Harabin ismét akcióba lép

A kerületi bíróságok elnökei készítik el az igazságügy helyzetének elemzését, amelyet majd egy külön, csak ebből a célból összehívott testületi ülésen vitatnak meg. Ezen tárgyalnák a tanács korábbi elnökének és a Legfelsőbb Bíróság elnökének, Štefan Harabinnak a tanács tevékenységére tett, a sajtóban megjelent megjegyzéseit. „Komoly dolgokról van szó, amelyek rossz fényt vetnek ránk” – jelentette ki Vanko. Azt nem pontosította, hogy Harabin mely nyilatkozataira gondol. A volt főbíró azonban többször is kijelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökének megválasztása jogellenesen történt a tanács szeptemberi ülésén.  Harabin újra tagja szeretne lenni az IT-nek, a bírói kar ugyanis egy taggal kiegészítheti a tanácsot, a választás november 25-én lesz. Ezen a választáson indul a volt főbíró is.  Tegnap újra megszólalt Harabin, ezúttal azt kifogásolta, hogy túlságosan sokba kerül a tanács elnöke, aki a fizetéséért „eladta a bírói kart” a Smernek. „Bajánková elnök asszony a bírák rendőrségi ellenőrzésének, a bírói fizetések befagyasztásának elfogadásáért megkapja a Smertől a fizetségét, a törvényben javasolt 4300 eurós bér formájában” – jelentette ki tegnap Harabin. Leginkább azt kifogásolja, hogy korábban tíz évig ő és elődje ingyen látták el ezt a feladatot, akkor még ugyanis az IT elnöki funkcióját automatikusan a Legfelsőbb Bíróság elnöke töltötte be, aki ezért nem kapott külön fizetést. A jogszabályt idén tavasszal változtatta meg a Smer a KDH támogatásával.  Harabin ezzel arra célzott, hogy 19 smeres képviselő olyan törvényjavaslatot terjesztett elő a parlamentben, amely újra befagyasztaná a közjogi méltóságok, a parlamenti képviselők, a kormánytagok és a bírák fizetését is. A javaslattal ugyanakkor az IT nem ért egyet. Tegnap felhatalmazták a testület elnökét, Jana Bajánkovát, hogy tárgyaljon a kormánnyal az elképzelésről, és ha a törvényt mégis elfogadná a parlament, akkor forduljon az Alkotmánybírósághoz. Tavaly a Smernek sikerült megszereznie a bírói kar támogatását is a mostanihoz hasonló bérstophoz, akkor Štefan Harabin – még a Legfelsőbb Bíróság elnökeként – nem tiltakozott. A Radičová-kormány 2011-es hasonló lépése miatt azonban a bírók az AB-hoz fordultak, amely nekik adott igazat, így a fizetéskülönbséget utólag kellett kifizetnie a kormánynak a 13. és a 14. fizetés mellett, ami a bíráknak szintén jár. (lpj, SITA, TASR)