Gyakorlatilag megjósolhatatlan, ki lesz az új pápa

A legesélyesebbnek tartott jelöltek többsége olasz vagy latin-amerikai, és a katolikus egyház konzervatívabb irányzatát képviselik. De a legnagyobb oddsokat mégis egy német és egy francia jelölt kapta. Ők akkor futhatnak be, ha a konklávéban patthelyzet alakul ki a két tábor között. Hivatalosan azonban nincsenek előre megnevezett jelöltek, minden a Sixtus-kápolnában rendezett titkos szavazásokon dől el. A nem olasz esélyesek közül a latin-amerikaiak vannak a legtöbben. Minden második katolikus latin-amerikai, az ötszázmilliós ottani közösség fejlődik és virágzik, míg Európában és az USA-ban csökken a templomba járó hívők száma. Afrikában és Ázsiában is erősödik a katolicizmus, de e földrészek bíborosainak érdekérvényesítő ereje jóval gyengébb közép- és dél-amerikai társaikénál.

A döntésnek vannak politikai és teológiai szempontjai is. II. János Pál megválasztásában komoly szerepe volt annak, hogy lengyel volt, vagyis az egyházat üldöző kommunista államból jött. Lehetséges, hogy a harmadik világ gondjaira úgy próbálja majd felhívni a figyelmet az egyház, hogy ilyen régióból választanak pápát. Fontos szempont a jelölt életkora is. Ha túl fiatal a pápa, nagyon hosszan uralkodhat, ami azt jelenti, hogy az általa képviselt irányvonal akár történelmi léptékben is meghatározza az egyház fejlődését. II. János Pál huszonhét éves uralkodása különösen hosszúnak számított. A hosszú uralkodást leginkább az jelzi, hogy a mostani pápaválasztók több mint kilencven százalékát már ő emelte bíborossá, vagyis az általa képviselt irányvonalat szinte teljesen bebetonozhatta az egyházba. Csak akkor választhatnak fiatal jelöltet a bíborosok, ha nagyon nagy az egyetértés az új személy körül. Ugyanakkor a nagyon idős jelölt sem ideális, hiszen nem szerencsés az, ami 1978 nyarán történt: I. János Pál 33 nap uralkodás után meghalt. A várakozások szerint a mostani pápa idősebb lesz, hogy egy 5-6 éves átmeneti időszakot képezzen II. János Pál és a következő szentatya között.

Egy mondás szerint, aki pápaként megy be a konklávéra, az bíborosként távozik. Például, senki nem gondolta volna, hogy VI. Pál után I. János Pál következik, hiszen neki nem volt nagy gyakorlata, végül a bíborosok mégis őrá szavaztak. Váratlanul gyors halála után újabb döbbenet volt a lengyel pápa megválasztása, hiszen ő egyetlen listán sem szerepelt, neve fel sem merült az esélyesek között. De mindez a régebbi időkben is így volt, az emberek akkor is tippelgettek, aztán nem mindig „jött be”: XIII. Leó után mindenki a titkárát várta a pápai székbe, mégis a velencei pátriárkát választották X. Pius néven.

Olaszok

Sokáig a legesélyesebbként tartották számon Dionigi Tettamanzit. Ám Milánó érseke az utóbbi időben visszafelé araszolgat a listákon. Ettől függetlenül ő mindig esélyes, mert a milánói az olasz egyházkerületek közül hagyományosan a legbefolyásosabb, a huszadik században két itteni érsekből is pápa lett. Tettamanzit 2002-ben emelte Milánó érsekévé II. János Pál, aki ezzel az egyház konzervatív irányát erősítette. A 71 éves érsek kora megfelelőnek tűnik, ugyanakkor az egyházon belül többen úgy tartják, hogy Tettamanzi az Opus Dei embere. E szervezet megítélése pedig az egyházon belül is vitatott, ókonzervativizmusukat sokan nézik rossz szemmel. De esélyesként emlegetik a korábbi milánói érseket, a liberális szemléletű Carlo Maria Martinit is.

A másik nagy esélyesnek tartott olasz Giovanni Battista Re. Ő szintén ideális korban van, 71 éves, II. János Pál egyik legközelebbi bizalmasa volt. A Püspöki Kongregáció vezetőjeként nagy szerepe volt püspöki kinevezések előkészítésében, ő volt II. János Pál latin-amerikai ügyekért felelős tanácsadója is.

Európa

Az európai jelöltek között esélyes lehet a pápa másik közeli embere, a német Joseph Ratzinger, a fogadóirodáknál is ő lett a befutó, noha három napja még csak a negyedik-ötödik helyen emlegették. Esélyeit csökkentheti, hogy már 77 éves, hosszú karrierjét az is jelzi, hogy ő már II. János Pál megválasztása előtt is bíboros volt. Ratzinger a Hittani Kongregáció vezetőjeként a Vatikán fő ideológusának számít. Szintén a konzervatívok közé tartozik, rendszeresen hangoztatta, hogy reformok helyett a burjánzó szabadosságot kellene féken tartani. Rá várt az a feladat, hogy a Dél-Amerikában népszerű, marxista elhajlással vádolt radikálisan kapitalizmusellenes papi mozgalmat megfékezze. Ezért bizonyos körökben inkvizítornak is nevezték ellenfelei.

