A legújabb koalíciós harc az úgynevezett antidiszkriminációs törvény miatt alakult ki. Daniel Lipšic igazságügyi miniszter nem hajlandó elfogadni a Csáky Pál miniszterelnök-helyettes konyhájában készült törvényt, ehelyett 14 módosítását javasolja.
Harc a megkülönböztetés ellen
Lipšic negatív hozzáállása a Csáky által előterjesztett javaslathoz – kimondatlanul is – a homoszexuálisok egyenjogúsítása miatt van. A kereszténydemokraták már korábban hangsúlyozták, hogy nem értenek egyet azzal, hogy homoszexuálisok bizonyos munkahelyeken, például pedagógusként dolgozzanak. Lipšic ezért alkotmányellenesnek és abszurdnak nevezte a javaslatot, mondván, az alapján egy férfi beperelhet egy nőegyletet, mert nem akarja tagjai közé fogadni. „Ha a parlament elfogadja Csáky javaslatát, a politika győz a szakma fölött” – fogalmazott a miniszter.
Csáky Pál a jövő héten megkéri a miniszterelnököt, hogy a kormány utolsó januári ülésén foglalkozzon a törvénytervezettel.
A szlovák társadalomban szembetűnőek a diszkriminációból fakadó gondok. A leglátványosabb a romakérdés, de a romákon kívül számos más kisebbség él még Szlovákiában, ezenkívül a nők egyenjogúságának kérdése is állandóan napirenden van. Ezzel a szlovák kabinet is tisztában van: átfogó programja van a diszkrimináció valamennyi formája elleni harcra, és még az előző kormány idejében Csáky Pál kisebbségi és emberjogi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes kidolgoztatta az antidiszkriminációs törvény tervezetét. Ez nemzetközi és hazai szervezetekkel – például a Kalligram Alapítvány mellett működő Jogelemző Csoporttal vagy az angliai diszkriminációellenes bizottsággal – együttműködve készült. „Sokat segített az amerikai ügyvédi kamara, mely a Btk. kodifikációs bizottságának is tagja, és ez garantálhatja a jogszabály színvonalasságát” – árulta el lapunknak a közelmúltban Jana Kviečinská, a kormány emberjogi és kisebbségi osztályvezetője.
A még az elmúlt időszakban elkészült tervezet főleg a következő kérdéseket érinti: foglalkoztatás, munkaviszony, az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés, közterekre lépés, közhatalommal való kapcsolattartás. A jogszabály célja továbbfejleszteni és az uniós normákkal összhangba hozni a törvényi szabályozást azokon a területeken, ahol sok esetben már ma is létezik valamiféle védelem a diszkriminációval szemben. A törvény nem érinti a családjogi kérdéseket, tehát sem a regisztrált párkapcsolatokat, sem az örökbe fogadást nem teszi lehetővé – a kereszténydemokraták sokszor erre hivatkozva utasítják el a tervezetet. „A javaslat a homoszexualitást olyan tulajdonságként említi, mely alapján tilos a diszkrimináció, de csak olyan helyzetekben, melyekben valamilyen formában jelenleg sem megengedett a hátrányos megkülönböztetés. A törvény az összes kisebbséget védené” – mutatott rá az Új Szónak Tokár Adrián, a Kalligram Alapítvány mellett működő Jogelemző Csoport tagja. Szerinte alkotmányunk is tiltja a hátrányos megkülönböztetést, és elméletben nincs akadálya annak, hogy a bíróságokon kialakuljon egy esetjog, amely az alaptörvényünkben a diszkrimináció tiltásáról szóló egyetlen mondatot továbbfejlesztené, kiterjesztené különböző helyzetekre. Csakhogy amióta az alkotmány létezik, ez nem valósult meg megfelelő mértékben, és kevés jel utal arra, hogy a közeljövőben erre sor kerülhet. Szlovákiában a polgárok bizonytalanok, talán félnek is, nem elég erős a jogtudatuk, néhányan nem is tudatosítják a hátrányos megkülönböztetést, amire a napokban Pavol Kandráč emberjogi biztos is felhívta a figyelmet.
A kormányjavaslat értelmében létrejönne az Egyforma Bánásmód Központja, amely közigazgatási szervként működne, és ez biztosítaná a diszkriminációellenes törvény gyakorlatban való bevezetését, ellenőrizné alkalmazását. A tervek szerint a jelenlegi Szlovákiai Nemzeti Emberjogi Központ alakulna át esélyegyenlőségi központtá, és ide konkrét panaszokkal lehetne fordulni. Ez lenne az első szűrő, mielőtt az ügy bíróságra kerülne. A bíróság előtt már a megvádolt személynek kellene bizonyítania, hogy nem diszkriminálta a felperest: ha valaki bizonyítani tudja, hogy voltak olyan körülmények, amelyek alapján fennáll a diszkrimináció gyanúja, akkor e gyanút a gyanúba keveredett személynek kellene eloszlatnia. A bizonyítási folyamat megfordítása uniós elvárás, és több ország jogrendjében megtalálható. (r-n-, sza)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.