Háború Ukrajnában és az Iszlám Állam ellen

ÖSSZEFOGLALÓ

A búcsúzó évben nőtt az iszlám szélsőségesek terrorja, Nigériában a Boko Haram öli a polgárokat, Szomáliában az Al-Shabaab pusztít, Pakisztánban tálibok mészárolták le a diákokat egy pesavari iskolában.

JANUÁR

Január 1. Az Európai Unió soros elnökségét fél évre Görögország vette át. Az unióban megnyílt a szabad munkavállalás lehetősége Románia és Bulgária állampolgárai előtt, Lettország pedig bevezette az eurót. Nagy-Britanniában életbe léptek a külföldi EU-munkavállalók szociális juttatásait érintő első szigorítások.

Január 20. Irán leállította az urándúsítást, ezután az Európai Unió és az USA felfüggesztette a Teheránnal szembeni gazdasági szankciók egy részét. Az iráni nukleáris programról szóló tárgyalások nem zárultak le.

Január 22. Összecsapások törtek ki Kijev belvárosában a rohamrendőrök és a Viktor Janukovics ukrán elnök ellen tüntető nyugatbarát erők között. A hónap végén lemondott Mikola Azarov miniszterelnök.

Január 29. Hivatalba lépett a hárompárti cseh koalíciós kormány, a szociáldemokrata Bohuslav Sobotka vezetésével.

FEBRUÁR

Február 2. Thaiföldön az ellenzék által bojkottált parlamenti választást tartottak, amelyet az alkotmánybíróság áprilisban érvénytelennek minősített. Május 7-én lemondásra kényszerítették Jinglak Sinavatra kormányfőt. Május 22-én a hadsereg vette át a hatalmat.

Február 18. Kijevben rohamrendőrök támadtak a kormány ellen tüntető tömegre, az összecsapások a következő napokban száznál több áldozatot követeltek. 22-én a parlament leváltotta az Oroszországba menekült Janukovicsot, az ideiglenes államfő Olekszandr Turcsinov, a kormányfő Arszenyij Jacenuk lett.

MÁRCIUS

Március 2. A moszkvai parlament felhatalmazása alapján orosz katonák ellenőrzésük alá vonták az Ukrajnához tartozó, de oroszok lakta Krím félszigetet, amelynek parlamentje március 6-án elvi döntést hozott a csatlakozásról Oroszországhoz. A március 16-i népszavazáson ezt a voksolók 96,77%-a támogatta, s az orosz parlament is jóváhagyta. A nemzetközi közösség és az ENSZ által is törvénytelennek minősített lépés után a Szovjetunió felbomlása óta a legsúlyosabb diplomáciai válság alakult ki Moszkva és a nyugati nagyhatalmak között. Március 6-án az USA és az EU szankciókat rendelt el Oroszország ellen. Augusztus 1-től korlátozták Moszkva hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, az olajkitermelési technológiákhoz és fegyverembargót léptettek életbe, válaszul Oroszország embargót vezetett be az élelmiszer-ipari termékekre.

Március 8. Nyom nélkül eltűnt a Malaysia Airlines légitársaság Kuala Lumpurból Pekingbe tartó utasszállító gépe, fedélzetén 239 emberrel.

Március 16. Szerbiában az előrehozott parlamenti választást a jobbközép koalíció nyerte meg. Az április 27-én megalakult, Aleksandar Vucic vezette kormánynak a Vajdasági Magyar Szövetség is tagja lett.

Március 27. Ferenc pápa a Vatikánban fogadta Barack Obama amerikai elnököt, az első afroamerikai elnök és az első latin-amerikai pápa most először találkozott. Előtte egy nappal Obama részvételével megtartották az EU és az Egyesült Államok csúcstalálkozóját.

ÁPRILIS

Április 7. A kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok kikiáltották a független donyecki és luhanszki „népköztársaságot”, ezután a kijevi vezetés terrorellenes hadműveletet indított ellenük. A két szakadár területen május 11-én népszavazáson a többség a függetlenségre voksolt, november 2-án „parlamenti választásokat” rendeztek, amit csak Oroszország ismert el. Szeptember 5-én fegyvernyugvásról szóló jegyzőkönyvet írtak alá a kijevi kormány és a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok képviselői Oroszország és az EBESZ részvételével.

Április 7. – május 12. Indiában a történelem legnagyobb parlamenti választásán a hindu nacionalista Bháratíja Dzsanata Párt többséget szerzett.

Április 16. Dél-Korea nyugati partjainál elsüllyedt egy komphajó, a 300 halálos áldozat többsége középiskolás diák.

Április 27. Ferenc pápa nyolcszázezer hívő előtt avatta szentté két elődjét, XXIII. János és II. János Pál pápát.

MÁJUS

Május 5. Lemondott Alenka Bratusek szlovén kormányfő, aki utolsó intézkedéseként uniós biztosnak jelölte magát.

