Közélet

Grendel: Várjuk ki a végét!

Politikai pályafutása során nem foglalkozott kifejezetten kisebbségi ügyekkel, de most, hogy nem jutott magyar politikai szubjektum a parlamentbe, azt állítja, jobban figyel a kisebbségi témákra. Grendel Gáborral (OĽaNO), a parlament alelnökével beszélgettünk.
Czímer Gábor

2020. június 22. 19:02

Grendel Gábor (Somogyi Tibor felvétele)
Grendel Gábor (Somogyi Tibor felvétele)

A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága egy, a Beneš-dekrétumokról szóló ügyben elmarasztalta Szlovákiát. Azóta pedig nyilvánosságot kapott, hogy a D4-es autópálya alatti telkeket is ezen dekrétumok alapján kobozná el az állam. Készülnek-e olyan törvényeket hozni, amelyek orvosolnák a dekrétumok jogkövetkezményeit? Meggátolják-e, hogy valakitől az állam a Beneš-dekrétumok alapján elkobozhassa a magántulajdonát?
Parlamenti vagy frakciószinten egyelőre annyit tudok erről mondani, hogy Gyimesi György kollégám interpellálta az igazságügyi minisztert. Azt kérdezte tőle, hogy az igazságügyi tárca hogyan kívánja ezt a kérdést orvosolni, illetve, hogyan reagálna a strasbourgi bíróság döntésére. Egyelőre a válasz, amit kíváncsian várok én is, még készül. Meglátjuk, mi lesz a minisztérium álláspontja. A témával mindenképpen foglalkozunk.

Egyeztetett-e erről a témáról a mezőgazdasági és a közlekedési minisztérium képviselőivel?
Parlamenti szinten egyelőre erre nem került sor. Az igazságügyi minisztérium álláspontját várjuk.

Ön a védelmébe vette azt a törvényjavaslatot, amely a főügyész megválasztásának módján változtatna. Bár önök hangoztatják, hogy nem így van, a módosítást gyakorlatilag Daniel Lipšic személyére szabták, amit a köztársasági elnök, Zuzana Čaputová is bírált. Ön szerint elfogadható-e, ha Lipšic ennek a törvénynek köszönhetően lesz főügyész? 
Most még nem tudjuk, hogy egyáltalán javasolja-e majd valaki Daniel Lipšicet. Hiszen a törvénymódosítás után sem jelentkezhet valaki önként erre a pozícióra, vagy a parlamenti képviselőknek, vagy az ügyészek tanácsának, vagy másnak kell valakit jelölnie. Hogy Lipšicet fogja-e valaki javasolni, illetve ő elfogadná-e ezt a jelölést, ez ma egyáltalán nem téma. Ez a kérdés azért ebben a megfogalmazásban került a kormányprogramba, mert más európai országokban is bevett szokás, hogy így jelöljenek főügyészt. Persze, nem az összes európai államban, de több EU-tagországban is úgy választják a főügyészt, hogy a jelöltek között nem csak ügyészek, hanem bírák, esetleg ügyvédek is lehetnek. Ezzel a posztért való egészséges versengést szeretnénk növelni. Van nagyon sok becsületes, szakavatott ügyész, de bíró és ügyvéd is, akit el tudok képzelni ebben a pozícióban. nevekről azonban most még korai lenne beszélni. 

Néhány hete tartotta meg a beszámolóját a parlamentben Mária Patakyová ombudsman. A dokumentumot azonban nem fogadta el a törvényhozás. Ön a szavazáskor tartózkodott. Miért?
Azért, mert egyetértettem azoknak a kollégáimnak az ellenvetésével, akik a jogi kérdésekre szakosodtak. Az ombudsman a jelentésében ugyanis azt írja, az emberek leggyakrabban azzal fordulnak a hivatalához, hogy a bíróságokon túl sokáig húzódnak a pereik. Mi legfőképpen azt kritizáltuk, ha ez így van, akkor elégtelennek tartjuk, hogy a kérdéses százoldalas jelentésben mindössze másfél oldal foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A megoldásokról szóló fejezetben pedig egy javaslatot sem tett a probléma megoldására. Ezt a parlamenti vitában el is mondták a kollégáim, illetve ezzel azonosulva tartózkodtunk. Tény, hogy nem egyeztettünk előtte sem koalíciós, sem frakciószinten, de a partnereinkkel sem. Így nem tudtuk előre, hogy néhányunk szakmailag indokolt tartózkodása miatt a parlament végül nem veszi tudomásul a jelentést. Ugyanakkor azt is elismerem, voltak olyan koalíciós kollégák, akik inkább ideológiai okokból nem szavazták meg a jelentést. Ha előre egyeztettünk volna és látjuk, hogy a jelentést végül a törvényhozás nem fogadja el, akkor nem tartózkodtunk volna. Hiszen a koalíción belül nem téma semmi olyasmi, ami például Patakyová leváltására irányulna.

