Hamarosan kiderülhet, mennyi lesz a minimálbér

Erik Tomáš (Hlas) munkaügyi miniszter és Andrej Danko (SNS), a parlament alelnöke között nemrégiben éles szóváltás alakult ki a minimálbér módosítása kapcsán. Utóbbi ugyanis blokkolta a miniszter javaslatát, melynek értelmében 2026-tól a minimálbért a két évvel korábbi havi átlagfizetés 60 százalékában határoznák meg a jelenlegi 57 százalék helyett. Ennek eredményeként 2026-tól az említett összeg 920 euróra nőne.

Danko azonban kijelentette, csak akkor hajlandó beállni Tomáš javaslata mögé, ha megnyitják a 13. havi nyugdíj kérdéskörét. Az SNS vezetője ugyanis nem ért egyet a munkaügyi miniszter javaslatával, amely az említett juttatás összegét az átlagnyugdíjhoz igazította (606 euró). Azt ugyan leszögezte, szerinte is segíteni kell a nyugdíjasokon, de mint mondta, vannak olyanok, akik így is havi két–háromezer eurós juttatásban részesülnek, és ezt a pénzt ők is megkapják. A parlament alelnöke szerint célzottabb segítségre lenne szükség, mivel a 13. havi nyugdíj kifizetése már jövőre is 900 milliós tételt jelent az államkasszában.

Tomáš élesen bírálta Dankót a kijelentése miatt, szerinte az SNS elnöke a személyes sértettségét az emberek érdekei elé helyezi. Danko szeretett volna a parlament elnöke lenni, de a Hlas nem hajlandó lemondani a koalíciós szerződés értelmében őket illető pozícióról. A munkaügyi miniszter odáig ment, hogy leszögezte: a Hlas csak akkor hajlandó támogatni a kormány konszolidációs csomagját, ha az SNS megszavazza a minimálbérről szóló javaslatot.

Danko végül belement az alkuba, és a koalíció első olvasatban el is fogadta a törvénytervezetet.

Danko: Nincs vége

A kedden kezdődő ülésen már a második és a harmadik olvasatra, tehát a törvény végleges elfogadására is sor kerülhet. Danko azonban az STVR vasárnapi vitaműsorában ismét elmondta, nincs teljesen kibékülve Tomáš javaslatával. Szerinte a munkaügyi miniszter ultimátumot adott az SNS-nek a törvény támogatása kapcsán, melybe kénytelen volt belemenni, mert nem szerette volna, ha emiatt bukik a kormány. A problémát azonban nem tekinti lezártnak, és továbbra is szeretne tárgyalni a tárcavezetővel a 13. havi nyugdíjról, valamint a szülői nyugdíjbónuszról is.

A soron következő ülésen tehát kiderül, hogy Dankóék előállnak-e különféle módosító javaslatokkal, illetve támogatják-e a munkaügyi miniszter tervezetét. Az SNS képviselői nélkül a Hlas szinte biztosan nem tudná elfogadtatni a javaslatot a plénumban, hacsak valamely ellenzéki frakció nem sietne a segítségükre (ez azonban valószínűtlen).

További törésvonalak

Nem a minimálbér az egyetlen olyan vitatott pont, amelyben a Hlas és az SNS nem tud megállapodni. Dankóék a szeptemberi ülésre beterjesztettek egy olyan javaslatot, amellyel korlátoznák a szexuális orientációval és nemi identitással kapcsolatos témák propagálását az iskolákban. Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszter akkor azt üzente az SNS-nek, foglalkozzanak inkább azokkal a tárcákkal, amelyek a párt irányítása alá tartoznak. A javaslat megvitatását szeptemberben elhalasztották, kérdés, hogy az októberi ülésen végül sorra kerül-e. Az oktatási minisztérium közben előrukkolt egy újabb javaslattal, melynek eredményeként a szülők írásos beleegyezésére lenne szükség ahhoz, hogy az iskolában a gyermekek részt vehessenek a tanterven kívüli eseményeken.

Pár napon belül az is kiderülhet, a koalíció képes volt-e megállapodni az STVR tanácsának összetételében. Ez szintén egy olyan kérdés, amelyet már szeptemberben rendezni akartak, de az SNS állítása szerint a Hlas blokkolta a javaslatot. A plénum öt küldöttet delegálhat a kilenctagú tanácsba, amelynek feladatai közé tartozik a közszolgálati média vezérigazgatójának kijelölése és a költségvetés jóváhagyása is.

Leváltási kísérletek

Az erősen vitatott napirendi pontok közé tartozik az SNS civil szervezeteket érintő javaslata is, melynek értelmében az évi 5 ezer eurót meghaladó támogatás esetén a „külföldről támogatott szervezet” megnevezéssel kell illetni őket. A tervezet ellen az Európai Bizottság is felszólalt.

Kérdéses, hogy a koalícióban támogatásra talál-e Daniel Karasnak, a Smer képviselőjének javaslata, amely 5299 eurós szolgálati nyugdíjat biztosítana minden főügyésznek, aki legalább négy évet kitölt a hét évre szóló mandátumából. A módosítás érdekessége, hogy Maroš Žilinka jelenlegi főügyész két hónapon belül eléri a négyéves határidőt.

Az ellenzék ismét megpróbálkozik két miniszter leváltásával, ezúttal Boris Susko (Smer) igazságügyi és Martina Šimkovičová (SNS) kulturális miniszter kerül sorra. A rendkívüli üléseket október 25-re tervezik, de kérdéses, hogy egyáltalán megnyitják-e a vitát.

(nar, Sme, TA3, aktuality.sk)