Megmentettük Görögországot?

A görög lakosság nagy gazdasági traumán ment keresztül az elmúlt évtizedben, amely szinte mindenkit érintett. Az ország ugyan elkerülte a fizetésképtelenséget, de ennek nagy ára volt.

Míg mi, Szlovákiában, már rég elfelejtettük a 2009-es gazdasági visszaesést, Görögország gazdasági eredményei az elmúlt évszázad nagy gazdasági válságát idézik. Az utóbbi tíz évben eltűnt a görög GDP negyede, a munkanélküliség pedig most is meghaladja a 20 százalékot. Az állami kiadások csökkenése következtében nagyot romlott az oktatás színvonala és az egészségügyi ellátás hozzáférhetősége, az OECD adatai szerint a lakosság csaknem harmadát fenyegeti szegénység. Ez nem meglepő, hiszen a háztartások bevételei 30 százalékkal csökkentek 2010 óta. A válság különösen érzékenyen érintette a fiatal generációt, körükben a munkanélküliség aránya ma is meghaladja a 35 százalékot. A kilátástalanság miatt csaknem 500 ezren hagyták el az országot, köztük sok jól képzett fiatal.

Az EU természetesen próbálja pozitívan prezentálni a segélyprogram lezárulását, de valahol mindenki érzi, hogy Görögország helyzete még korántsem felhőtlen. A csaknem egy évtizedes mentőprogram ellenére az államadósság aránya még mindig a GDP 180 százaléka körül mozog, és még az optimista előrejelzések szerint sem csökken 130 százalék alá 2030-ig. Ehhez is folyamatos gazdasági növekedésre és józan költségvetési politikára lenne szükség, amit hosszú távon még a Görögországnál jobb helyzetben lévő gazdaságokban is nehéz garantálni. Tudni kell továbbá azt is, hogy az adósság-átütemezéseknek köszönhetően Görögország a segélyprogramból folyósított hitelek egy részét csak 2034 után kezdi visszafizetni, és az utolsó törlesztőrészlet 2060-ban esedékes.

Tényleg nem túlzás azt kijelenteni, hogy ezt az adósságot még az unokáik is fizetni fogják.

Régóta tudjuk, hogy Görögországon hosszútávon valójában csak az államadósság egy részének elengedése segítene. Ezzel a görög gazdaság lélegzethez jutna, és enyhíteni lehetne az elmúlt évtized erősen megszorító költségvetési politikáját is. Ez azonban politikailag kényes téma, az volt már a görög válság elején is, és nincs ez másként ma sem. A populista pártok előretörése az eurozóna sok országában jól megfigyelhető, és ebben a helyzetben nincs az a kormány, amely ma kiállna egy esetleges görög adósságcsökkentés mellett. Így egyelőre marad a jelenlegi állapot, annak ellenére is, hogy hosszú távon nem teljesen fenntartható.

Sok elemző kétkedik abban, hogy Görögország képes lesz pénzügyileg megállni a saját lábán. Jelenleg nincs veszélyben az ország, az államadósság finanszírozása ugyanis 2022-ig meg van oldva a segélycsomagoknak köszönhetően. Ennek ellenére érdemes lesz figyelni, milyen feltételek mellett tud Görögország visszatérni a nemzetközi pénzpiacokra. Ez jelzi majd azt, mennyire hisznek a befektetők a görög gazdaságpolitikában. A görög gazdaság ugyan végre növekedésnek indult a sokéves gazdasági visszaesés után, de a GDP növekedésének üteme az elkövetkező években sem fogja meghaladni a 3 százalékot. Ezért nagyon valószínű, hogy a görög államadósság a jövőben újra téma lesz, és végre komolyan foglalkoznunk kell az adósságállomány egy részének törlésével.