Harc a megkülönböztetés ellen

Csáky viszont ragaszkodik elképzeléséhez, amellyel egyetért az Európai Unió, az Európa Tanács és az EBESZ is, sőt Eric van der Linden, az Európai Bizottság pozsonyi képviselője is megerősítette az „egy törvény” megoldás helyességét.

Lipšic negatív hozzáállása a Csáky által előterjesztett javaslathoz – kimondatlanul is – a homoszexuálisok egyenjogúsítása miatt van. A kereszténydemokraták már korábban hangsúlyozták, hogy nem értenek egyet azzal, hogy homoszexuálisok bizonyos munkahelyeken, például pedagógusként dolgozzanak. Lipšic ezért alkotmányellenesnek és abszurdnak nevezte a javaslatot, mondván, az alapján egy férfi beperelhet egy nőegyletet, mert nem akarja tagjai közé fogadni. „Ha a parlament elfogadja Csáky javaslatát, a politika győz a szakma fölött” – fogalmazott a miniszter.

Csáky Pál a jövő héten megkéri a miniszterelnököt, hogy a kormány utolsó januári ülésén foglalkozzon a törvénytervezettel.

A szlovák társadalomban szembetűnőek a diszkriminációból fakadó gondok. A leglátványosabb a romakérdés, de a romákon kívül számos más kisebbség él még Szlovákiában, ezenkívül a nők egyenjogúságának kérdése is állandóan napirenden van. Ezzel a szlovák kabinet is tisztában van: átfogó programja van a diszkrimináció valamennyi formája elleni harcra, és még az előző kormány idejében Csáky Pál kisebbségi és emberjogi ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes kidolgoztatta az antidiszkriminációs törvény tervezetét. Ez nemzetközi és hazai szervezetekkel – például a Kalligram Alapítvány mellett működő Jogelemző Csoporttal vagy az angliai diszkriminációellenes bizottsággal – együttműködve készült. „Sokat segített az amerikai ügyvédi kamara, mely a Btk. kodifikációs bizottságának is tagja, és ez garantálhatja a jogszabály színvonalasságát” – árulta el lapunknak a közelmúltban Jana Kviečinská, a kormány emberjogi és kisebbségi osztályvezetője.

A még az elmúlt időszakban elkészült tervezet főleg a következő kérdéseket érinti: foglalkoztatás, munkaviszony, az egyes szolgáltatásokhoz való hozzáférés, közterekre lépés, közhatalommal való kapcsolattartás. A jogszabály célja továbbfejleszteni és az uniós normákkal összhangba hozni a törvényi szabályozást azokon a területeken, ahol sok esetben már ma is létezik valamiféle védelem a diszkriminációval szemben. A törvény nem érinti a családjogi kérdéseket, tehát sem a regisztrált párkapcsolatokat, sem az örökbe fogadást nem teszi lehetővé – a kereszténydemokraták sokszor erre hivatkozva utasítják el a tervezetet. „A javaslat a homoszexualitást olyan tulajdonságként említi, mely alapján tilos a diszkrimináció, de csak olyan helyzetekben, melyekben valamilyen formában jelenleg sem megengedett a hátrányos megkülönböztetés. A törvény az összes kisebbséget védené” – mutatott rá az Új Szónak Tokár Adrián, a Kalligram Alapítvány mellett működő Jogelemző Csoport tagja. Szerinte alkotmányunk is tiltja a hátrányos megkülönböztetést, és elméletben nincs akadálya annak, hogy a bíróságokon kialakuljon egy esetjog, amely az alaptörvényünkben a diszkrimináció tiltásáról szóló egyetlen mondatot továbbfejlesztené, kiterjesztené különböző helyzetekre. Csakhogy amióta az alkotmány létezik, ez nem valósult meg megfelelő mértékben, és kevés jel utal arra, hogy a közeljövőben erre sor kerülhet. Szlovákiában a polgárok bizonytalanok, talán félnek is, nem elég erős a jogtudatuk, néhányan nem is tudatosítják a hátrányos megkülönböztetést, amire a napokban Pavol Kandráč emberjogi biztos is felhívta a figyelmet.

A kormányjavaslat értelmében létrejönne az Egyforma Bánásmód Központja, amely közigazgatási szervként működne, és ez biztosítaná a diszkriminációellenes törvény gyakorlatban való bevezetését, ellenőrizné alkalmazását. A tervek szerint a jelenlegi Szlovákiai Nemzeti Emberjogi Központ alakulna át esélyegyenlőségi központtá, és ide konkrét panaszokkal lehetne fordulni. Ez lenne az első szűrő, mielőtt az ügy bíróságra kerülne. A bíróság előtt már a megvádolt személynek kellene bizonyítania, hogy nem diszkriminálta a felperest: ha valaki bizonyítani tudja, hogy voltak olyan körülmények, amelyek alapján fennáll a diszkrimináció gyanúja, akkor e gyanút a gyanúba keveredett személynek kellene eloszlatnia. A bizonyítási folyamat megfordítása uniós elvárás, és több ország jogrendjében megtalálható. (r-n-, sza)