A parlamenti munkáját ismerve elmondható, hogy ön alig foglalkozik kifejezetten kisebbségi, azon belül szlovákiai magyar témákkal. Miért?
Ez leginkább az előző választási ciklusra volt igaz. Mivel 1989-től kezdve mostanáig mindig volt magyar politikai szubjektum vagy egy vegyes párt a parlamentben, szerintem azok a választók, akik kifejezetten erre a kérdéskörre fókuszáltak, ezekre a pártokra voksoltak. Én a politikai pályafutásom kezdete óta más kérdésekre szakosodtam. Inkább a belügyi tárcára, a titkosszolgálatokra, az igazságügyet érintő kérdésekre összpontosítottam az előző négy évben is. Most azonban a helyzet kicsit megváltozott, mert Szlovákia történetében először nincs magyar párt a parlamentben, így most már valamivel jobban fogok figyelni a kisebbségi témákra. De a parlamentbe bekerültek más magyar nemzetiségű képviselők is. Itt van Gyimesi György, Cseh Péter, nem én vagyok az egyedüli képviselő, aki magyar nemzetiségűnek vallja magát. Elsősorban az említett kollégáimtól lehet arra számítani, hogy a magyar témák lesznek számukra a kulcsfontosságúak. Én továbbra is hű maradok azokhoz a témákhoz, amelyekkel korábban foglalkoztam, de természetesen figyelek a magyarokat érintő kérdésekre is.

Vehetjük ezt ígéretnek?
Igen.

Mit válaszolna azoknak, akik azt a kritikát fogalmazzák meg, hogy nem elég egy szlovák párt fedélzetén magyar képviselőnek lenni, hiszen így nem lehet olyan mértékben érvényesíteni a kisebbség érdekeit, mint ahogy azt egy önálló, etnikai, vagy multietnikus politikai formációban lehetne?
Erre csak azt tudom mondani, három hónappal a parlamenti választás után még nagyon korai értékelni, hogy mi elég, vagy nem elég. Én inkább négy év távlatából értékelném, mit sikerült elérni, vagy az elvárások ellenére mit nem sikerült teljesíteni. Aztán vessük össze ezeket az eredményeket azokkal az időkkel, amikor volt magyar párt a parlamentben. Várjuk ki a végét.

Mikorra várható az átfogó kisebbségi törvény elfogadása, és mennyiben lesz az előrelépés a mostani helyzethez képest? 
Most még nem tudok pontos választ adni sem arra, mikor lesz ilyen törvény, sem arra, mi minden lesz a jogszabályban. Azt gondolom, hogy a választási ciklus első felében kerülhet terítékre. A kormányprogram tartalmazza, hogy lesz ilyen törvény. Azok a kormányok, amelyekben voltak magyar pártok, ilyen törvényt nem fogadtak el. Már csak emiatt is úgy gondolom, hogy ez előrelépés lesz a mostani állapothoz képest. A jogszabály tartalmába több, a magyar közösségből is származó szakembernek lesz beleszólása.

Egyeztettek már erről? Ha igen, kivel?
Neveket egyelőre nem szeretnék említeni. Maga a törvény-elő-készítési folyamat még nem indult el. Nem hivatalos szinten azonban már bizonyos egyeztetésre sor került.

Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos kidolgozott egy dokumentumot, amely a kisebbségi törvény alapjául szolgálhat. Felhasználják ezt a kérdéses jogszabály megalkotásánál?
Olvastam ennek a dokumentumnak a kivonatát, és azt gondolom, hogy igen, alapul szolgálhat a törvény meghozásakor.

A kabinet tervei között szerepel az is, hogy egy kormánylapot szeretne kiadni. Mint volt újságíró, mit gondol arról, hogy a hatalom saját magáról írjon újságot? Lesz ennek magyar változata?
A kormányprogramot például lefordítottuk magyarra, illetve Igor Matovič a kampányban magyarul is kommunikált a választókkal. Ha lesz ilyen kormányújság, akkor szerintem lesz magyar mutációja is.

A kormányprogramba a kettős állampolgárságra vonatkozóan csak egy olyan módosítás került be, amely lényegében egy kis számú érintettnek jelent adminisztratív könnyítést. Miért nem a 2010-es ellentörvény előtti állapothoz való visszatérés került bele?
Egyrészt ez a kormány olyan állampolgársági törvényt akar elfogadni, amely hasonló lesz más uniós tagországok hasonló jogszabályához. Másrészt, egy koalíciós kormány részét képezzük, a négy kormánypártnak ebben a kérdésben is egyezségre kellett jutnia. Ezért ebben a megfogalmazásban sikerült megállapodni. Lehet, hogy ez csak kicsi előrelépés a múlthoz képest, de akkor is előrelépés, ha az előző kormányok eredményeit veszem összehasonlítási alapul.

