Gondot jelent a diétás étkezés az iskolákban

„A lányomnál kétéves korában lisztérzékenységet állapítottak meg. Az ebédet két évig gond nélkül otthonról hordtuk az óvodába, ott csak megmelegítették. Aztán hirtelen azt mondták, ezentúl egy füzetbe pontosan le kell írom, milyen alapanyagokat használtam, s ők aláírják, hogy átvették” – részletezte Zdenka, egy pozsonyi édesanya. Renáta B. családjával a fővároshoz közeli Csölléről (Rovinka) származik, ám gyermekei a fővárosban tanulnak. „Az én fiam is lisztérzékenységben szenved, az ebédet otthon főzzük előző nap – magyarázta lapunknak Renáta. – Korán reggel indulunk, úgyhogy az ebéd órákon keresztül az ételhordóban van, csak az első tanítási óra után lehet leadni a konyhában, addig az osztályban van.” Péter lánya a pozsonyi Pifflova utcai óvodába jár, ahol külön osztályt létesítettek a különleges diétára szoruló gyerekeknek. „Igaz, hogy kb. 40 centtel drágább az egész napi étel, de mivel a lányunk lisztérzékeny, egyébként sem olcsó a megfelelő alapanyagok beszerzése, és legalább nem kell otthonról hordani” – mesélte lapunknak. Diétás étel a menzánAz egészségügyi minisztérium rendelete szerint az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy az iskolai étkezdékbe kintről ne vihessenek be ételt – ez alól azok képeznek kivételt, akiknek szakorvos rendel el valamilyen diétát. Hana Janechová, a Közegészségügyi Hivatal munkatársa szerint ilyen esetben a szülő megállapodhat az étkezde vezetőivel, hogy vagy megmelegítik az otthon elkészített ételt, vagy meg is főzik. Az oktatási törvény értelmében ugyanis – ha erre a létesítménynek lehetősége, a szülők részéről pedig igény van – a menza is kínálhat diétás ételeket. Egyre több oktatási intézmény mellett működő étkezde nyújt ilyen szolgáltatást, ugyanakkor sok konyha pénzhiány miatt nem vállalja a feladatot. Az ebédet egy bizonyos összegből kell kigazdálkodni, s az étlapot nehéz úgy összeállítani, hogy olcsó legyen, és az egészséges, esetleg diétás táplálkozás elveinek is megfeleljen. Felét az állam fizetiAz oktatási tárca megszabja egy-egy ebéd költségét és a támogatás összegét. A nyersanyagot a szülők fedezik, az állam pedig a rezsiköltséget (a szakácsok bérét, az energia árát stb.), de az egyes intézmények ez utóbbi kiadásokhoz is kérhetnek némi hozzájárulást a szülőktől. Az adagok, s ebből kifolyólag a költségek is korcsoportonként, évfolyamonként változnak. Az óvodások napi étkeztetési költségeihez (tízórai+ebéd+uzsonna) az állam 1,05–1,34 euróval járul hozzá. Az iskolában az állam 1 ebédet 0,88–1,22 euróval támogat – a konkrét összeg évfolyamonként változik. A szülőknek is megközelítőleg napi 1 eurót számláznak. A diétás ételek elkészítése többe kerül, és az állam is némileg magasabb dotációt ad e célra. Az óvodások diétás étrendjét napi 1,26–1,61 euróval, az alapiskolásokét napi 1,06–1,46 euróval támogatja a szaktárca. A szülőnek is kb. 1,50–1,60 euróba kerül a gyermek diétás étele. Nem mindig a pénzhiány a gond, sok étkezde azért nem vállalja a diétás ételeket, mert ez pluszmunkát jelent, nincs rá kapacitásuk. A menzák dolgát könnyítendő a szakminisztérium regionális oktatásüggyel foglalkozó részlege sok diétás recepttel is kiegészítette azt a recepttárat, melyet az iskolai étkezdék számára dolgoztak ki. „Diétapénzt” kérhetnekA szociális ügyi hivatal tájékoztatása szerint azok, akiknek orvosuk speciális diétát ír elő, étkezési támogatásért folyamodhatnak. Funkciózavaruk szerint 3 csoportba sorolhatóak – az első csoportba tartozók legfeljebb havi 36,12 eurós támogatásra számíthatnak (ide tartoznak pl. a táplálékallergiások: a lisztérzékenyek, a tejcukorérzékenyek); a második csoportba tartozóknak havi 18,06 euró jár (többek között ide tartoznak a cukorbetegek); a harmadik csoportba tartozók havonta legtöbb 10,84 eurót igényelhetnek.