többséggel azonos és 11%-a szerint jobb helyzetben vannak, addig a lányok 73%-a gondolta, hogy a kérdéses csoport tagjainak rosszabb, 24%-a szerint azonos és csak 3%-a szerint jobb a szituációja. A tanulmány megjegyzi, hogy a lányok az összes vizsgált csoport esetében kritikusabban értékelték azok helyzetét, mint a fiúk.

A Közéleti Kérdések Intézete (IVO) egy, a Focus közvélemény-kutató intézet által készített felmérés reprezentatív adatai alapján vizsgálta a 14–19 éves korosztály vélekedéseit. A kutatás júniusban készült és elsősorban a fiataloknak a társadalmi együttélés kérdéseiben alkotott nézeteit vette górcső alá. Több mint 400 fiatalt kérdeztek meg.