Ha csak a fiatalok szavaznának, Kotleba nyerné a választást

A hazai ifjúsági szervezeteket tömörítő tanács megrendelésére készült felmérés a 18 és 29 év közötti fiatalokat kérdezte, kire szavaznának a parlamenti választáson. A reprezentatív felmérés eredményei alapján a Marian Kotleba vezette Kotlebáék – Mi Szlovákiánk Néppárt (ĽSNS) nyerné a választást, a szavazatok majdnem 14%-ával. Őket követné a volt köztársasági elnök pártja, a Za ľudí 9,3%-kal. A harmadik legnépszerűbb politikai formáció a fiatalok körében a Progresszív Szlovákia és a Spolu koalíciója. Ők 8,6%-ot szereztek.

A negyedik legtöbb szavazatot pedig a szélsőséges megnyilvánulásairól is ismert Boris Kollár irányította Sme rodina kapta. Parlamentbe jutna még az OĽaNO, a Smer és az SaS. A magyar szavazatokért harcoló pártok közül a Híd 1,7%-ot kapna, az új magyar politikai formáció, az MKÖ pedig 1,1%-ot. „A magyar nemzetiségű válaszadók legnagyobb részben a Hidat vagy az új közös listát támogatnák szavazatukkal, más pártok iránt nem tapasztaltunk különösebb érdeklődést. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy azok a fiatalok, akik magyar nemzetiségűnek vallják magukat, nem tartoznak az ĽSNS szavazói közé” – mondta el lapunknak Veronika Vlčková, az ifjúsági tanács szakembere.

Nem tiltakozó szavazatok

A felmérés készítői arra figyelmeztetnek, hogy a Kotleba pártjára leadott szavazatok már nem a rendszer elleni tiltakozás megnyilvánulásai, mivel minden ötödik szavazó (75%-uk 22 év fölötti) a szélsőséges pártot választaná. „Még mindig érvényes, hogy főleg az alacsonyabb végzettségűket szólítja meg, de az már a múlté, hogy túlnyomórészt a Besztercebánya megyében élők körében közkedvelt” – magyarázta az eredményeket Vlčková. Hozzátette, ezekből az adatokból következik, hogy a szélsőségesekre szavazók aránya csökken azok körében, akik először járulnak az urnákhoz. Őket ezúttal inkább Kiska és a PS/Spolu koalíció szólítja meg. „Az ĽSNS mainstream párttá vált. Míg 2016-ban a rá leadott voksok felét először szavazóktól kapta, a másik felét pedig olyanoktól, akik korábban nem jártak szavazni, addig mára már kialakult a stabil választói bázisuk” – magyarázta Grigorij Mesežnikov politológus, az IVO társadalomtudományi intézet igazgatója.

Két külön világ

Az alapján, hogy a fiatalok a szélsőséges vagy az új pártokat választják, két különböző világot lehet festeni. Az ĽSNS-szel szimpatizáló fiatalok úgy gondolják, az 1989-es bársonyos forradalomnak negatív hatásai voltak az ország fejlődésére nézve, valamint szerintük az országnak a keleti kultúrába kellene tartoznia. Nem gondolják, hogy a demokrácia a legjobb politikai rendszer az országnak, a választásokra pedig mint idő- és pénzpazarlásra tekintenek.

A Za ľudí és a PS/Spolu koalíciót választók profilja nagyon hasonló. Mindkét formáció népszerű az először szavazók körében, valamint azok között, akik aktívan részt vesznek a társadalmi eseményeken. A legtöbb fiatalt Pozsony megyéből szólítják meg, és a szavazóik abból a rétegből kerülnek ki, akik a bársonyos forradalomra pozitívumként tekintenek, és elégedettek az életükkel. Nem úgy, mint a szélsőségesekre voksolók: az ĽSNS és a Sme rodina szavazóinak fele elégedetlen az életével. 

Mesežnikov úgy véli, örvendetes, hogy a megkérdezett fiatalok 60%-a gondolja, a bársonyos forradalom pozitív hatással volt az ország fejlődésére, viszont az, hogy a fele azoknak, akik ezt nem így gondolják, Kotleba pártjára szavaz, mindenképpen figyelmeztető. 

Sok a bizonytalan

A felmérés készítői rámutatnak arra, hogy a fiatal választók több mint negyede még bizonytalan azzal kapcsolatban, kire adja voksát vagy egyáltalán nem tervez részt venni a választáson. „Azok a válaszadók, akik nem mennének szavazni, főleg a Besztercebányai kerületben élnek, nem bíznak az emberekben és nem tagjai ifjúsági szervezeteknek sem” – mondta Katarína Batková, az országos ifjúsági tanács igazgatója. Ők úgy gondolják, hogy a választásoknak nincs értelmük, mert nincsenek hatással az életükre, valamint az otthonmaradók nem értenek egyet azzal sem, hogy a demokrácia az ország számára a legjobb lehetséges rendszer. A társadalmi és politikai folyamatokkal azonban nincsenek tisztában. Vlčková arra is felhívta a figyelmet, hogy bár az elmúlt időszakban több új párt jelent meg a politikai színtéren, a fiatalok 82%-a még mindig új politikusok megjelenését szorgalmazza.