Görög és európai remények a válság után

A görög válság 2009-ben robbant ki, amikor kiderült, hogy az ország tartozása jóval nagyobb a hivatalosan jelzettnél, az ezzel kapcsolatos adatokat a görögök ugyanis hosszú évekig kozmetikázták, az orruknál fogva vezetve a befektetőket. Ez utóbbiak végleg elvesztették a türelmüket, az ország így rohamléptekkel sodródott a biztos csőd felé. Az uniós csúcsvezetők szerint azonban a görögök ezzel az Európai Uniót és az eurózónát is magukkal rántották volna, ezért úgy döntöttek, hogy mentőövet dobnak a balkáni országnak. Görögország az utóbbi nyolc évben 288,7 milliárd euró pénzügyi támogatást kapott nemzetközi hitelezőitől és a Nemzeközi Valutaalaptól (IMF), cserébe szigorú költségvetési takarékosságot, megszorító intézkedéseket kellett felmutatnia.

Szlovák kockázatok

Az IMF és a gazdasági elemzők jelentős része már korábban figyelmeztetett arra, hogy ha a görög adósság legalább egy részét nem engedik el, az ország hamarosan újabb problémákkal találhatja magát szemben, hiszen képtelen lesz visszafizetni az időközben 322 milliárd euróra, a görög bruttó hazai termék (GDP) több mint 180 százalékára rúgó hitelállományát. „Szlovákia a Görögországnak folyósított hitelcsomagból 1,5 milliárd euróért vállalt kezességet” – nyilatkozta Peter Kažimír pénzügyminiszter. A szlovák adófizetőknek közvetlenül egyelőre ugyan egyetlen centjükbe sem került a görögök megmentése, ha azonban a jövőben olyan döntés születne, hogy leírják a tartozás egy részét, vagy a görögök lennének képtelenek fizetni, aminek továbbra is rendkívül nagy az esélye, azt a szlovák adófizetők is megéreznék. Csak összehasonlításképpen: míg a Szlovákia által vállalt garancia 1,5 milliárd euró, a pénzügyminisztérium mellett működő Pénzpolitikai Intézet (IFP) egy korábbi számítása szerint Szlovákiának nagyjából 700 millió eurós kárt okozott volna, ha az uniós mentőcsomag helyett annakidején hagyták volna csődbe jutni Görögországot.

Kóma utáni állapot

Ráadásul egyelőre semmi garancia nincs arra, hogy nem üt be egy újabb válság. „Az, hogy Görögország sikeresen befejezte az utolsó segélyprogramját, csupán annyit jelent, hogy a páciens feléledt a kómából, a javulás ellenére azonban továbbra is rendkívül kritikus állapotban van” – nyilatkozta Jakub Rosa, az Across Private Investments elemzője. Stanislav Pánis, a J&T Bank elemzője szerint Görögországban a fiatalok munkanélkülisége eléri az 50 százalékot, az alkalmazottak nagyjából 40 százaléka a szegénység határán él, a lakosság bevételei a harmadával, a nyugdíjak 40 százalékkal estek vissza, miközben az adók és az árak megugrottak. Mindez növeli a veszélyét annak, hogy a jövőben olyan szélsőséges pártok jutnak hatalomra, amelyek nem riadnak vissza a radikális megoldásoktólsem.

Fico volt a nyertes

A szlovákiai adófizetők közvetve már az elmúlt években megérezhették a görög válság költségeit. 2011 őszén ugyanis emiatt bukott meg a négypárti (SDKÚ-DS, SaS, KDH, Híd), Iveta Radičová vezette kormány, miután a bizalmi szavazással összekötött voksoláson a parlament nem szavazta meg az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) jogköreinek a bővítését. A Richard Sulík vezette SaS ugyanis nem értett egyet a Szlovákiánál gazdagabb Görögország újabb támogatásával. A kormány bukását 2012-ben előrehozott választások követték, amelyen az adócsökkentést és a vállalkozói környezet javítását szemelőtttartóRadičová-kormányt a vállalkozói környezet látványos romlását és az adók növekedését előidéző, Robert Fico vezette baloldali Smer győzött és alakított kormányt.

Elveszett generáció

Az SaS vezetője ma sem döntene másként. „Nyolcévnyi mentegetést követően a görög adóssághegy 200 milliárd euróról 322 milliárdra nőtt. Ha az EU annak idején határozottabban lépett volna fel, és hagyta volna a görögöket, hogy elhagyják az eurózónát, véget értek volna a szenvedései” – állítja Richard Sulík, akiszerint a görögöknek semmi keresnivalójuk az eurózónában, mert a közös valuta túl erős a görög gazdaságnak. Sulík szavait a gazdasági elemzők is alátámasztják. „Görögország saját valutával jóval versenyképesebb lenne, semmi végzetes dolog nem történt volna, ha hagyták volna a görögöket kilépni az eurózónából” – nyilatkozta a HNtv-nek adott interjúban Lukáš Kovanda, a Cyrrus társaság vezető közgazdásza, aki szerint Görögországgal kapcsolatban továbbra sincs okunk túlzott derűlátásra. „Az ország katasztrofális állapotban van, a 2008-as életszínvonalat a legjobb esetben is csak 2033-ra érhetik utol, vagyis egy egész generáció életét tették tönkre” – tette hozzá Kovanda.

Iveta Radičová ezzelszemben azt gondolja, hogy a görögöknek dobott mentőövnek köszönhetően sikerült elkerülni az eurózóna összeomlását. „Az eurózóna mára túl van a nehezén, amit a görögöknek nyújtott európai támogatásnak is köszönhetünk” – vallja a volt kormányfő. (TASR, SITA, mi)