Május 21. Törvénytelen gazdagodás miatt háromévi börtönbüntetésre ítélték Hoszni Mubarak volt egyiptomi államfőt. Mubarakot egy másik perben november 29-én nem találták felelősnek több száz tüntető meggyilkolásáért a 2011-es forradalom idején. Május 26-án Egyiptomban az elnökválasztást Abdel-Fattáh esz-Szíszi tábornok nyerte meg.

Május 22. – 25. Az EU 28 tagállamában megrendezték az európai parlamenti választásokat. A legerősebb frakció a jobbközép, kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP) maradt, előretörtek az EU-ellenes, euroszkeptikus erők.

Május 25. Ukrajnában az elnökválasztást a milliárdos Petro Porosenko, az UDAR párt jelöltje nyerte, aki június 7-én tette le a hivatali esküt.

JÚNIUS

Június 3. – 4. Varsóba látogatott Obama amerikai elnök, aki találkozott a kelet-közép-európai országok vezetőivel.

Június 6. Számos állam- és kormányfő részvételével emlékeztek meg Franciaországban a normandiai partraszállás 70. évfordulójáról.

Június 8. A bolgár kormány felfüggesztette az orosz földgázt az európai piacra szállító Déli Áramlat vezeték bolgár szakaszának építését. December 1-jén Putyin orosz elnök bejelentette, Oroszország „az Európai Unió ellenkezése miatt” nem tudja megkezdeni a Déli Áramlat építését.

Június 14. Az afganisztáni elnökválasztás második fordulójában Asraf Gáni győzött. Ellenfele, Abdulla Abdulla csak szeptemberben ismerte el vereségét, miután egyfajta miniszterelnöki tisztséget kapott.

Június 18. Lemondott az 1975 óta uralkodó I. János Károly spanyol király, a trónon fia, Fülöp herceg követte.

Június 19. Lengyelországban egy hetilap politikusok illegálisan lehallgatott beszélgetéseit hozta nyilvánosságra. A botrány megingatta Donald Tusk kormányfő helyzetét, de június 25-én a szejm bizalmat szavazott a kormánynak.

Június 25. Líbiában, ahol Kadhafi uralmának 2011-es megdöntése óta állandósult az iszlamista és szekuláris fegyveres milíciák harcai okozta káosz, új parlamentet választottak, amely Tobrukban ült össze.

Június 26–27. Az Európai Tanács brüsszeli ülésén a következő öt évre szóló stratégiai menetrendet fogadtak el. Aláírták az EU és Moldova, valamint Grúzia társulási és szabadkereskedelmi megállapodását, ill. az Ukrajnával kötött társulási egyezmény szabadkereskedelemről szóló részét és megadták Albániának az uniós tagjelölti státust. Az Európai Tanács Jean-Claude Junckert jelölte az Európai Bizottság elnökének, Junckert David Cameron brit és Orbán Viktor kormányfő nem támogatta. Junckert július 15-én választotta meg az Európai Parlament.

JÚLIUS

Július 1. Az EU soros elnöki tisztségét fél évre Olaszország vette át. Strasbourgban megalakult az új összetételű Európai Parlament, amelynek elnökévé a szociáldemokrata Martin Schulzot választották meg.

Július 7. A Földközi-tengeren, egy amerikai teherhajón megkezdődött a szíriai vegyi fegyverek megsemmisítése.

Július 7. Ferenc pápa bocsánatot kért a papok által elkövetett szexuális visszaélések áldozataitól.

Július 8. Izrael hadműveletet kezdett a Gázai övezetben, hogy csapást mérjen a területet uraló Hamász iszlámista szervezet terror-infrastruktúrájára és csökkentsék az Izraelre irányuló rakétatámadások számát. 17-én szárazföldi offenzíva is indult, hogy felszámolják a határ menti föld alatti alagutakat. A tartós tűzszüneti egyezményt egyiptomi közvetítéssel augusztus 26-án kötötték meg. Az offenzíva során 1867 palesztin, izraeli oldalon 64 katona és 3 polgári lakos vesztette életét. November 18-én palesztin merénylők négy embert gyilkoltak meg egy jeruzsálemi zsinagógában. December 10-én izraeli katonákkal kitört összetűzést követően életét vesztette Zijád Abu Ein palesztin telepesügyi miniszter.

Július 13. Szlovéniában az egy hónappal korábban alakult Miro Cerar Pártja nyerte az előrehozott parlamenti választást.

Július 17. Ukrajnában, orosz szakadárok által ellenőrzött területen lezuhant egy malajziai utasszállító repülő, 280 utasa (köztük 196 holland polgár) életét vesztette. A vizsgálat szerint a nemzetközi légi folyosón haladó gépet rakétával lőtték le.

AUGUSZTUS

Augusztus 7. Edward Snowden, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) lehallgatási programját leleplező informatikus tartózkodási engedélyt kapott Oroszországban.

