Gyakran feleslegesen hívunk mentőt

A szóvivő szerint tízből hat esetben nem volt szükség kiszállásra. Tavaly 1 274 000 hívást fogadtak, a mentő 515 ezer esetben szállt ki. Chmel szerint azért a nagy különbség, mert az emberek nem tudják, milyen esetben kell tárcsázni a 155-öt. Gyakran a segélyvonal munkatársával folytatott konzultáció is elegendőnek bizonyult. „Az természetes, hogy egy laikus nem tudja mindig pontosan felmérni a helyzetet, de fontos tudatosítani, hogy a mentőszolgálat szakemberei ott avatkoznak be, ahol emberélet forog veszélyben, és a sérült halaszthatatlan, sürgős segítségre szorul.  Nem szállnak ki hőemelkedésekhez, akkut esetekhez, és nem tévesztendők össze az orvosi ügyelettel sem. A mentőkben nem körzeti orvosok ülnek, hanem a sürgősségi ellátásra specializálódott szakemberek” – mondta Chmel. A szóvivő kifejtette, többen visszaélnek a mentővel, és akkor is a 155-ös segélyhívót tárcsázzák, ha csak a kórházba szeretnének eljutni. Chmel elmondta, a telefonbetyárok sajnos, jól képzettek, tudják, mit kell mondaniuk a telefonügyeletesnek, hogy az mentőt küldjön ki, akik aztán a helyszínre kiérkezve látják, hogy csak valamilyen banális problémához hívták őket. A felesleges hívások mellett tavaly 3500 olyan riasztást is regisztráltak, amikor senki sem volt a megadott lakcímen.  A legjobban Kassa és Eperjes megyében szeretik a mentőket, az előbbiben 200 ezren, az utóbbiban 199 ezren hívták őket, a legkevesebb riasztás Trencsén megyében volt, 110 ezer. A mentők átlag 11,5 perc alatt érnek ki a helyszínre.