Hányások és hányattatások nélkül

Amikor bejelentkeztünk a Tisza-tavi csónaktúrára, nem felejtettem el megkérdezni a vezetőnktől: horgászhatnánk-e valahogy? Szerencsére nem mondott nemet, de először egy családi csónakkirándulás szerepelt a programban. A tiszaörvényi Kormorán kikötőbe mentünk, innen indultunk a kétórás csónaktúrára. Legalább négy hasonló kikötő van itt a környéken, ahol a csónakok és jachtok tárolására szolgáló stégeken kívül apartmanok, horgászbolt és büfék állnak a turisták rendelkezésére. Több étterem és szálloda is nyílt a parton, még egy nagy úszóhajót is bevontattak ide, ahol egy étterem működik. Mellette épül már egy hasonló, ahol apartmanok lesznek. Lakóhajók is sorakoznak a part mentén, sokan ezzel indulnak horgászni is. Két-háromszáz csónak és kb. ötven jacht lehet a tiszaörvényi kikötőkben, persze a jachtok tulajdonosai közül egyik sem helybéli... Mint megtudtam, a környékbeli munkahelyek megszűntek, így az emberek a turizmusból próbálnak megélni. Néhányukat a kikötőkben alkalmazzák, és van, aki kiadja a tiszta szobáját, sőt az egész házát is. Még Night Club is működik Tiszafüreden! A turistaforgalom is növekedik folyamatosan a Tisza-tónál, ellentétben az ország más vidékeivel, talán az autópálya közelsége miatt is.

Amíg az indulásra vártunk, Zsófi lányom lefényképezett egy nagyon szelíd gólyát a kikötőben, amelyik a csónakok és jachtok között sétálgatott, nézelődött. Kiderült, hogy nem egy közönséges gólyáról van szó, ő Józsi, aki már 5-6 éve idejár a párjával. Tavaly öt fiókát neveltek föl, persze ehhez hozzájárult az is, hogy Józsi a kikötőben gyakran szerez magának táplálékot. A csónakkísérőnk elmondta, hogy az egyik alkalommal egy horgásztárs rablóhalakat akart fogni, ezért előtte kishalakat merített a hálójával. A kishalakat a haltartóba tette, aminek a tetejére gondosan rárakta a hálót, hogy nehogy kiugráljanak a halak, aztán elment a büfébe. Mire visszajött, egy darab halacska sem volt a haltartóban. Igen, Józsi. Amikor tiszta volt a levegő, a ravasz gólya odalépdelt a haltartóhoz, és akkurátusan leemelte a fedelét, majd egyesével szépen kieszegette a csalihalakat.

De most már tényleg rátérek a mi túránkhoz, ami több mint kétórás volt és valódi tündérországot jártunk be. Horgászcsónakkal mentünk, először egy zsilipen haladtunk keresztül, ahol már egy színpompás jégmadár repkedett előttünk, majd később gémeket és kócsagokat láttunk meg különféle ragadozó madarakat.

A vízimadarak az elkorhadt fatuskókon üldögéltek, onnan kémlelték a környéket. Mára ez a terület is a Hortobágyi nemzeti park részévé vált, ami azt is jelenti, hogy nem nagyon háborgatják az itt élő növényeket és állatokat. Szerencsére a víz felduzzasztása sem okozott különösebb gondot, a növény és az állatvilág csodálatos errefelé. Alig akartak felrepülni a közeledésünkre a madarak, azt mondta a kísérőnk, hogy lassan megszokják már a turistákat. Régebben, ha meglátták a csónakot, gyorsan elrebbentek, most meg le is lehet fotózni őket. Sok képet készítettem. Egy selyemgémet is láttunk a növényrengetegben, és egy bakcsót is sikerült megörökíteni egész közelről. A kormoránok többször is meggondolták, hogy felrepüljenek-e, többségük annyira teleeszi magát hallal, hogy a repülés elég nagy gondot okoz a számukra. Ahogy közeledtünk, először beleestek a vízbe, ott nagyokat csapkodva kikecmeregtek a folyóból, majd nagy nehezen felemelkedtek a levegőbe.

A sárga virágú tündérfátyol borította mező egyedülálló Európában, de tündérországba is eljutottunk. Egy tündérrózsákkal beborított kis holtág ez, ahová egy régi kocsiúton (pontosabban fölötte néhány centiméterrel) lehet bejutni. Ezen a csodálatos helyen jutott az eszébe néhány héttel korábban az egyik utasnak, hogy lefényképezteti magát a tündérrózsák között. Engedékeny vezetőnk (akivel az eset történt) hajlandó volt erre. A nagydarab, egri illetőségű hölgy belecsobbant a habokba a tündérrózsák közé. Rendben is ment a fényképezkedés, a baj ott kezdődött, amikor a termetes asszonyság vissza szeretett volna mászni a csónakba. A leleményes csónakos sehogy sem tudta berángatni a túlsúlyos tündért a csónakba. Mit volt mit tenni, néhány sikertelen próbálkozás után a mi csónakosunk kivontatta a terebélyes dámát a kocsiúthoz. Ott a 30 centis vízből már könnyedén visszaszállt a csónakba a tündérek egri rózsabimbója.