Gömör-Nógrád-Kishont területfejlesztési kérdései

Melyik az ország legelmaradottabb régiója? A szlovákiai magyarok többsége gondolkodás nélkül rávágja, hogy a Gömör-Nógrád-Kishont régió. Valóban? Milyen szempont alapján ítélve mondható a legelmaradottabbnak? A választási programjában a Dél-Szlovákia és a szlovákiai magyarság érdekeit felvállaló Magyar Koalíció Pártjának nyolc évig tartó kormányzását követően tényleg enynyire rosszul mennének a dolgok a dél-szlovákiai és részben magyarlakta Gömör-Nógrád-Kishont régióban? Nem kapott a régió elegendő inkubátorházat és nemzetiségi folklórfesztivált? A migrációs veszteség nem csupán annak a több száz éves folyamatnak a része, amelyben az emberek keletről nyugatra, vidékről a nagyvárosokba vagy azok közvetlen közelébe vándorolnak? A magas munkanélküliségi ráta miként sújtja a lakosság szerkezeti egységét? Miként látják a vállalkozások, a civil szféra, az önkormányzatok és egyéb területfejlesztési szereplők meg a lakosság a helyi feltételeket és lehetőségeket? A regionális fejlesztési stratégiák vajon partnerségen alapulnak-e?

Számtalan a megválaszolatlan kérdés, amelyekre a sikeres jövőt illetően keresni kell a választ. A fenti néhány és még sok-sok egyéb területfejlesztési kérdés megválaszolása végett a Fórum Kisebbségkutató Intézet 2007-ben egy multidiszciplináris kutatást tervez végrehajtani A szlovák-magyar határtérség gazdasági vizsgálata a Gömör-Nógrád-Kishont régióban címmel. Ez a projektum az elkövetkező évek fejlesztési döntéseihez kíván támpontokat nyújtani egy egységes, elsődleges adatfelvétellel, amely a határ mindkét oldalán azonos módszertannal, közvetlen tudományos kutatási eredményekre támaszkodva mutatja be a határtérségben zajló legújabb folyamatokat, a lakosság, a vállalkozások, az önkormányzatok, a civil szervezetek jelenlegi helyzetét, az említett csoportok határon átnyúló interakcióit, határképének változásait, valamint a terveiket a jövőre vonatkozólag (pl. munkavállalás, költözés, ingatlanszerzés, vállalkozási kapcsolatok, a közszolgáltatások közös használata stb.).

A Fórum kutatómunkájának célja, hogy feltáruljanak az érintett szlovák–magyar határtérség és részeinek társadalmi-gazdasági jellemzői, fejlődési pályái, a régió lakosságának, vállalatainak és intézményeinek kapcsolatrendszerei. A kutatás során feltárt ismeretanyag remélhetőleg elősegíti a Gömör-Nógrád-Kishont régió dinamikus és egységes fejlődését, a szlovák–magyar határon átnyúló gazdasági és szociális kapcsolatok fejlesztését, egy integrált határtérség kialakulását, s ezzel a térségben élők életminőségének javulását. Emellett a projektum hozzájárul a célcsoportba tartozó személyek, vállalkozások és intézmények határon átnyúló partnerségi szemléletének megerősödéséhez is, mely a régió általános társadalmi-gazdasági felemelkedésének alapfeltétele az egyesült Európában.

Se elégedettek, se elégedetlenek

Az elmúlt közel egy évtizedben a Szlovákia elmaradott régióinak felzárkóztatását célzó döntések többségét nem előzték meg az érintett régiókra vonatkozó multidiszciplináris elemzések, vagy a fejlesztésben érintett döntéshozók (személyek, szervek, intézmények) politikai okokból szándékosan nem vették figyelembe az elemzések eredményeit. A regionális politikai szakértők részben e mulasztással magyarázzák azt a tényt, hogy az ország korábban elmaradott régiói a társadalmi-gazdasági viszonyok javulásában tapasztalható ütemet illetően lényeges eltéréseket mutatnak.

A Gömör-Nógrád-Kishont régió területfejlesztési eredményeit tekintve sem elégedettek, sem pedig elégedetlenek sem lehetünk. Mert bár mindig lehetett volna többet és jobbat tenni, azért elmondható, hogy az elmúlt egy évtizedben javult a régió társadalmi-gazdasági térszerkezete, különösen az uniós csatlakozást követően, miután a régió részese lett a négy uniós szabadságnak: amikortól kezdve az áru, a szolgáltatások, a tőke és a személyek szabad áramlása biztosítottá vált többek közt a szomszédos magyarországi régiók felé is. A térség társadalmi-gazdasági viszonyaiban lejátszódó folyamatok megítélésénél kiemelendő az uniós források sikeres merítése, ugyanis az uniós forrásokból történő fejlesztés a befektetési lehetőségek tekintetében nemigen maradt el az ország többi részétől. A közművesítés és kisebb (sport-, kulturális, oktatási stb.) létesítmények kialakítása tekintetében többé-kevésbé a tárgyalt térben is olyanok voltak a lehetőségek, mint másutt az országban. A Gömör-Nógrád-Kishont régió fejlesztési mellőzöttségének kapcsán egyedül a régió közlekedési infrastruktúrája említhető (gyorsforgalmú út, vasút, hidak, határátkelési pontok), melynek a mennyiségi és minőségi mutatóit illetően kevés változás állt be az elmúlt években. (lg)

EU fejlesztési források abszorpciója a dél-szlovákiai régiók viszonylatában – az Alapinfrastruktúra Operatív Program alapján

Régió Benyújtott Nyertes Sikeresség Benyújtott Nyertes

projektumok projektumok %-ban projektumok projektumok

száma száma célösszege célösszege %-ban

Losonci járás 53 9 16,98 626 840 976 162 868 118

Nagyrőcei járás 18 5 27,78 424 675 686 283 769 814

Rimaszombati járás 50 18 36,00 3 983 633 892 2 619 812 943

Nagykürtösi járás 49 14 28,57 1 038 908 376 741 347 137

Kassa környéki járás 81 43 53,09 1 589 319 198 681 135 978

Nagymihályi járás 68 30 44,12 1 329 000 011 569 973 087

Rozsnyói járás 63 33 52,38 1 057 226 968 489 683 675

Tőketerebesi járás 83 39 46,99 1 565 100 990 289 678 008

Komáromi járás 83 52 62,65 1 310 199 889 930 037 792

Lévai járás 72 31 43,06 1 378 526 662 608 106 241

Nyitrai járás 120 52 43,33 1 624 981 153 585 148 822

Érsekújvári járás 82 36 43,90 1 448 658 261 777 140 730

Vágsellyei járás 43 27 62,79 1 094 591 980 364 357 411

Dunaszerdahelyi járás 102 39 38,24 2 072 202 578 980 090 796

Galántai járás 61 19 31,15 1 192 100 232 237 874 512Megjegyzés: 2006. augusztus 15-i állapot. A Fórum Intézet feldolgozása a www.strukturalnefondy.sk alapján