Hangnemet válthat a radikális AfD

Hogy mi is a német politika legújabb mumusaként emlegetett parlamenti újonc, az arculatát a muszlim- és bevándorlásellenességre, populizmusra építő, olykor egyenesen neonáci hangot megütő AfD politikai profilja, azt talán még maguk sem tudják pontosan, hiszen rövid, mindössze négyéves létezésük során gyakran váltogatták a politikai üzeneteiket. Euroszkeptikus pártként indultak 2013-ban (akkor az kevesebb mint 5 százalékot hozott neki, majd 2015-ben ráálltak a bevándorlásellenes vonalra, ami 2016 tavaszára 16 százalékig lőtte ki őket a felméréseken. Most pedig ismét úgy tűnik, változtatni kényszerülnek politikájukon, ha ki akarnak törni a politikai izolációból.

A párt agresszív, kétes és demagóg üzenetekkel telített utóbbi két éve azt mutatja, beleillenek azon világméretű, elitellenes, politikai trendbe, mely a brexittel kezdődött, Donald Trump megválasztásával folytatódott, majd több európai országban is teret nyert magának. A szövetségi választásokon 90 mandátumot szerző AfD több hasonló európai feltörekvő radikális párthoz hasonlóan célzottan a protestszavazókra hajtott rá, és hozni tudta, amit előzetesen vártak tőle.

Hajbakapás élő adásban

Arról azonban, hogy fejetlenség uralkodik a pártban, tanúskodhat, hogy immár parlamenti erőként első sajtótájékoztatójukon ünneplés helyett az AfD vezetői azonnal hajba is kaptak. Frauke Petry, a párt társelnöke és legismertebb politikusa a tájékoztatón bejelentette, nem lesz az AfD parlamenti frakciójának tagja. Tette mindezt úgy egy elvileg sikeresnek számító választási éjszaka után, hogy mellette ült Jörg Meuthen, a másik társelnök, valamint a párt két listavezetője, Alice Weidel és Alexander Gauland. Petry keményen nekiesett Alexander Gaulandnak, a párt kancellárjelöltjének, a nyilvánosság elé tárva a párt belső feszültségeinek lényegét. Petry ugyanis – nem először – nyíltan kritizálta Gauland retorikáját. Gauland, a 76 éves egykori CDU-s politikus kampányban használt hangneme ugyanis minden volt, csak nem mérsékelt: korábban például meglehetősen visszatetsző módon a német katonák második világháborús eredményeit méltatta. Petrynek azonban – akinek szintén nem kellett a szomszédba mennie, ha szélsőséges kijelentésekről volt szó – a tabudöntögetésen túlmutató céljai vannak az AfD-vel. A protestpártból konzervatív reálpolitikát folytató, kormányképes pártot akar faragni.

FRISS: FRAUKE PETRY KILÉP AZ AfD-BŐL

A valóság visszavág

A sajtótájékoztatón történt közjátékot Jörg Meuthen tetőzte be azzal, hogy azt mondta, Petry jó ideje nem működik együtt konstruktívan a pártvezetéssel, és hangsúlyozta, nincs két tábor a pártban, nincs mérsékelt és szélsőjobboldali irányzat.

TECHET: MERKEL UTOLSÓ VÁLASZTÁSI CIKLUSA JÖHET

Pedig jelen pillanatban úgy tűnik, a párt szempontjából Petrynek áll a zászló, már csak a politikai valóság miatt is: bár az agresszív, populista hangnem vitte be a korábbi törpepártot a német parlamentbe, az már most látszik, hogy egyedül lesznek. Természetes politikai szövetségesük nincs még az ellenzéki oldalon sem, ráadásul úgy tűnik, a 12,6 százalék ezzel a retorikával, a jelenlegi elitellenes hullámot meglovagolva is a plafont jelentette nekik – érdekesség, hogy Hollandiában és Franciaországban is nagyjából ennyit szerzett a politikai szélsőjobb. A plafon azért is tűnik abszolútnak, mert az AfD úgy érte el a 12,6 százalékot, hogy az ARD csatorna elemzése szerint elhódítottak több mint egymillió szavazót a CDU/CSU-tól, félmilliót a szocialista SPD-től, 430 ezret az eleve protestpártnak számító, főleg Kelet-Németországban erős Die Linke kommunista utódpárttól – emellett pedig csaknem 750 ezer eddig nem szavazó állampolgárt csábítottak az urnákhoz. Ám Corina Horst elemző szerint – aki az Euronewsnak nyilatkozott – ez még nem jelenti azt, hogy ezek a szavazók beálltak a párt programja mögé. Az eredményekből és elemzésekből kiderül, az AfD-szavazói bázisa területileg is jól körülhatárolható: a tipikus AfD szavazó 30-35 év közti, keletnémet, alacsony végzettségű férfi, akinek az értékrendjét nem képviselték a standard német pártok. Ebből pedig ugyan profitálhat az AfD, hiszen Németország másik feldolgozatlan traumája a nácik mellett az ország újraegyesítése: sok keletnémet még mindig másodrangú állampolgárnak érzi magát, és rengeteg a frusztráció, problémáik nem kerültek be az általános politikai diskurzusba. Azonban ezt a területet láthatóan már kiaknázta az AfD. Frauke Petry tehát a polgári jobboldal és a centrista szavazók felé fordulva képzeli el a párt bázisának növelését – ehhez azonban biztosan vissza kell fogniuk az agresszív retorikát.

KOMMENTÁRUNK A TÉMÁBAN: MERKEL MARAD, MINDEN MÁS VÁLTOZIK

Forrósodó német politika

Az AfD dolgát még nehezebbé teszi, hogy a hagyományos pártok minden bizonnyal összezárnak, és izolálják őket. S bár a radikálisok kijelentették, fő célpontjuk az elkövetkező négy évben Angela Merkel lesz, maga Merkel is úgy nyilatkozott: célja, hogy visszaszerezze az egymillió elvesztett CDU-szavazót a szélsőségesektől. A német politikában így minden bizonnyal alaposan kiéleződnek a viták, és eddig elhanyagolt terepre is kiterjednek majd. „Túl sokáig volt teljes egyetértés, és most itt az ideje annak, hogy mindenki elmondhassa a véleményét, valódi vita folyjon és ez elvezessen a kompromisszumig” – jegyezte meg Corina Horst az Euronewsnak. (Index, FAZ, Euronews)