Még három európai bíborost emlegetnek a találgatásokban, de ketten nem számítanak nagy esélyesnek. Christoph Schönborn bécsi érsek sikeres, inkább konzervatív ideológusnak számít. A Csehországban született, korábban domonkos rendi szerzetes ugyanakkor nagyon fiatal, még csak hatvanéves, és ez csökkenti az esélyeit. A belga Godfried Danneels az óvatos liberális irányzat embere, de mivel ők nincsenek túlnyomó többségben a bíborosok között, emberük sem számít a legnagyobb esélyesek közé. Felmerült a prágai érsek, Miloslav Vlk neve is, ám már ő is esélytelennek számít a két magyar pápaválasztóhoz, Erdő Péterhez és Paskai Lászlóhoz hasonlóan (ők nem fértek be a közé a 80 bíboros közé, akikre fogadni lehet).

A mítosz

Érdekesek a Malakiás – XII. századi szent ír érsek és szerzetes – nevéhez fűzött, a pápákról szóló jövendölések. A kétes hiteleségű irat 111 rövid mondásban jellemzi a leendő pápákat 1143-tól a világ végéig. Egyes kutatók szerint a jóslatok 90 százaléka valóra vált. II. János Pál mint „De labore solis” szerepel (a napfogyatkozásból – Karol Wojtyla egy napfogyatkozás idején született). Az új pápáról (aki szerinte az utolsó előtti pápa lesz) csak annyit ír, hogy „Gloria olivae” azaz az olajfa dicsősége. Történészek gyorsan fejteni kezdték, mit jelenthet az „Olíva dicsősége”. A legkézenfekvőbb a következő magyarázat: az olíva a zsidók jelképe, márpedig az egyetlen zsidó születésű, később kikeresztelkedett bíboros a testületben a párizsi érsek: Jean-Marie Lustiger. A 78 éves Lustiger mellesleg néhány fogadóirodában hirtelen az élre ugrott, de legalábbis az első tízben számítanak vele.

Dél-Amerika

A latin-amerikai régió egyik nagy esélyese a hondurasi Oscar Rodríguez Maradiaga. Ő jól képviseli azt a szintézist, ami II. János Pálnál a szociális szolidaritás és a teológiai konzervativizmus közös képviseletében nyilvánult meg. Maradiaga a szegények szószólójaként vált híressé, és régi követelése, hogy a gazdag államok töröljék el a szegény országok adósságait. A 62 éves bíboros antikapitalista beállítottságú, de nem ragadt rá a marxista befolyás gyanúja.

Egy másik latin-amerikai térséget képvisel a 69 esztendős Claudio Hummes, aki a brazíliai Sao Paulo érseke. Hummes ferences rendi szerzetes volt fiatalkorában, és szintén a szegényekért folytatott tevékenysége miatt vált közkedveltté. Ő azonban egyik nyilatkozatában jelezte, kiszáll a versenyből, mert azt mondta: a választás után visszatér Sao Paolóba. Hasonló a helyzet a Buenos Aires-i érsekkel, Jorge Mario Bergoglióval is. Ő rendkívül népszerű, nem használ autót, tömegközlekedéssel közlekedik, ám szavai szerint őt megfojtaná a kúria, ezért ő is inkább haza szeretne térni.

A fekete

A legesélyesebb fekete jelölt a nigériai Francis Arinze, aki a brit Readubet fogadóirodánál is a legesélyesebbnek számít. A 72 éves Arinze évek óta Vatikánban él, és a liturgikus ügyek vezetését bízta rá II. János Pál. Arinze sokat tett az iszlámmal folytatott párbeszéd megszervezéséért, miközben hazájában polgárháborús veszélyt okoz a két egyház híveinek szembenállása. Arinze azonban úgy vélekedik, „a Nyugat még nem áll készen” egy afrikai pápa elfogadására, ezért neki nincs igazán esélye. A La Razón spanyol újság viszont tudni véli, hogy az amerikai hírszerzés (CIA) megpróbálja Arinze megválasztása érdekében befolyásolni a nemzetközi médiumokat. Ennek állítólag az a célja, hogy elejét vegye egy erős pozíciójú európai pápa megválasztásának. (o-o, hi.hu, mert, mti)

Számok a pápaságról

Az eddigi 264 pápa nemzetiségi megoszlása: 205 olasz és 57 más nemzetiségű. Közülük 19 francia, 14 görög, 8 szíriai, 5 német, 3 afrikai, 2 spanyol, 1 osztrák, 1 palesztinai, 1 angol, 1 holland és 1 lengyel.

A legtöbbször előforduló pápanév a János 23-szor, ezt 16 Gergely, 15 Benedek, 14 Kelemen, 13 Leo és 12 Pius követi. Két neve két pápának, I. és II. János Pálnak volt.

Eddig 81 pápát avattak szentté, 7-et boldoggá. A második évezred 124 pápája közül csak 5-öt kanonizáltak. (m)