Három koporsóba helyezik a pápát

II. János Pál holtteste a Szent Péter-bazilikábanČTK/AP-felvételA gyászszertartást megelőzően a néhai egyházfő arcára fehér selyemlepel kerül. Ciprusfa koporsójában melléje helyezik kis zacskóban kitüntetéseit, ólomhengerben személyes dokumentumait, és összekulcsolt kezei alá kerül a mitra, a fehér pápai süveg is. A ciprusfából készült koporsót előbb horgany-, majd mogyorófa koporsóba helyezik, majd a vatikáni grották egyik oldalkriptájában Lengyelországból hozott földbe temetik a néhai II. János Pált. Ugyanolyan egyszerű kőlap takarja majd sírját, mint amilyen VI. Pál „modern” sírköve.

A vatikáni grottákba, a Szent Péter-bazilika alatti altemplomba az olasz sajtó szerint eddig 62 pápa temetkezett – pompázatos és szerény nyughelyek egyaránt találhatók itt. II. János Pál sírja már elkészült: 170 centiméter mély, 2 méter hosszú és 1 méter széles fehér „medencébe” kerül a hármas koporsó a rendkívül egyszerű boltíves cellában. Miután Piero Marini érsek, pápai ceremóniamester utolsó imád mond a halottért, fehér márványlap zárja le a sírt.

A vatikáni grottákat, barlangokat még a reneszánsz korában kezdték el kiásni a bazilika alatt, bennük őskeresztény szarkofágok, a IV. századból származó templom maradványai találhatók. Közel 1200 esztendő olasz mestereinek, szobrászainak és művészeinek munkái láthatók itt, a mozaikrészleteket például Giottónak tulajdonítják. A bazilika, illetve a grották alatt egy hatalmas pogány temető is elnyúlik, amelyet az őskeresztények vettek használatukba még római üldöztetésük évszázadai során.

Joaquín Navarro-Valls vatikáni szóvivő bejelentette: a temetés helyszíne azzal magyarázható, hogy II. János Pál pápa nem hagyott hátra végakaratot, ezért kézenfekvő a bíborosok döntése. A temetési szertartást, a ma délelőtti gyászmisét – amelyen jelen lesznek a bíborosok, a keleti keresztény egyházak pátriárkái – Joseph Ratzinger kardinális, a bíborosi testület dékánja mutatja be. A temetésen közel kétszáz külföldi állam- és kormányfő részvételével számolnak, köztük lesz George Bush amerikai, Aleksander Kwasniewski lengyel elnök, II. Albert belga király, José Luis Rodriguez Zapatero spanyol, Mihail Fradkov orosz, Tony Blair brit kormányfő, Károly walesi herceg, Maunel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Magyarországot Mádl Ferenc államfő, Szlovákiát Ivan Gašparovič köztársasági elnök, Pavol Hrušovský házelnök és Eduard Kukan külügyminiszter képviseli. (mti, ú)