Három nap alatt átírt törvény

A gyorsaság annál is furcsább, mivel a parlament első olvasatban már megvitatta a közbeszerzési törvény terjedelmes módosítását, a részletes vita és törvény elfogadása a márciusi ülésen várható. Így nagy valószínűséggel a jogszabály néhány hónapon belül többször is megváltozik.

Gumiparagrafusok A parlament a szerdán elfogadott módosítással négy ponton változtatta meg a jogszabályt. A legvitatottabb módosítás, hogy a pályázónak nem kell előre bizonyítania, megfelele a pályázati feltételeknek. A pályázatában csak egy becsületbeli nyilatkozatban kell kijelenteni, hogy a feltételeket teljesíti. Nem kell tehát igazolni a cég múltját, eddigi eredményeit. A feltételek teljesítésére vonatkozó igazolásokat csak a szerződéskötés előtt kell benyújtania. Vagy még akkor sem, mivel a törvény egyes jogászok szerint nem egyértelmű. „Nem lehet kizárni, hogy a megrendelést olyan cég kapja meg, amelyik meg sem felel a pályázati feltételeknek” – állítja Andrej Leontiev, a Taylor Wessing ügyvédi iroda munkatársa. A módosítást beterjesztő Robert Kaliňák azonban azzal érvel, hogy a hamis becsületbeli nyilatkozat esetén a pályázót a közpénzektől való hároméves eltiltással lehet sújtani. Gyorsított elbírálás Pozitívnak tartják viszont a szakértők, hogy a sikertelen pályázók által benyújtott panaszok nem hátráltatják majd a közbeszerzési eljárást. Jelenleg ugyanis a közbeszerzés addig áll, amíg a Közbeszerzési Hivatal nem dönt a panaszról. Leontiev szerint ezek valóban hátráltatják a közbeszerzést. A pályázati kiírás miatt tett panaszokra a közbeszerző reagálhat a kiírás módosításával is. A pályázóknak különben is jól meg kell fontolniuk a panasztételt, mivel ha a döntés előtt visszavonják a panaszukat, akkor nem kapják vissza a kötelezően letétbe helyezett teljes összeget, annak több mint egyharmad része az államé lesz. A letétbe helyezett összeg a nagyobb pályázatok esetén akár 600 ezer euró is lehet. Mi a közérdek A Fair-Play Szövetség (AFP) szerint kifogásolható az a rendelkezés is, hogy a nyertes pályázóval akkor is aláírható a szerződés, ha a Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) még nem döntött a pályázattal kapcsolatos panaszokról. A hétfőn életbe lépő módosítás szerint ugyanis az ÚVO engedélyezheti a szerződés aláírását, ha ezt a közérdek megkívánja. „Szívesen látnám azt a módszertani útmutatót, amely meghatározza, hogy mi fontosabb közérdek: az uniós alapok lehívása vagy a tisztességes versenyszabályok betartása” – magyarázza a paragrafus „görbületeit” Peter Kunder, az AFP munkatársa.