Nemrég emlékezett meg Szlovákia és Magyarország is a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulójáról. Mit gondol arról, hogy a miniszterelnök által ebből az alkalomból összehívott találkozón az MKP egy memorandumot nyújtott át a kormányfőnek?
Szerintem ezt nem így szokás csinálni. Ha valakinek egy memorandumot szeretnék átadni, akkor arról először az érintett partnerrel egyeztetek. Ha a másik fél azt mondja, hogy ez így rendben van és ez a megfelelő alkalom, akkor átadom. Azonban azt is mondhatja, hogy ez most egészen más jellegű rendezvény, és inkább egy-két hét múlva üljenek le a témáról beszélni. Ott aztán a memorandumot is át lehetne venni, illetve esetleg arról is egyeztetni lehetne, mit lehet annak tartalmából megvalósítani. Én ezt tartanám korrekt eljárásnak.

Magának a memorandumnak a tartalmáról mi a véleménye?
Tartalmaz olyan kérdéseket, amelyek nincsenek a kormányprogramba foglalva. Természetesen a parlament fogadhat el olyan törvényeket is, amelyek nem kerültek be a kormányprogramba, ha a koalíciónak sikerül a kérdésben megegyezni.

Maradva a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulójánál, mit gondol arról, ahogy a magyarországi kormány és kormánypártok viszonyulnak ehhez a témához?
A szlovákiai küldöttség tagjaként részt vettem Igor Matovič kormányfő magyarországi látogatásán. Örülök annak, hogy a szlovák–magyar viszonyok valóban nagyon jó állapotban vannak, és szeretném ezt az állapotot megőrizni, vagy még tovább fejleszteni.

A magyar kormányt sok bírálat éri a jogállamiság követelményeinek betartása, de akár a határon túli magyarokra vonatkozó politikája miatt is. Ön szerint milyen hatást gyakorol Orbán Viktor kormánya a szlovákiai magyar közéletre? Beavatkozik-e például a szlovákiai magyar folyamatokba a budapesti kormányzat?
Ez nagyon összetett kérdés. Nem hiszem, hogy az egész szlovákiai magyar közösségre hatással van a magyar kormány politikája. Az vitathatatlan, hogy van itt is egy olyan választói réteg, amely számára Orbán Viktor politikája vonzó, szimpatikus és elfogadható. Mégsem érzem úgy, hogy olyan módon avatkoznának be Magyarországról az itteni belpolitikába, amely olyan diplomáciai választ váltana ki, mint például az első Fico-kormány idején. Ebben az időben például Sólyom László magyar köztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába.

Mi a véleménye Orbán Viktor politikájáról?
Nem fogom más országok, főleg nem egy szomszéd ország kormányfőjének politikáját kommentálni, se jóban, se rosszban. Az én első számú célom az, hogy a szlovák–magyar kapcsolatok minél felhőtlenebbek legyenek. Azt hiszem, erre jó esély van ebben a választási ciklusban, még akkor is, ha Szlovákia történelmében először nincs magyar párt a pozsonyi törvényhozásban.

A szlovákiai magyar politikai szubjektumok közül melyiket tartják partnerüknek és ez miben nyilvánul meg?
Ha bármelyik szlovákiai magyar párt tárgyalást kezdeményez velünk, akkor egyiket sem utasítjuk el. Kifejezetten partnernek országos szinten ebben a pillanatban egyiket sem nevezném. Nagyszombat megyében ugyanakkor az MKP partnere annak a koalíciónak, amely támogatja az OĽaNO által jelölt megyeelnököt, Jozef Viskupičot. De országos szinten sem utasítunk el senkit.

A Hidat sem?
A Hídról az utóbbi időben nem sokat hallottam, és nem iskerestek meg bennünket. Viszont ennek a formációnak a képviselői is meghívást kaptak a már említett eseményre, amelyet a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulója alkalmából rendeztek a pozsonyi várban. Sólymos László, a Híd elnöke jelen is volt a rendezvényen.

Támogassa az ujszo.com-ot

Rengeteg hírrel bombáznak minket különböző portálok, s nem könnyű felismerni a valódi- és álhíreket. Ezért is fontos, hogy olyan weboldalakról tájékozódjunk, amelyek megbízható, korrekt információkat nyújtanak.

Az ujszo.com szerkesztőségében minden nap azért dolgozunk, hogy Önök kizárólag ellenőrzött, valós híreket kapjanak weboldalunkon. Ennek biztosítása meglehetősen költséges. Mi viszont szeretnénk, hogy minden kedves olvasónk hozzájuthasson az ellenőrzött információkhoz, ez azonban az Önök anyagi segítsége nélkül hosszú távon nem lehetséges.

Ezért kérjük olvasóinkat, hogy járuljanak hozzá az ujszo.com működéséhez. Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk.

Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük.

Támogatom
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Önnek ajánljuk
RegioJet k
Frissítve

December közepétől az osztrák és a szlovák vasúttársaság váltja a RegioJetet

Marian Kotleba

Kotleba is vallott az 1488-as perben

gyászhír

40-re nőtt a koronavírus hazai áldozatainak száma

BMW X5M Competition

Elsőként próbáltuk ki az országban az új BMW X5M Competition járgányt

zebra k

Halálra gázoltak egy 18 éves lányt a zebrán

Almási László

Almási: Tudtam, hogy jönni fog a harmadik gól

Legfrissebb galériák
Olvasta már?
logo

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

logo 18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.