Háromnegyedes kormányzati túlsúly a magyar médiapiacon

Ha létezne bármilyen összesítés arról, hogy a magyar kormánypárti politikusok mely kifejezéseket használják a leggyakrabban, Soros György nevének emlegetése után minden bizonnyal éles versenyben lenne a dobogó második fokáért a „migránsok” mellett a „liberális médiatúlsúly” kifejezés. Kormányoldalon evidenciaként kezelik, hogy a magyar médiapiacot még mindig a „liberális”, „migránsbarát” médiumok uralják. Ehhez képest Orbán Viktor a Népszava kérdésére, hogy ha szerinte is a „liberális” vagy ellenzéki médiumok vannak túlsúlyban Magyarországon, akkor miért ignorálja évek óta a választók nagyobbik része által követett sajtótermékeket, csak annyit mondott, hogy azért, mert az ott dolgozó újságírók „bikaviadalnak” fogják fel az interjúkészítést.

Árbevételi adatok

Bevallottan a fentiek ellensúlyozására jött létre 2018 novemberében Orbán Viktor egyik bizalmi embere, Liszkay Gábor vezetésével a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amihez rövid időn belül több mint 400 médium csatlakozott, úgy, hogy tulajdonosaik „felajánlották” őket az alapítványnak. A Mérték Médiaelemző Műhely most azt vizsgálta meg, az árbevételi adatok alapján mekkora a kormánypárti vagy kormányközeli médiumok súlya a magyar médiapiacon. Mivel a 2018-as adatok még nem érhetőek el, az egy évvel korábbi számokkal dolgoztak, de nagyságrendileg azóta biztosan nem változott a helyzet, bár némi átrendeződést hozott a médiapiacon, hogy a KESMA-n belül is voltak – egyelőre kisebb – változások, megszűnt például a Magyar Idők, illetve Magyar Nemzet néven folytatja tovább február óta.

Vizsgált médiumok

A kutatásban a politikai napi-, és hetilapok, a megyei lapok, a bulvár napilapok és az ingyenesen terjesztett – erősen bulváros – Lokál kiadóit vették számításba. A rádiók közül az országos kereskedelmi Retro rádiót, a gyakorlatilag szintén az egész országban fogható Rádió 1-et, valamint három politikai adót: az Info rádiót, a Klubrádiót és a Karc FM-et. A tévécsatornák esetében az RTL Klubot, a TV2-őt, és a három hírcsatornát, az ATV-t, a Hír Tv-t és az Echo Tv-t vették figyelembe – utóbbi néhány hete megszűnt, de nem volt jelentős szereplő hirdetési szempontból sem. Az online piacon az Index, az Origo, a 444.hu és a 24.hu jött számításba, a hvg.hu bevételeit a nyomtatott hetilaphoz számolták. Sem a rádiós, sem a televíziós piac elemzésénél nem vették figyelembe az MTV illetve a közrádió csatornáit, mert nem lehet tudni, hogy a közmédia teljes éves, nagyságrendileg 94 milliárd forintos költségvetéséből mennyi a bevétele ezeknek. A KESMA-n túl megállapítottak egy KESMA+kormánypárti kategóriát is, amibe az alapítványhoz közvetlenül nem tartozó médiapiaci szereplőket sorolták, a már említett TV2-őn és Rádió 1-en túl a Demokrata című hetilapot és a Magyar Hírlapot.

Így a 2017-es árbevételi adatok alapján a nyomtatott lappiac volumene 60 milliárd forint volt, ebből a KESMA-hoz ment 46,8 milliárd forint, a KESMA+kormánypárti kategória már 48,1 milliárddal gazdagodott, ami 78, illetve 80,2%-os részarányt takar a teljes piacon – vagyis 22, illetve 19,8%-os bevételi részesedés jutott a „liberális médiatúlsúly” szereplőinek. 

A rádiók esetében a 3,6 milliárdos bevételből 0,6 milliárd ment az alapítvány rádióihoz, míg 3,1 milliárd az ezen felüli kormánypárti adókhoz (elsősorban a Rádió 1-hez), amivel 8, illetve 86,8%-os részesedést értek el. 

A tévéknél az RTL piacvezető szerepe némileg kiegyensúlyozottabbá teszi a képet: itt a „KESMA-tévék” vittek el a 77 milliárdos piaci bevételből 6,5 milliárdot, a KESMA+kormánypárti kategóriás TV2-vel ez a szám már 41 milliárdra nőtt, de még így is „csak” 8,4-, illetve 52,8%-os részesedést tudhat magának a kormányoldal. 

Végül az online piac valóban kiegyensúlyozottnak mondható, a 11.5 milliárdos összes bevétel 5,6 milliárdja ment összesen a KESMA+kormánypárti szektorba, amivel éppen sikerült kisebbségbe csúszni 49,2 százalékos részesedéssel. 

Így összességében a 2017-es 152,7 milliárdos médiapiaci tortából 59,2 milliárd forintos szelet jutott a KESMA-nak, a kormánypárti szatellitmédiumokkal kiegészítve a szám már 97,9 milliárdra nő, ami 38,8, illetve 64,4 százalékos részt takar. A Mérték megnézte azt is, hogy változnak a számok, ha ehhez hozzáadják a közmédia bevételeit is: így a teljes árbevétel 152,7-ről 246,7 milliárd forintra nő, amiből a KESMA+kormánypárti+közszolgá-lati szekció már 191,8 milliárdhoz jutott, ami a teljes médiapiaci bevétel 77,8 százaléka. Ilyen a médiatúlsúly.