Augusztus 8. Az amerikai légierő végrehajtotta első légi csapását az észak-iraki kurd autonóm területen az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista iszlám milícia állásai ellen. Szeptember 23-án az USA és a vele szövetséges, köztük arab országok Szíria területén is légi csapásokat indítottak, s megkezdték iraki kurdok és mérsékelt szíriai felkelők felfegyverzését az IÁ elleni harcra. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy az IÁ nem tudta elfoglalni a kurdok által védett Kobani határvárost. Az Iszlám Állam az amerikai katonai beavatkozás miatt augusztus 19-én kivégezte James Foley amerikai újságírót.

Augusztus 8. A Nemzetközi Egészségügyi Szervezet vészhelyzetnek nyilvánította a nyugat-afrikai Ebola-járványt. Szeptember 18-án példátlan módon az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban minősítette az Ebola-járványt nemzetközi biztonsági fenyegetésnek.

Augusztus 9. Zavargások robbantak ki az Egyesült Államokban, St. Louis város Ferguson peremkerületében, miután egy fehér bőrű rendőr lelőtt egy fegyvertelen fekete fiatalt. A zavargások november végén kiújultak és más városokra is átterjedtek.

Augusztus 30. Az Európai Tanács ülésén az Európai Tanács következő elnökének Donald Tusk lengyel kormányfőt, kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek Federica Mogherini olasz külügyminisztert nevezték ki. Tusk december 1-jén lépett hivatalba.

SZEPTEMBER

Szeptember 16. Az ukrán parlament és az Európai Parlament is ratifikálta az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási megállapodást.

Szeptember 18. Skóciában magas részvételi arány mellett népszavazáson utasították el a Nagy-Britanniától való elszakadást. A szavazás másnapján lemondott a függetlenségpárti Alex Salmond skót miniszterelnök, utóda Nicola Sturgeon, az első női skót kormányfő lett.

OKTÓBER

Október 17. Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfő Milánóban megállapodott az Ukrajnába irányuló orosz gázszállítások feltételeiről, a gázmegállapodást október 31-én írták alá. 26-án Ukrajnában az előrehozott parlamenti választáson a kormányfő Arszenyij Jacenyuk és az államfő Petro Porosenko pártja fej fej mellett végzett, a kormányt ismét Jacenyuk alakította meg. Az új kormánykoalíció november 27-én alakult meg.

Október 17. A Napi Gazdaság szerint amerikai cégek elleni adóhatósági vizsgálatok miatt az USA beutazási korlátozásokat vezetett be magyar polgárok ellen. André Goodfriend amerikai ügyvivő ezt cáfolta, azt közölte, korrupciógyanú miatt rendeltek el beutazási tilalmat hat kormányalkalmazott ellen. Vida Ildikó, a NAV vezetője november 5-én elismerte, a kitiltottak között van. Vida december 11-én bejelentette, Orbán Viktor felszólításának eleget téve rágalmazás miatt feljelentette az amerikai ügyvivőt.

Október 22. Megszavazta az Európai Parlament a luxemburgi Juncker vezette új Európai Bizottságot, amely november 1-jén lépett hivatalba.

Október 26. Az internetadóról szóló törvényjavaslat visszavonása érdekében tüntettek Budapesten. Két nappal később több tízezren követelték a tervezett internetadó visszavonását. November 17-én a közfelháborodás napja elnevezésű rendezvényen a korrupció és a kormány politikája ellen tüntettek több városban.

NOVEMBER

November 3. 13 évvel a New York-i Világkereskedelmi Központ elleni merénylet után megnyílt a lerombolt ikertornyok helyén épített 1776 láb (541 m) magas One World Trade Center, az USA legmagasabb épülete.

November 9. Katalóniában alternatív népszavazást rendeztek a spanyol tartomány függetlenségéről. A nem kötelező érvényű voksoláson az 5,4 millió választásópolgár közül 2,3 millióan vettek részt és 1,8 millió szavazott a függetlenségre.

November 27. Az OPEC nem csökkentette olajtermelési kvótáját, az idén 45%-kal csökkent olajár igen nehéz helyzetbe hozta Oroszországot.

DECEMBER

December 2. A NATO külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy 2015. január 1-jén elindulhat a védelmi szövetség új nemzetközi missziója Afganisztánban. 8-án véget vetett afganisztáni harci küldetésének az Egyesült Államok és a NATO.

December 9. Washingtonban nyilvánosságra hozták a szenátus jelentését a CIA által a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően alkalmazott vallatási módszerekről.

December 17. Barack Obama amerikai és Raul Castro kubai elnök bejelentette, a két ország normalizálja kapcsolatait.

December 22. Hackerháború az USA és Észak-Korea között: Phenjan feltörte a Sony filmstúdió adatbázisát, „cserébe” az USA karácsony előtt lebénította Korea nethálózatát. (MTI, ú)